Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)
1993-05-07 / 8463. szám
Népszava, 1993.5.4 12 Látta-e Jeszenszky aláírás előtt ? További vita a magyar—ukrán alapszerződésről Ma délután tárgyal a parlament annak a magyar— ukrán alapszerződésnek a ratifikációjáról, amelyet a határkérdést is érintő egyik pontja miatt súlyos kritika ért az MDF-frakció számos tagja részéről. A képviselőcsoporton belül pedig már többen azt is tudni vélik, hogy azért maradhatott a Q) információ dokumentumban a kifogásolt szöveg, mert a külügyi tárca vezetője nem ismerte azt az aláírást megelőzően. A Népszava információi szerint Bégány Attila, a (Folytatás a 4. oldalon) (Folytatás az 1. oldalról) Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) főosztályvezetője egy másfél héttel ezelőtti zárt körű megbeszélésen az MDF Bem téri központjában kijelentette a jelenlévőknek: a magyar— ukrán alapszerződést annak aláírása előtt sem Jeszenszky Géza külügyminiszter, sem Entz Géza, a HTMH vezetője nem olvasta! Lapunk MDF-es informátora azt is megerősítette, hogy ezen az ülésen — melyen kisebbségi szakértők tanácskoztak — részt vett a két érintett politikus is, akik nem cáfolták Bégány állítását! (Mint emlékezetes, március 9-én a Népszava írta meg elsőként, hogy az MDF parlamenti frakciójának balatonkenesei, kihelyezett ülésén március elején éles támadások érték Jeszenszky Gézát, amiért a 'magyar—ukrán szerződésben külön kitértek a határkérdésekre. Ebben Magyarország egyszer és mindenkorra lemondott a magyar—ukrán határ békés úton történő módosításáról is, a képviselők zöme pedig éppen ezt kifogásolta, mondván: egy kétoldalú megállapodásban miért kell olyasmivel -is hangsúlyosan foglalkozni, amiről kellő mélységben rendelkezik a Helsinki Záróokmány.) Értesülésünk szerint Bégány Attilának a zárt körű tanácskozáson elhangzott kijelentése miatt már napi■ rendre került az állásából való - elmozdítása. Érdeklődésünkre a főosztályvezető megerősítette információnk hitelességét, s azt is, hogy akkori állítását nem cáfolták a jelen levő érintett kormánytényezők. Más forrásból sikerült megtudnunk, hogy az MDF-frakció márciusi kenesei hétvégéjét megelőzően, a képviselőcsoporton belüli külügyi munkacsoportban — egy külügyi tájékoztató során — a Bégányéval megegyező, Jeszenszkyre vonatkozó kijelentés hangzott el a meghívott minisztériumi főtisztviselő szájából. Ezt az értesülésünket Csapody Miklós (MDF), a munkacsoport tagja megerősítette, „súlyos felületességnek” nevezte az alapszerződés aláírás előtti kezelését. Fodor András Attila, a külügyi munkacsoport másik tagja szerint nemcsak az említett főosztályvezető volt jelen csoportjuk ülésén, hanem maga a külügyminiszter is. Am a képviselő arra való hivatkozással, hogy az egy belső munkaértekezlet volt, részleteket nem kívánt közölni az ott elhangzottakból. Megerősítette viszont, hogy „a kormány részéről ez a szerződés nem volt kellően előkészítve, s az elökészítetlenség miatt maradhatott a dokumentumban a határkérdéssel foglalkozó pont". Mint mondta: e nélkül a kitétel nélkül is időben megszülethetett volna_ az alapszerződés, ha kellőképpen készítik elő, és ha „időben észreveszik a hibát, mielőtt a dokumentumot a magyar miniszterelnök aláírja, s az ukrán parlament ratifikálja”. Egy magát megnevezni nem kívánó másik képviselő pedig lapunk tudomására hozta: a frakció kenesei megbeszélésén a külügyminiszternek szegezték a külügyi munkacsoport tájékoztatóján hallottakat, ám Jeszenszky Géza ez alkalommal sem cáfolta az állításokat. Az MDF parlamenti frakciójának tegnapi ülésén — melyen a koalíciós pártok is képviseltették magukat — Antall József és Jeszenszky Géza hosszasan ecsetelte a magyar—ukrán alapszerződés fontosságát, és előnyös oldalait. Végül is a jelenlévők nagy többsége, 9 ellenszavazat és 4 tartózkodás mellett ratifikációra javasolta a dokumentumot. Azt a dokumentumot, amit — Fodor András Attila szerint — a parlament külügyi bizottsága egy évvel ezelőtt közfelkiáltással (szavazás mellőzésével!) átdolgozásra visszautalt a kormánynak, mondván: a kifogásolt pontot tárgyalja újra az ukrán féllel. Időközben azonban az ukrán parlament ratifikálta az okmányt. Megkérdeztük Bégány Attila állításáról Entz Géza államtitkárt is, aki az egészet „Bégány agyszüleméményének” nevezte, mondván, hogy a főosztályvezetőnek erről az egész kérdéskörről fogalma sem lehet. Jeszenszky Géza külügyminiszterrel azonban hosszas győzködés ellenére sem sikerült kapcsolatba lépnünk. Titkárságán a telefonérdeklődésünkre ugyanis többször és rendkívül határozottan azt az elhárító választ kaptuk: nem lenne szerencsés most ezzel a témával foglalkozni. A sajtónak különben sem az a feladata, hogy személyes támadásoknak adjon helyet, ezért van a parlament plenáris ülése. „A miniszter úr véleményét megismerhetik, amikor a parlamentben elmondja az expozéját, illetve utána is áll az újságírók rendelkezésére" — mondta a nevének elhallgatását kérő minisztériumi alkalmazott, újra elis^ mételve: jó lenne, ha a képviselők ma délután úgy mérlegelnék a szerződés ratifikálását, hogy nem befolyásolná őket bármiféle személyes vita. v. s. * A parlament remélhetőleg jóváhagyja a magyar—ukrán alapszerződést — nyilatkozta lapunknak Kovács László (MSZP), a parlament külügyi bizottságának elnöke. Ha ugyanis az Országgyűlés elutasítja az alapszerződés megerősítését, ahogyan ezt egyes MDF-esek követelik, akkor vállalnia kell annak következményeit is. Azt, hogy a magyar—ukrán kapcsolatokban nyilvánvalóan jelentős feszültségek keletkeznek, s nem lesznek kedvező hatással az ott élő 200 ezer magyar sorsára sem. Kovács László annak a véleményének adott hangot, hogy az egyesek által kifogásolt passzus nem sérti Magyarország külpolitikai érdekeit, megfelel a Helsinki Záróokmány szellemének. és.
