Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)

1993-05-11 / 8464. szám

Magyar Hírlap, 1993.5.6. 20 A NAP INTERJÚJA Szent-Iványi Istvánnal, a parlament külügyi bizottságának alelnökivel Alapszerződés-vita obstrukcióveszéllyel A magyar—ukrán alapszerződésben sikerült összekapcsolni a kisebbségnek nyújtott garanciákat és a kétoldalú kapcsolatok egyéb vetületeinek rendezését — vélekedik Szent-Iványi István, a külügyi bizottság alelnöke. Az SZDSZ-politikus szerint módosító­javaslatoknak nincs értelmük; a Ház csak kétféleképp dönthet: vagy megerősíti, vagy elutasítja a szerződést. Szent-Iványi szerint a keddi parlamenti vita ronthatja külföldi megítélésünket, nehezebbé teheti fellépésünket a kisebbségjogokért a különböző nemzetközi szervezetekben. — Jelentős vita bontakozott ki a magyar—ukrán alapszerző­désről kedden a parlament ple­náris ülésén, és az általános vi­ta folytatódik. Az SZDSZ támo­gatta a javaslatot. Változott-e véleményük a tegnap történtek fényében? — A szabaddemokraták ál­láspontja semmiben nem módo­sult. Véleményünk szerint a kétoldalú szerződésekben, ha ezek rendezni tudják a két or­szág között felvetődő fontos kérdések teljes körét, beleértve a kisebbségek ügyét. Magyaror­szág kitérhet a területi igények­ről való lemondásra. Megítélé­sünk alapján itt tényleges le­mondásról nincs szó. hiszen a kormány számtalan alkalommal kijelentette — és mi hitelt adunk ezeknek a megnyilatko­zásnak —. hogy Magyarország­nak területi igényei nincsenek. Komolyan vehető politikai erő pedig területi igényeket nem tá­maszt szomszédainkkal szem­ben. Tulajdonképpen egy olyan szándék megerősítéséről van szó. amely a magyar kormány és minden mérvadó párt hivata­los álláspontját meghatározza. Úgy véljük, a magyar—ukrán alapszerződésben sikerült összekapcsolni a kisebbségnek nyújtott garanciákat és a kétol­dalú kapcsolatok egyéb vetüle­teinek rendezését. — Mire alapozza ezt a meg­állapítást? — A Kárpátalján az elmúlt másfél-két évben történt válto­zások nagyon sok bizalomra ad­nak okot. Tavaly decemberben határozat született arról, hogy azokon aterületeken. ahol szá­mottevő kisebbség él az anya­nyelv használható az oktatás­ban. a hivatali eljárások során. Ugyanígy használhatók a nem­zeti szimbólumok. Márpedig ilyenre példa a szomszédos or­szágokban — Szlovéniát kivéve — nincs. Végül is azt gondo­lom, hogy az élet igazolta azt a szerződést is. amit még nem erősített meg a magyar parla­ment. — Nem befolyásolja-e kedve­zőtlenül a kapcsolatokat a.teg­napi vita? Az ukrán parlament ugyanis már ratifikálta az alap­­szerződést, ezzel szemben ná­lunk ez csúszik. Sőt több — meg­lehetősen szangvinikus — ellen­­vélemény is elhangzott az alap­­szerződés változatlan formában történő elfogadása ellen... — Mindezeket figyelembe véve a módosító javaslatok tel­jességgel értelmetlenek. Két megoldás van: vagy elfogadjuk változatlan formában a szerző­dést, vagy elutasítjuk. Egyéb módosítás — legalábbis ebben a körben elképzelhetetlen —, hi­szen ez egy tárgyalási folyamat eredményeként elfogadott vég­leges szöveg, amit már aláírtak. Hangsúlyozom tehát: csak en­nek az aláírásnak a megerősíté­séről vagy elutasításáról dönthet a Ház. — A huzavona — különösen a vitában elhangzott néhány sarkos álláspont — nem csor­bítja-e nemzetközi hitelünket? — Ez a vita sajnos károsan befolyásolhatja Magyarország nemzetközi tekintélyét — sző­kébb szomszédságunkban ép­púgy. mint távolabb) környeze­tünkben. Nem vitás ugyanis, hogy jó néhány országban lesz­nek olyanok, akik érdekeltek azoknak a disszonáns hangok­nak a felerősítésében, amelyek a keddi vitában elhangzottak. Né­hány felszólalást be lehet állíta­ni úgy. hogy kormánypárti kép­viselők területszerzési illúziókat dédelgetnek. Ez pedig Magyar­­ország pozícióit nemcsak a szomszédos országokban, ha­nem a nemzetközi szervezetek­ben is ronthatja, hiszen eddig ezekben a szervezetekben úgy tudtuk megszerezni a támoga­tást a kisebbségi jogokkal kap­csolatos felvetéseinkhez, hogy egyértelművé tettük: mi kizár­juk a területi követeléseket. Ha ez a gyanú felvetődik, akkor a nyugat-európai államok nehe­zen fognak tudni különbséget tenni egy magyar, egy román, egy szerb vagy egy szlovák ál­láspont között, mert úgy érzik majd, hogy a térségben ellensé­ges nacionalizmusok feszülnek egymásnak, s nem elvi állás­pontról van szó. Épp ezért saj­nálatosnak tartom a tegnapi vi­tát. amely félő. hogy a különbö­ző módosító javaslatokkal obst­­rukciós mechanizmussá ..fejlőd­het”, és hetekre elodázhatja az alapszerződés parlamenti meg­erősítését. • Farkas Attila

Next

/
Thumbnails
Contents