Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)
1993-05-07 / 8463. szám
Népszava, 1993.5.4 17 ORSZÁGGYŰLÉSI KRÓNIKA Az Országgyűlés tegnap igazolta Nagy Tamás (Agrárszövetség-Vállalkozók Pártja) mandátumát Ezt köve* tőén Körösi Imre volt MDF-es képviselő immár a függetlenek padsoraiból jelentette ki, hogy továbbra is harcos tagja szeretne maradni az agrárágazatnak, és továbbra is csak szakmai érveket hajlandó ütköztetni szakmai érvekkel. Házelnöki figyelmetlenség miatt a programot megszakítva mondhatta el egy héttel ezelőtt bejelentett napirend előtti felszólalását Palotás János (független), aki az Alkotmánybíróság április közepi határozatát elemezte arról, hogy a parlamentnek, a kormánynak és a társadalombiztosításnak köteles, sége több mint két és fél millió ember szociális biztonságáról gondoskodni az alkotmány értelmében. A plénum tegnap foglalkozott a bíróságokról szóló törvény módosításával, az egészségesivóvíz-ellátást elősegítő kormányprogrammal és a vasútról szóló törvényjavaslattal is. A bírói függetlenség a tét A bíróságokról szóló törvény módosítása arra vonatkozik, hogy összhangba hozza a bírósági törvényt a Munka Törvénykönyve, illetve a köztisztviselői törvény rendelkezéseivel. Ezen túlmenően speciális, a bírák és a bírósági dolgozók munkaviszonyával kapcsolatos kérdéseket rendez. A plenáris vitában különösen a módosítás egy paragrafusa kapott nagy hangsúlyt. Ez: „Ha a törvény másként nem rendelkezik, a munkáltatói jogokat a megyei bíróság elnöke tekintetében az igazságügy-miniszter, a megyei bírósági bíró és a helyi bíróság elnöke tekintetében a megyei bíróság elnöke, a helyi bírósági bíró tekintetében a helyi bíróság elnöke, a legfelsőbb bírósági bíró tekintetében a Legfelsőbb Bíróság elnöke gyakorolja." Hack Péter (SZDSZ) szerint ez a módosítás trójai faló, a kommunista irányítási rendszernek felel meg, sérti a bíróság függetlenségének elvét. Balsai István igazságügy-miniszter cáfolta ezeket a „vádakat", hangoztatva, hogy a bírák többsége egyetért ezzel a módosítással. Itt a piros, hol u piros —avagy: púder-e a privatizációs bizottság? Jóllehet, a koalíció váltig állítja, hogy az állami vagyonátadás ügyében — legyen az alapítvány vagy privatizáció — nincs takargatnivalója, ennek ellenére tegnap ismételten elutasították Pál László (MSZP) indítványának napirendre tűzését. Mint erről lapunkban már többször írtunk: a javaslat lényege, hogy a kormány tételesen számoljon el arról, milyen alapítványokba, mennyi vagyont, pénzt juttatott. A képviselő a döntést követően munkatársunk kérdésére kifejtette: „a kormány itt a piros, hol a piros című játékot játszik, amely ráadásul köztudottan tiltott”. A különböző parlamenti megszólalásokban a kormány azt hangoztatja, hogy minden alapítványra vonatkozó adat üzleti vagy államtitok, a privatizációról pedig azt, hogy ott nincsenek titkok. A parlament számvevőszéki bizottsága úgy döntött, hogy a költségvetésből támogatott alapítványok vizsgálatát javasolja az Állami Szántvevőszéknek. Ez azonban nyilvánvalóan nem érinti a teljes kört. Elképzelhető az is, hogy a vizsgálat — amennyiben lefolytatják — adócsalásra derít fényt, a már felvetett hűtlen vagyonkezelés mellett. Mert például, mint azt Pál állítja, a Magyar Villamosművek Rt. nem fizette be a nyereségadót, hiszen 300'milliós veszteséggel zárta az évet, közben pedig a kiszivárogtatott hírek szerint ennél nagyobb összeget juttatott alapítványoknak. Feltételezhetően sok hasonló ügyet lehetne feltárni. Ráadásul, ha az APEH olyan alapítványokat közérdekűnek minősített, amelyek még csak nem is titkoltan politikai, ideológiai és magáncélokat szolgálnak, akkor ennek a csalásnak az APEH is részese. Eközben, mint arról beszámoltunk, az MDF és a KDNP kétpárti, szakértőkkel kibővített, de nem parlamenti bizottságot kíván létrehozni a privatizáció átvilágíthatósága érdekében. Az MDF frakciója ma esti ülésén tárgyal majd erről, a KDNP viszont már tagjait is kijelölte: Mándoki Andort, a párt gazdasági bizottságának vezetőjét, illetve Lukács Tamás képviselőt. Erről a „háttérbizottságról” Pál László úgy nyilatkozott: szemmel láthatóan óriási taktikázás folyik a privatizációról. Ezt mutatja az is, hogy sorozatosan kormánypárti interpellációkra adott válaszáért szavazzák le Szabó Tamás minisztert, állandóan napirenden van a Monopoly-csoport, illetve Petrenkó János (független) kezdeményezése egy parlamenti privatizációs bizottság felállítására. Egy évvel ezelőtt ezt maguk a szocialisták is javasolták. Eközben a háttérben a gazdasági bizottság hirtelen létrehozott egy privatizációs albizottságot, ám ez már csak megszűrt vizsgálati eredményekről tárgyalhat. Feltételezhető az is a képviselő véleménye szerint, hogy a/ kisgazdák 36-os frakciója is részese lesz ennek a „titkos” koalíciós, privatizációs bizottságnak, amely információit a parlament elől majd elzárja. Pál László szerint mind a kisgazdák, mind pedig a KDNP szeretne közelebb kerülni a tűzhöz, vagy ha úgy tetszik, a húsos fazékhoz, mert eddig az MDF kisajátította magának a privatizációs ügyeket. Kuncze Cábor, az SZDSZ frakcióveze.ője munkatársunk kérdésére kijelentette, hogy frakciója nem foglalkozik ezzel a bizottsággal, őket ez nem érdekli. Petrenkó János (független) szintén elítélően nyilatkozott erről a „háztáji koalíciós” kezdeményezésről. Szerinte csak arra jó, hogy a népet : „megetessék”. Ez a kétpárti bizottság olyan, mint amikor valaki önmaga ellen folytat vizsgálatot. Böröcz István, a kisgazda 36-ok frakcióvezetője kérdésünkre válaszolva elmondta, a képviselőcsoport tegnapi ülésén nem foglalkozott a privatizációs bizottság ügyével, miután ez csak egy javaslat, s még az sem dőlt el, hogy feláll-e egyáltalán különbizottság, s ha igen, koalíciós összetételű lesz-e. A képviselőcsoport egyébként mindaddig nem foglalkozik ezzel a témával, amíg ők is nem tárgyaltak Szabó Tamás miniszterrel. Böröcz szerint e megbeszélésre hamarosan sor kerül. A Parlamentből Csoknyay Edit tudósított d L jtibh tiíli as boriit tin glta túrosat ? Török Ferenc (SZDSZ) interpellációt nyújtott be Szabó Iván pénzügyminiszterhez, ismételten az alapítványoknak ingyenesen juttatott állami vagyon ügyében. Ebben egy új, eddig nem ismert 3500-as- sorszámú titkos kormányhatározatot is megemlít, amely szerint a Magyar Kultúra Alapítványnak a 15 milliós alapitó vagyonon túl a kormány további. 115 miUiót,. biztosit az Országos Levéltár háromötöd részének kiürítéséhez . és használatbavételéhez. Mint azt lapunkban megírtuk, ez az alapítvány az Országos Levéltár háromötöd részének tulajdonjogát kapta meg. Török Ferenc a már ismert tényeken túl azt is megemlíti, hogy a Vörösmarty téri székház átadása a Művészeti és Szabadművelődési Alapítványnak, pontosabban az erről szóló kormányhatározat jogi akadályba ütközik. A műemlékvédelem ugyanis megtagadta az épülettömb megosztását, alapítványi célra történő felhasználásához műszaki okok miatt nem járul hozzá. Török Ferenc ismételten felteszi a kérdést: mi indokolta a vagyonátadás titkosságát, hogyan áll a Vörösmarty téri irodaház hasznosításának versenytárgyalása, mién kellett alapítványi tulajdonba adni? Sőt. Miért kellett kivonni a privatizációs folyamatból? Kérdezi továbbá: reális-e, hogy a Pesti Vigadó ingó vagyona csupán 10,5 millió forintot ér?
