Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)

1993-05-07 / 8463. szám

Magyar Hírlap, 1993.5.4 34 fegyveres'összecsapások vagy az éhín­ség elöl menekülve. Mert a háborús körülményeket, a természeti katasztró­fákat is be kell venni a befogadási fel­tételek közé, de az éhínség megítélése már politikai döntéstől függ. —Az SZDSZ szerint az éhínség ele­gendő ok emberek befogadására? — A bizonytalan fogalmakat a jo­gász mindig gyanakvással fogadja. Ha egyértelműen definiálható, mi az éhín­ség, ha lesz egy intézmény, amely megállapítja! hol tört ki éhínség', akkor esetleg lehet ezen gondolkodni. De én nem tudok olyan országról, ahol ez menekült-, vagy menedékes státus el­nyerésére feljogosítana. Nagyon meg kell fontolni, mert felbátoríthatja mind­azokat, akik elégedetlenek saját orszá­gukban a gazdasági helyzettel. Nem valószínű, hogy ilyen lépést Magyaror­szág megtehet. Legalábbis meg kellene várnia, hogy a nálánál tehetősebb or­szágok megteszik-e. Ebben sem lehet az európai gyakorlattal ellentétesen cselekedni. Figyelembe kell venni a ’ nyugat-európai országok bezárkózását, és azt, hogy felelős politikai erő ma Magyarországon nem képviselhet olyan felfogást, melynek következté­ben az ország előszobává válnék: itt tartózkodjanak mindazok, akik kiszo­rulnak Nyugat-Európából. Persze az önkényt ki kell zárni, megfelelő jogor­voslati lehetőségre van szükség. Az el­járásokra határidőt kell megállapítani. S késedelem nélkül megadni az enge­délyt azoknak, akiknek legális alapjuk van az itt-tartózkodásra. és ugyancsak késedelem nélkül el kell utasítani a jogtalan kérelmeket. — Megfelelő megoldásnak tartja a toloncegyezményeket? _ — E megállapodások célja, hogy ne rekedhessenek Magyarországon olyan személyek, akik nem tudják legalizálni belépésüket és itt-tartózkodásukal, ille­tőleg akik hazánkat tranzitorszignak te­kintik, s innen próbálnak továbbmenni Nyugatra, ahonnan visszaküldik őket. Egyértelmű, hogy Magyarországnak is gondoskodnia kell arról, hogy ezek az emberek ne maradjanak itt. Mindaddig, amíg Romániával nem kötönük meg ezt az egyezményt az történt, hogy Ausztri­ából hozzánk küldték vissza őket, mi pe­dig nem tudtunk mit csinálni velük, mentek Kerepestarcsára. A toloncegyez­­ményeknek szerepük lehet a hatékony nemzetközi együttműködés kialakításá­ban Európának ezen a részén. Kötöttünk már ilyen megállapodást Horvátország­gal Szlovéniával, Romániával. Ausztri­ával, Szlovákiával még nem, Ukrajnával pedig tárgyalunk róla. Az SZDSZ üd­vözli ezeket az egyezményeket, annak ■ ellenére, hogy a szövegüket nem ismer­tették a parlamenttel. Nem vagyok biz­tos benne, nem kellene-e ezeket a doku­mentumokat a parlament elé terjesztenie a kormánynak, hiszen az egyeímények­­ben emberi jogokról van szó. Úgy gon­­doljujc további hogy a propagandamun­ka javításával, ésszerű vízumkiadással és a határőrizet korszerűsítésével töre­kedni kell arra, hogy csak jogilag és anyagilag rendezett státusú személyek lépjenek az országba. Ebben az ügyben is fontos a nemzetközi együttműködés, ugyanakkor — s ez hangsúlyozottan személyes véleményem, mert errol még nem döntött az SZDSZ — a jelen körül­mények között nem tartanám kívánatos­nak, hogy Magyarország egy schengeni típusú egyezményhez csatlakozzon: en­nek lényege, hogy nem feltétlenül az az állam köteles eljárni egy külföldivel szemben, amelyben az jelentkezik, ha­nem esetleg egy másik ország hatóságai teszik ezt meg. Fennáll a veszélye an­nak, hogy ezt az elvet alkalmazva a be­zárkózó nyugati államok élnének a ter­hek „továbbgörgetésének" lehetőségé­vel, továbbhárítanák a felelősséget, és Magyarország könnyen .Jerakattá" vál­hatna. Szerintem egyelőre a hasonló helyzetben lévő Csehországgal, Szlová­kiával, Lengyelországgal kellene regio­nális megállapodást kötni. Addig pedig maradnak a kétoldalú tolonceeyezmé­­nyek • Karcagi Katalin

Next

/
Thumbnails
Contents