Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)

1993-05-07 / 8463. szám

Új Magyarország, 1993.5.4

15

Szót kell értenünk egymással

Beszélgetés Dmetro Tkacs ukrán nagykövettel . •- Kádár Béla legutóbbi kievi látogatásakor megállapodtunk, hogy az ukrán-magyar gazdasági kapcsolatok minden fontos területén munkacsoportokat állítunk fel. Feladatuk, hogy megalapozzák az új típusú kapcsolatokat. Szerintem ugyanis a jelenlegi együttműködés legfőbb akadálya országaink között az, hogy miközben Magyarország előretör a piacgazdaság megteremtésében, Ukrajna továbbra is egy helyben topog. Ezt a diszharmóniát kell megszüntetni a munkacsoportoknak a banki szférában, a kölcsönös elszámolások gyakorlatában, a vámkérdések, a ha- Jár menti együttműködés területén. Azt tapasztalom, hogy Magyarországon és Ukrajnában is egyfajta kijózanodás ment végbe: megértettük, hogy elsősorban a saját erőnkre támaszkodhatunk, a tengerentúlról legfeljebb csak ígéreteket kapunk.- Az utóbbi időben hallani lehet, hogy magyar cégek részt vennének az ukrajnai hadiipar békés célokra történő átállításában. Milyen lehetőséget lát erre az együttműködésre?- Az ősszel Nyíregyházán kiállításon kívánjuk bemutatni az ukrán honvédelmi komplexumhoz tartozó vállalatok termékeit. Háromezernél is több vállalat tartozik ebbe a körbe. A kiállításon minden cégről pontos információt kaphatnak a magyar érdeklődők, amennyiben vegyes vállalatot kívánnak létesíteni. Erre a nagykövetségnek felhatalmazása van az ukrán konverziós minisztériumtól.- A magyar vállalkozók számára az sem közömbös, hogy Kárpátalja elnyeri-e belátható időn belül a különleges gazdasági státust.

A hét végi Antall-Kravcsuk-találkozó, akárcsak Kádár Béla múlt havi kievi tárgyalásai, ismételten a keleti szomszédunkhoz fűződő kapcsolatainkra terelték a figyelmet A nagypolitikai találkozók hátterében persze mindennapos az aprómunka. Ez utóbbiról kérdeztük Dmetro Tkacsot, Ukrajna magyarországi nagykövetét

csomópont kialakításáról szóló döntés már megszületett, és véleményem szerint ez az első lépés a különleges gazdasági státus elnyerésében. A következő lépés az lesz majd, ha aláírják a szabadkereskedelmi övezet létesítéséről. szóló rendeletet. Ez megfelelő előkészítést, a jogi, gazdasági feltételek megteremtését igényli. Gondolom azonban, hogy ez a közeljövőben megtörténik. Magam a szabadkereskedelmi övezet kialakításának elkötelezett híve vagyok, ez ugyanis lehetővé teszi számunkra, hogy kidolgozzuk az európai együttműködés modelljét. A két ország viszonylatában több érdekes tervről is szó van. Ukrajnából villamos áramot szállítanánk Ikarusokért és alkatrészekért cserébe, de számításba jöhet egy közös szervizvállalat létesítése is. Nem kevésbé fontos a mezőgazdasági projektum. Az ország nagyobb iparközpontjaiban képződő valutakészletből magyar cégek megteremthetnék a modem mezőgazdaság alapjait. Minden eshetőséget meg kell vizsgálnunk akár a régi kapcsolatok felújításáról, akár az új vállalkozási fonnák meghonosításáról van szó.- Az együttműködés egyik sarkalatos pontja az elszámolás kérdése. Ismeretes, hogy Ukrajnának nincs elegendő készpénze és áruval sem rpindig tud fizetni,

pillanatnyi nehézségek ellenére is ipari nagyhatalom. Megértem persze, hogy Magyarországon mindenki Philips márkájú kávédarálót szeretne venni, csakhogy nincs meg erre a lehetősége. Nálunk, a harkovi gyárban viszont olyan kávéda'rálót gyártanak, amilyet bárki meg tud venni. Aligha véletlen, hogy sikere van a fővárosi KGST-piacokon, Lehet, hogy gyengébb a minősége,'külsőre sem tökéletes, de elérhető áron kínálják. Szerintem a kiskereskedelemben is megállná a helyét. Ez csak egy a számtalan lehetőség közül, amelyeket fel kell kutatni.- A magyar vállalkozók nehezen igazodnak el a gyakran változó ukrajnai külkereskedelmi szabályok között. Legutóbb ismét szigorításról érkeztek hírek.- Való igaz, szigorítások vannak napirenden, ismét az állam veszi a kezébe a külkereskedelmi tevékenység irányítását. Korábban ugyanis az állam mindent kiengedett a kezéből, és ebből teljes anarchia lett. Kopejkák csörgedeztek a Nemzeti Bankba, közben a pénz külföldre ment. A vállalatok az államtól kapták az energiát, a nyersanyagot, a gépeket, sőt az igazgató is az állam alkalmazottja volt, ám amikor értékesítették az árut, az államról mindenki megfeledkezett. És a költségvetés üres maradt. Ef^ ^ állam ismét átveszi a dolgflk<irányítását, de a kereske-,

dóházon keresztül továbbra is lehetőség marad a szabadkereskedelemre.- Képes lesz-e véleménye szerint . az ukrán gazdaság felülkerekedni a múltból örökölt függőségén, amely a FÁK-országokhoz köti?- Ma még órílsi nehézséget jelent számunkra ez a kötődés. Csupán egyetlen példa. Ukrajnában gyártják a volt Szovjetunió összes dízelmozdonyának 96 százalékát. Az alkatrészeket kétezer vállalattól kapjuk, és ha mondjuk Karabahban az ismert események miatt leáll a termelés, akkor Ukrajnában sem tudunk mozdonyt gyártani. Meg kell szabadulnunk ezektől a béklyóktól, bármilyen nehéz lesz is. Súlyos gondokkal kell szembenéznünk az energiaellátásban is. Ha áttérünk a világpiaci árra, évente 14 milliárd dollárt kell fizetnünk Oroszországnak a földgázért és a kőolajért.- De hiszen ez több, mint az ország éves kivitele!- Higgye el, mégsem ez a legnagyobb gond, hanem az, hogy a vezetékek is Oroszországgal körnek össze bennünket. Ha, mondjuk, Odesszában lennének termináljaink, vehetnénk arab olajat és talán kölcsönöket is kapnánk hozzá. Csakhogy nincs kikötőnk, nincs vezetékrendszerünk. Arról sem szabad persze megfeledkezni, hogy Tyumenyben, az egyik legnagyobb orosz olajmezőn jelenleg is 600 ezer ukrán dolgozik, sokan vannak más lelőhelyeken is. Ezért aztán nem lehet velünk az erőszak nyelvén beszélni. Bármilyen nehéz legyei js, s?ój kell értenünk,