Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)

1993-05-07 / 8463. szám

Új Magyarország, 1993.5.4 15 Szót kell értenünk egymással Beszélgetés Dmetro Tkacs ukrán nagykövettel . •- Kádár Béla legutóbbi kievi lá­togatásakor megállapodtunk, hogy az ukrán-magyar gazdasá­gi kapcsolatok minden fontos te­rületén munkacsoportokat állí­tunk fel. Feladatuk, hogy meg­alapozzák az új típusú kapcsola­tokat. Szerintem ugyanis a jelen­legi együttműködés legfőbb aka­dálya országaink között az, hogy miközben Magyarország előre­tör a piacgazdaság megteremté­sében, Ukrajna továbbra is egy helyben topog. Ezt a diszharmó­niát kell megszüntetni a munka­­csoportoknak a banki szférában, a kölcsönös elszámolások gya­korlatában, a vámkérdések, a ha- Jár menti együttműködés terüle­tén. Azt tapasztalom, hogy Ma­gyarországon és Ukrajnában is egyfajta kijózanodás ment vég­be: megértettük, hogy elsősor­ban a saját erőnkre támaszkod­hatunk, a tengerentúlról legfel­jebb csak ígéreteket kapunk.- Az utóbbi időben hallani lehet, hogy magyar cégek részt vennének az ukrajnai hadiipar békés célokra történő átállításában. Milyen lehető­séget lát erre az együttműködésre?- Az ősszel Nyíregyházán ki­állításon kívánjuk bemutatni az ukrán honvédelmi komplexum­hoz tartozó vállalatok termékeit. Háromezernél is több vállalat tartozik ebbe a körbe. A kiállítá­son minden cégről pontos infor­mációt kaphatnak a magyar ér­deklődők, amennyiben vegyes vállalatot kívánnak létesíteni. Erre a nagykövetségnek felha­talmazása van az ukrán konver­ziós minisztériumtól.- A magyar vállalkozók számára az sem közömbös, hogy Kárpátalja elnyeri-e belátható időn belül a kü­lönleges gazdasági státust. A hét végi Antall-Kravcsuk-találkozó, akárcsak Kádár Béla múlt havi kievi tárgyalásai, ismételten a keleti szomszédunkhoz fűző­dő kapcsolatainkra terelték a figyelmet A nagypolitikai találko­zók hátterében persze mindennapos az aprómunka. Ez utóbbiról kérdeztük Dmetro Tkacsot, Ukrajna magyarországi nagykövetét csomópont kialakításáról szóló döntés már megszületett, és vé­leményem szerint ez az első lé­pés a különleges gazdasági stá­tus elnyerésében. A következő lépés az lesz majd, ha aláírják a szabadkereskedelmi övezet léte­sítéséről. szóló rendeletet. Ez megfelelő előkészítést, a jogi, gazdasági feltételek megterem­tését igényli. Gondolom azon­ban, hogy ez a közeljövőben megtörténik. Magam a szabad­kereskedelmi övezet kialakításá­nak elkötelezett híve vagyok, ez ugyanis lehetővé teszi számunk­ra, hogy kidolgozzuk az európai együttműködés modelljét. A két ország viszonylatában több ér­dekes tervről is szó van. Ukraj­nából villamos áramot szállíta­nánk Ikarusokért és alkatrésze­kért cserébe, de számításba jöhet egy közös szervizvállalat létesí­tése is. Nem kevésbé fontos a mezőgazdasági projektum. Az ország nagyobb iparközpontjai­ban képződő valutakészletből magyar cégek megteremthetnék a modem mezőgazdaság alapja­it. Minden eshetőséget meg kell vizsgálnunk akár a régi kapcso­latok felújításáról, akár az új vál­lalkozási fonnák meghonosítá­sáról van szó.- Az együttműködés egyik sarka­latos pontja az elszámolás kérdése. Ismeretes, hogy Ukrajnának nincs elegendő készpénze és áruval sem rpindig tud fizetni, pillanatnyi nehézségek ellenére is ipari nagyhatalom. Megértem persze, hogy Magyarországon mindenki Philips márkájú kávé­darálót szeretne venni, csak­hogy nincs meg erre a lehetősé­ge. Nálunk, a harkovi gyárban viszont olyan kávéda'rálót gyár­tanak, amilyet bárki meg tud venni. Aligha véletlen, hogy si­kere van a fővárosi KGST-piaco­­kon, Lehet, hogy gyengébb a mi­nősége,'külsőre sem tökéletes, de elérhető áron kínálják. Sze­rintem a kiskereskedelemben is megállná a helyét. Ez csak egy a számtalan lehetőség közül, ame­lyeket fel kell kutatni.- A magyar vállalkozók nehezen igazodnak el a gyakran változó uk­rajnai külkereskedelmi szabályok kö­zött. Legutóbb ismét szigorításról érkeztek hírek.- Való igaz, szigorítások van­nak napirenden, ismét az állam veszi a kezébe a külkereskedel­mi tevékenység irányítását. Ko­rábban ugyanis az állam min­dent kiengedett a kezéből, és eb­ből teljes anarchia lett. Kopejkák csörgedeztek a Nemzeti Bankba, közben a pénz külföldre ment. A vállalatok az államtól kapták az energiát, a nyersanyagot, a gé­peket, sőt az igazgató is az állam alkalmazottja volt, ám amikor értékesítették az árut, az állam­ról mindenki megfeledkezett. És a költségvetés üres maradt. Ef^ ^ állam ismét átveszi a dolgflk<irányítását, de a kereske-, dóházon keresztül továbbra is lehetőség marad a szabadkeres­kedelemre.- Képes lesz-e véleménye szerint . az ukrán gazdaság felülkerekedni a múltból örökölt függőségén, amely a FÁK-országokhoz köti?- Ma még órílsi nehézséget je­lent számunkra ez a kötődés. Csupán egyetlen példa. Ukraj­nában gyártják a volt Szovjet­unió összes dízelmozdonyának 96 százalékát. Az alkatrészeket kétezer vállalattól kapjuk, és ha mondjuk Karabahban az ismert események miatt leáll a terme­lés, akkor Ukrajnában sem tu­dunk mozdonyt gyártani. Meg kell szabadulnunk ezektől a bék­lyóktól, bármilyen nehéz lesz is. Súlyos gondokkal kell szembe­néznünk az energiaellátásban is. Ha áttérünk a világpiaci árra, évente 14 milliárd dollárt kell fi­zetnünk Oroszországnak a föld­gázért és a kőolajért.- De hiszen ez több, mint az or­szág éves kivitele!- Higgye el, mégsem ez a leg­nagyobb gond, hanem az, hogy a vezetékek is Oroszországgal körnek össze bennünket. Ha, mondjuk, Odesszában lennének termináljaink, vehetnénk arab olajat és talán kölcsönöket is kapnánk hozzá. Csakhogy nincs kikötőnk, nincs vezetékrendsze­rünk. Arról sem szabad persze megfeledkezni, hogy Tyumeny­­ben, az egyik legnagyobb orosz olajmezőn jelenleg is 600 ezer ukrán dolgozik, sokan vannak más lelőhelyeken is. Ezért aztán nem lehet velünk az erőszak nyelvén beszélni. Bármilyen ne­héz legyei js, s?ój kell értenünk,

Next

/
Thumbnails
Contents