Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)
1993-05-07 / 8463. szám
Magyar Hírlap, 1993.5.4 A-i-VJ A NAP INTERJÚJA Erdős Andréval A szavak és a tettek közötti szakadék Az, hogy a boszniai szerbek vezére elfogadta a Vance-Owen béketervet más megvilágításba helyezi a BT tényfeltáró bizottságának védett övezetek kialakítására vonatkozó javaslatát. A szankciók könnyítése és a feloldása csak akkor következhet be, ha a boszniai szerbek elfogadják a béketervet és a BT kézzelfogható bizonyítékokat szerez arról, hogy az abban foglaltakat végre is hajtják — mondja interjúnkban Erdős André magyar ENSZ-nagykövet. — A boszniai konfliktusban folytatott szerb politika egyik legjellemzőbb vonása az, hogy a szavak és a tettek között rendszerint nagy különbség mutatkozik. Az utóbbi napok hoztak-e változást ebben a tekintetben, ma kevesebb okunk van-e arra, hogy a szerbek szavahihetőségében kételkedjünk? — A legújabb események arra engednek következtetni, hogy a jövőben egyre nehezebb lesz fenntartani azt a szakadékot, ami a boszniai szerbek kinyilatkoztatásai és tettei között tátong. Bár gyökeres fordulatra továbbra sem lehet számítani, az megfigyelhető, hogy a válság előrehaladásával a világ megtévesztése egyre nehezebbé válik. A mostani helyzet sajátossága ugyanis az, hogy mindenekelőtt Washington gondolkodásában változás állt be, aminek következtében minden korábbinál hathatósabban és erélyesebben szorgalmazza a megoldást, a katonai eszközöket sem kizárva. Ezt igazolandó Christopher külügyminiszter európai körútra indult. De, az orosz diplomácia aktivizálódását ugyancsak figyelemreméltónak tartom. És végül: már Belgrad sem lelkesedett, amikor a boszniai szerb „parlament” elutasította a Vance- Owen féle béketervet. Az álláspontoknak ez a fajta módosulása hozzájárulhat a szavak és tettek közötti rés szűküléséhez. — Milyen halaszthatatlan feladatokat róna a Biztonsági Tanácsra, ha a boszniai szerb „törvényhozás" végül áldását adná béketervre? — A két hiányzó dokumentum aláírása esetén napirendre lehetne tűzni a béketerv végrehajtását. Ennek első lépéseként a titkárság a katonai-logisztikai részleteket is tartalmazó ajánláscsomagot terjesztene a BT elé. Ez természetszerűleg az ENSZ erők létszámának megnövelését is magába foglalná. — Milyen nagyságú erő küldésével és mekkora költségekkel számolnak? — Az előzetes latolgatások 40-50 ezer fős UNPROFOR kontingensről szólnak. De, végleges számítások hiányában ezt nem lehet készpénznek venni. A költségek is csak azután válhatnak ismertté, hogy a főtitkár pontos és tételes költségvetést nyújt be a békefenntartó akcióról. — Szerb részről már most arra számítanak, hogy a béketerv jóváhagyása együtt fog járni a szankciók enyhítésével, esetleg megszüntetésével... — A BT szankciós határozata valóban magába foglalja ezt a perspektívát. Ugyanakkor a könnyítés és a feloldás csak akkor következhet be, ha a boszniai szerbek elfogadják a béketervet és a BT kézzelfogható bizonyítékokat szerez arról, hogy az abban foglaltakat végre is hajtják. — Karadzic athéni igenje a béketervre mennyiben befolyásolja a BT hatfős tényfeltáró bizottságának azt a javaslatát, hogy védett övezeteket alakítsanak ki Bosznia-Hercegovinában? — A boszniai szerb vezető pozitív válasza más megvilágításba helyezi ezt az ajánlást. A védett övezetek kialakítására tett javaslat ugyanis abból indult ki, hogy nincs általános egyetértés a szembenálló felek között. Ha a béketerv végrehajtása megkezdődik, nyilvánvaló, hogy felül kell vizsgálni az indítványt. Hiszen ezután már nem korlátozott területekben, hanem az egész országban kell gondolkodni. • Gyévai Zoltán
