Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)

1993-05-07 / 8463. szám

Új Magyarország, 1993.5.4 H A hamburgi kikötő Magyarország tengeri kapuja Magyarország és a hanzaváros között fennálló gazdasági kapcsolatok nagy múltra tekintenek vissza. A magyar ag­rárcikkeket már évszázadokkal ezelőtt hamburgi kereskedöházakon keresztül adtákel a tengerentúlra. Immáron kere­ken harminc éve, hogy Magyarország külkereskedelmi képviseletet tart fenn Hamburgban, és számos magyar szállít­mányozási és közlekedési cég tevé­kenykedik a hanzavárosban. Emellett sok hamburgi ipari, szállítási és külke­reskedelmi cég nyitott az „áttörés" után irodát, érdekeltséget Magyarországon. A hamburgi kikötő büszke Magyaror­szág tengerentúlra irányuló külkeres­kedelmében betöltött szerepére, mivel számos északi-tengeri és földközi-ten­geri kikötő verseng magyar rakomá­nyért. Bár Hamburg a távolság tekinte­tében hátrányban van az adriai kikötők­kel szemben, a versenyben mégis az ár, illetve a teljesítőképesség, a minőség, a hajóindítások sűrűsége játssza a döntő szerepet. A hamburgi átrakóüzemek fo­lyamatosan próbálnak javítani a közle­kedési összeköttetéseken különböző szolgáltatási ajánlatokkal. Ilyen például az új kombinált fuvarozási lehetőség is. A hamburgi kikötő jelentőségét nem csökkenti az sem, hogy az 1990-es ma­gyar átmenő forgalom a magyar gazda­ság recessziója miatt 159 536 tonnára esett vissza. Az 1991-92-es évekre vo­natkozóan még nem állnak rendelke­zésre hivatalos adatok. Magyarországon még nem követke­zett be a várt gazdasági fellendülés. 1993-ban még lényegesen gyengülhet a belföldi termelés visszaesése, vagy leg­feljebb nyugvópontra jut. 1994-re a kor­mány szerény mértékű fellendülést prognosztizál, amely 1995-ben erősöd­ni fog. A külgazdaság már 1991-ben megélte a fordulatot és többlettel zárta Hans Ludwig Beth az áruforgalmat. A hamburgi kikötő szempontjából azonban sajnálatos, hogy csökkent a tengerentúli forgalom, a távol-keleti pedig még ennél is jobban visszaesett. Ezzel szemben nqyekedett az európai régió forgalma, amelyből Hamburg csak csekély mértékben ré­szesedik. A '90-es évek végére mégis fellendü­lésre számít a kikötőgazaaság annak következtében, hogy Magyarország nagyobb mértékben kapcsolódik be a nemzetközi munkamegosztásba. Tete­mes Magyarország behozatali szükség­lete nyugati technológiákból, az olcsó távol-keleti fogyasztási cikkekből, és egyre fontosabb az az összekötő szerep, amelyet az ország játszik a kelet-nyu­gati, valamint az észak-déli kereskede­lemben. Azok az árucikkek, amelyeket korábban devizatakarékossági szem­pontból a lengyelországi kikötőkön ke­resztül szállítottak el, a jövőben a na­gyobb járatsűrűség miatt a hamburgi kikötő felé veszik útjukat. Ezenkívül Magyarországon is a darabáruk és a tö­megcikkek jelentős része konténeres szállítással fog lebonyolódni. Ebben van a hamburgi kikötő egyik növeke­dési potenciálja. A namburgi kikötő a magyar külke­reskedelem számára elsősorban átrakó, raktározó, és disztribúciós központként jelentős. Megemlíthetjük még Ham­burg áruforgatóként betöltött szerepét a skandináv- és a távol-keleti kereske­delemben, valamint azokat az előnyö­ket, amelyeket a szabadkikötő nyújt a tranzitkereskedelem számára, a sűrű vonalhálózatot és a DAKOSY-t, amely a hamburgi kikötő adatkommunikációs rendszere. A Hamburg és Magyarország közötti szállítás eddig főként közúton történt és csupán egyharmadrészt vasúton. Ez, tekintettel az átrakóüzemek tevékeny­ségére és az ökológiai szempontokra, a vasúti forgalom javára fog eltolódni. A hamburgi kikötő 1992 óta erősítette Magyarországon a marketing tevé­kenységét, hogy növekvő számú meg­bízói szolgálatára lehessen. A magyar áruforgalomnak már csak 20-40 száza­lékát bonyolítják le a klasszikus import- és exportvállalatok. Egyre növekvő ütemben végzik ezt önállóan az ipari és mezőgazdasági külkereskedelmi cégek. Mintegy 15 000-re megnőtt a száma a szállítmányozással foglalkozó cégek­nek. Ez teljesen új követelményeket ál­lított a hamburgi kikötő budapesti kép­viselete elé, amely összes, a tengeri szállítással és a kikötőgazdasággal összefüggő kérdésben mindenki szá­mára rendelkezésre áll. Dr. Hans Ludwig Beth

Next

/
Thumbnails
Contents