Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)

1993-05-07 / 8463. szám

Mészáros István: ne legyen hazánk menekültlerakat

Magyar Hírlap, 1993.5.4

33

— Az az állítás, hogy Magyarország megtelt, a statisztikai adatok ismeretében nem felel meg a valóságnak — állítja Mészáros István —, ezért ez az állítás csak hisztériakeltésre alkalmas. Magyarországon egy időben, a menekülteket és a bevándorlókat beleértve,

. 150-200 ezer idegen tartózkodik, ez a szám a hazai lakosság egy-két százalé• ka. Nyugat-Európában a menekültek a lakosságnak legalább 2-4 százalékát alkotják. Erős migrációs nyomás nehezedik Magyarországra, de az semmiképpen sem nevezhető kirívónak. Érdemes figyelembe venni azt is, hogy a hazánkba érkező menekülők jó része — tavaly a 16202 fő 36 százaléka — magyar nemzetiségű, s az ő befogadásuk, beilleszkedésük támogatása a mai kormány politikájának lényeges eleme. A . régi, elavult szabályok, illetve hiányzó előírások miatt a menekáltügy, illetve a migráció jogilag jelenleg rendezetlen, szükség van új jogszabályokra.

— Gazdasági helyzetünk alapján sem indokolt a megállapítás, hogy több menekült ellátását nem vállalhatjuk?

— Nem. A parlament az utóbbi két évben egy-egy milliárd forintot szavazón meg menekültek ellátására. A költségvetésből elkülönített összegen kívül 700 millió forinttal gazdálkodhatott az ország, ezt az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságától kapta. Segítenek karitatív szervezetek is. Mindez együtt az el. - múlt esztendőben is elegendő volt

— Hogyan képzeli el a menekültügy kezelését az SZDSZ?

— A migráció magában foglalja a menekülteket, a bevándorlókat és az illegális migránsokat A három kategóriát azért kell elkülöníteni, mert mindegyikre eltérő politikát kell alkalmazni. Az SZDSZ koncepciója mindhármat

. külön kezeli, bár tekintetbe veszi, hogy például egy mai menekültből később bevándorló, illetve állampolgár lehet

Jogi érteremben azok közül, akiket a köznyelv menekültnek nevez, csak nagyon kevesen számítanak menekültnek. Az elmúlt három évben Magyarországon regisztrált úgynevezett menekültek száma 120-130 ezer volt, közülük a genfi konvenció értelmében mindössze 5-6 ezer a menekült. Ahhoz, hogy valaki menekültstátust kapjon, a hatályos jogi szabályozás alapján bizonyítania, illetve valószínűsítenie kell: abban az országban, ahonnan jött, vallási, faji, etnikai vagy politikai okokból üldözték. A Magyarországon

tartózkodók nagy része néni tudta ezt igazolni. Viszont nyilvánvaló, hogy polgárháború és más borzalmak elől menekültek, és senki sem vonja kétségbe, hogy az életük veszélyben forgott. Őket „menedékesnek” hívják a szakemberek, erre a kategóriára jelenleg nincs jogi szabályozás Magyarországon: státusuk teljesen rendezetlen, nem szabályozottak munkavégzésük feltételei sem. A menedékjogi szabályozást a kormány jövő tavasszal akarja benyújtani. A mi elképzelésünk szerint a menedékes státusnak időben korlátozottnak, hangsúlyozottan ideiglenesnek kell lennie.

— Mi történik, ha a körülmények, amelyek ezeket az embereket országuk elhagyására késztették, évekig nem. változnak?

— Természetesen nem tudni, mikor szűnnek meg ezek a körülmények; úgy gondolom, a kormánynak vagy a parlamenti bizottságnak, vagy pedig a kettőnek együtt ke ír felhatalmazást kapnia, hogy megállapítsa, mely országokból milyen események miatt fogad be az ország tömegesen menekülteket. Az eljárásról, a státus időtartamáról, a hosszabbítás lehetőségéről majd a javaslat megvitatásakor kell dönteni. A menekültpolitikának diszkriminációmentesnek kell lennie. Nem szabad megkülönböztetni a befogadandó embereket nemzetiségük, foglalkozásuk szerint Bevándorláspolitikájában viszont az államnak nincs ilyen kötelessége, preferenciarendszert határozhat meg; ilyen Nyugaton is létezik. Eldöntheti, hogy adott társadalmi, gazdasági helyzetben milyen foglalkozású, életkorú, nemzetiségű emberek belépése kívánatos. A bevándorláshoz kapcsolódik az állampolgárság is: teljesen jogszerűek — s az SZDSZ elveivel is egyezők — azok a törekvések, melyek szerint a magyar nemzetiségűek előnyt élveznek. A bevándorlási törvénytervezet felhatalmazást ad a kormánynak, hogy megállapítsa, milyen preferenciát akar alkalmazni. Az SZDSZ-nek nincsenek megfelelő adatai ahhoz, hogy megmondja, milyen korú, foglalkozású emberek vándorolhassanak be. A mindenkori kormány viszont ezt mérlegelheti. A bevándorláspolitikánál nagyon fontosnak tartjuk a hazai munkaerőpiac védelmét, bár ez már jelenleg is érvényesül. Az '(legális migránsoknál, a klasszikus idegenpolitikánál az állam szuverenitása és a közrend védelme elsődleges szempont, a rendészeti elvnek

kell dominálnia. Határozottan, következetesen kell ellenőrizni a Magyarországra érkező idegeneket. Az etnikai, faji előítéletek erősödése ellen hat, ha a társadalom tudja, hogy az itt tartózkodó idegeneket következetesen szűrik. Kevésbé ^tételezhető róluk ezek után, hogy jövetelük célja gyanús üzletek kötése.

— Továbbra is tartani kellene magunkat a menekültügyi egyezmény területi záradékához, vagyis ahhoz, hogy csak az Európából érkező menekülteket vagyunk kötelesek befogadni?

— A záradékot a konvenció lehetővé teszi, bár ez az első pillanatban diszkriminációnak tűnhet. De itt területi, nem pedig faji vagy nemzetiségi korlátozásról van szó. Magyarországra nagy nyomás nehezedik, hogy oldja fd ezt a záradékot. Ha a menekültügy jogi szabályozása megtörténik, s rendelkezésre állnak a megfelelő intézmények, azt követően az SZDSZ szorgalmazza a záradék feloldását. Nemes gesztusnak tűnhetne, ha nem kötnénk a záradék feloldását a feltételek megteremtéséhez. De ez az aktus valójában felelőtlenség lenne az ide kerülő emberekkel szemben. Hiszen az állam kötelessége az egészséges környezet, a tulajdoni biztonság garantálása. Jelenleg szokásjogot alkalmazva járnak el velük szemben, bár ezt a hatóságok jószándékúan, rendkívül bátran, vállalkozó szelleműén alakították ki. Ezen a területen tudnánk a legkevésbé bírálni a kormányt. A területi záradéknak egyébként van visszatartó hatása, de ha valaki ide érkezik, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága képviselőjének jogában áll megadni a menekült státust az Európán kívüli menekülteknek is. Ezért szoktak hivatkozni arra, hogy a területi záradék látszatintézkedés, mivel nem Magyarország-dönt, hanem egy nemzetközi szervezet képviselője.

— Horan lehetne megnyugtatóan eldönteni, ki a gazdasági, illetve a politikát menekült? Hiszen előfordult már, hogy Magyarországon is felültettek a repülőgépre embereket és visszaküldték őket.

— Jogi értelemben nincsenek gazdasági menekültek: bevándorlókról vagy illegális migránsokról van szó. A menedékjogi szabályozás feladata lesz. hogy meghatározza azokat a nyilvánvaló krízishelyzeteket, amelyekben személyes politikai üldöztetést ugyan nem tudnak bizonyítani az ideérkezők, de nyilvánvalóan az életüket mentik.