Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)
1993-05-11 / 8464. szám
Népszabadság, 1993.5.5 11 f Munkatársunktól) Parázs vita után elnapolták a magyar-ukrán alapszerződés megerősítését ratifikáló indítvány határozathozatalát. Több koalíciós képviselő is támadta a határozati javaslatot: Zétényi Zsolt (MDF) azt károsnak és szükségtelennek minősítette, frakciótársa, Zacsek Gyula szerint pedig a szerződés elveszi a lehetőséget attól, hogy a jövőben békés eszközökkel lehessen változtatni a határokat. Torgyán József, az FKGP elnöke jogi dilettantizmussal vádolta a külügyminisztert. Védelmébe vette az indítványt Katona Tamás államtitkár, Szent-lványi István (SZDSZ) és Horn Gyula (MSZP). A Ház megkezdte a munkavédelmi törvényjavaslat vitáját. A magyar állampolgárságról szóló törvény részletes vitájában Vastagh Pál (MSZP) javasolta, hogy a honosítási eljáráshoz szükséges időt nyolc évről hatra csökkentsék. Kőszeg Ferenc (SZDSZ) pedig kijelentette: ezentúl azt is a belügyminiszter állapíthatja meg, ki a magyar. (Tudósításunk a 4. oldalon) ORSZÁGGYŰLÉS Éles vita a magyar-ukrán alapszerződésről Éles vita bontakozott ki tegnap az Országgyűlésban a magyar-ukrán alapszerződésről, döntés azonban nem született, mivel a határozathozatalt elnapolták. A legnagyobb nézeteltérések a szerződés második cikkelyével kapcsolatban vannak, amely kimondja, hogy a két országnak nincs és nem is lesz egymással szemben területi követelése. A parlament keddi ülésén első napirendi pontként Kiss Gyula munkaügyi miniszter terjesztette a Ház elé a munkavédelemről szóló törvényjavaslatot. Illéssy István, az MDF vezérszónoka vitára alkalmasnak ítélte a javaslatot, de szerinte az több ponton módosításra szorult. Mádai Péter (SZDSZ) azt kifogásolta, hogy a munkaügyi és a népjóléti tárca törekvései nincsenek összhangban. Dragon Pál, a kisgazda 36-ok vezérszónoka szerint a javaslat túlméretezett, s a munkavédelmi képzés problémáját sem oldja meg. A szocialista Szili Sándor szerint a törvényjavaslat nem tisztázza kellő alapossággal a munkáltatók jogait és kötelezettségeit. - A törvény, jószándéka ellenére, messze van a tökéletestől, s nem alkalmas a probléma hosszú távú kezelésére - mondta. Tóth László (Fidesz) úgy vélte, a törvényt késve terjesztette be a kormány a parlament elé. Bár vitára alkalmasnak ítélte a javaslatot, hangsúlyozta: a gyakorlatban dől el az abban foglaltak helyessége. Az Országgyűlés ezután a magyar állampolgárságról szóló törvény részletes vitáját kezdte meg. Az MSZP-s Vastagh Pál szerint a honosítási eljárásnak a javaslatban foglalt 8 év helyett 6 év is elegendő, mert a bevándorlási és az állampolgársági törvényben foglalt közös rendelkezések elegendő garanciát biztosítanak arra, hogy a kérelmezők jogosultan kapjanak magyar állampolgárságot. Kőszeg Ferenc (SZDSZ) szerint e törvénnyel lehetővé válik, hogy a miniszterelnök lélekben nemcsak 15' millió, hanem akár 30 millió magyar kormányfője is lehessen. Szerinte a javaslat túl sok jogosítványt biztosít a belügyminiszter számára. - Ezen túl azt is a belügyminiszter állapíthatja meg, hogy ki a magyar - vélekedett Kőszeg. Délután a magyar-ukrán alapszerződésről kezdett vitát a parlament. Nagy viharokat kavart a dokumentum második cikkelye, amely szerint: „A felek tiszteletben tartják egymás területi épségét és kijelentik, hogy egymással szemben nincs és nem is lesz területi követelésük.” Jeszenszky Géza külügyminiszter expozéjában azzal érvelt, hogy a szerződés mindkét fél számára garantálja a határok biztonságát, s a magyar kormány figyelembe vette a kárpátaljai magyar kisebbség érdekeit is. Zétényi Zsolt (MDF) szerint ugyanakkor e pont káros és szükségtelen, mert ellentétben áll a helsinki záróokmánnyal. G. Nagyné Maczó Ágnes (független) ennél is élesebben fogalmazott: a ha- I zát és a népiét árulják el azok, akik hozzájárulnak az alapszerződés ratifikálásának megerősítéséhez. Katona Tamás (MDF) arra hívta fel a figyelmet, hogy a dokumentum a kárpátaljai magyarság érdekében született. Szent-lványi István (SZDSZ) szerint is az alapszerződés biztosítja, hogy az ukrajnai magyar kisebbség rendezett körülmények között élhessen, s szerinte az ország védelmét is biztosítja e szerződés. Csépe Béla, a KDNP frak-A koalíció soraiból támadták a magyar-ukrán szerződést
