Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)
1993-05-07 / 8463. szám
Népszabadság, 1993.5.4 16 PARLAMENTI ÜLÉSSZAK Vita a magyar—ukrán alapszerződésről Hétfőn, napirend előtt, a parlament meghallgatta Körösi Imre képviselő felszólalását, aki - immáron függetlenként - sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy távoznia kellett a Magyar Demokrata Fórum frakciójából. Nem személyes sorsa miatt fájlalja a történteket, hanem azért, mert a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzetén csak összefogással lehet segíteni, torzsalkodással nem így fogalmazott: Szép éveket töltött az MDF- ben, és reméli, eljön még az az idő, amikor az övéhez hasonló nézeteket vallóknak nem kell távozniuk a Fórumból. A „nyugdíjügyben” hozott alkotmánybírósági állásfoglalást elemezte Palotás János független képviselő. Beszédében Palotás azt hangsúlyozta: Az alkotmánybírók 6:4 arányban nem tartották ugyan alkotmánysértőnek, hogy a parlament jogszabályban maximálta a nyugdíjemelés mértékét, ö továbbra is mindent megtesz azért, hogy valamennyi nyugdijat a bérkiáramlással arányosan emeljenek. A különvéleményüket megfogalmazó alkotmánybírák mondatait idézve Palotás rámutatott: A parlamentnek erkölcsi kötelessége lenne felülvizsgálni korábbi álláspontját. Két és fél millió ember létbiztonságáról van szó - tette hozzá a Palotás. „A Magyar Köztársaság és Ukrajna között a jószomszédság és az együttműködés alapjairól szóló, Kijevben, 1991. december 6-án aláírt Szerződés” ratifikálásának elhalasztását kérte a T. Háztól ügyrendi felszólalásában Balás István MDF-es képviselő, mivel a honatyák nem kapták meg időben a szerződés valamennyi mellékletét; elmondása szerint ezekből kettő hiányzott. Kónya Imre frakcióvezető azonban frakciótársávai vitatkozva úgy vélekedett, a dokumentum hiányossága nem lehet akadálya annak, hogy napirendre tűzzék a szerződést, legfeljebb, ha a szavazásig sem pótolják az- illetékesek a hiányt, Balás kérheti a szavazás elhalasztását. A parlament elfogadta Kónya javaslatát és tárgysorozatába vette a szerződés ratifikálását. Ismét megpróbálta napirendre tűzni az „állami részvétellel működő alapítványokról” szóló országgyűlési határozati javaslatát Pál László szocialista képviselő. Pál, módosított előterjesztésében már nemcsak az Antall-kormány, hanem a korábbi kormányok által létrehozott alapítványok működését is megvizsgálni javasolja, ám a kormánytöbbség ezt leszavazta. Nem tűzte napirendre a T. Ház azt a szocialista indítványt sem, amelyben az MSZP képviselői a kárpótlás és a mezőgazdaság átalakulásával kapcsolatos törvényjavaslatok tárgyalásának ideiglenes felfüggesztését kérték. Horn Gyula azzal -érvelt a javaslat mellett, hogy a moratórium lehetővé tenné a tulajdonviszonyok stabilizálódását a mezőgazdaságban. Nem tárgyalja meg továbbá a T. Ház a „A kedvezményes lakáshitel-kamatok 1990-es emelkedése ellen” benyújtott népi kezdeményezést sem. A Magyar Út ellenzi a 2. cikkelyt A Magyar Üt Körök Mozgalom tegnap tette közzé alábbi nyilatkozatát az alapszerződésről. 1993. április 30-án Ungváron dr. Antall Jóiéi magyar miniszterelnök és Leonyid Kravcsuk ukrán elnök találkozója után a magyar Országgyűlés napirendre tűzte az 1991-ben aláirt ukrán-magyar alapszerződés ratifikálását. Ezzel kapcsolatban a Magyar Út a következő nyilatkozatot teszi: a) az ukrán-magyar kapcsolatok ápolása, a gazdasági együttműködés kiterjesztése alapvető fontosságú; b) az alapszerződés ténye és a két, sok tekintetben hasonló sorsú ország egymás iránti garanciáinak törvénybe foglalása példamutató erejű, ezen törekvéseket a Magyar Út minden közreműködője támogat]*A szerződés 2. cikkelyébe azonban sajnálatos hiba csúszott, amelyet a magyar fél későn vett észre. Ez a cikkely olyan lemondást tartalmaz, amelynek nincs értelme. Magyarországnak természetesen senkivel szemben nincsenek területi követelései, kormányunk és törvényhozásunk a békeszerződések és a nemzetközi szerződések tiszteletben tartásának álláspontján volt és marad. Ebben a helyzetben értelmetlen dolog a már aláírt egyezményeken túlmenően olyan kitételeket belefogalmazni egy ilyen szerződésbe, amely jövőt illető határozatlanságával csak bizonytalanságot szülhet és alkalmas a magyar kormányzatba - mint anyaországi kormányzatba - vetett bizalom megingatására. A Magyar Út „lélekben” most is 15 millió magyar összetartozásának erkölcsi alapján áll, és ezért ezt a cikkelyt elfogadhatatlannak tartja. A békés rendezés gondolatáról és lehetőségéről való lemondás egy - meglehet irracionális - reménykedés kioltását jelenti sok millió rendkívül nehéz helyzetű magyar testvérünk számára. Erről a Helsinki Szerződés is ellenkezőleg rendelkezik Különvéleményünket az ukrán-; magyar barátság es a Kárpátok tö- j vében élő magyar nemzetrészek autonómiatörekvéseinek egyidejű támogatása jegyében tesszük meg. A Kárpát-medence magyarságának ott kell megmaradnia, ahol született és ennek elősegítése mindenekelőtti feladata a magyar törvényhozásnak - szögezi le a Magyar Út Körök Mozgalom titkárságának az Országos Sajtószolgálathoz eljuttatott nyilatkozata.
