Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)

1993-05-06 / 8462. szám

Népszabadság, 1993.5.3

39

Az agy nincs börtönben

Beszélgetés a Magyar Zsidó Világszövetség elnökével

vezett Nagv-Magvarország területét vette alapul, és a magyarul beszélő zsidók veszteségeit adta össze. Ö nem számolja az elmenekülteket, és természetesen nem kis, hanem nagy Magyarországot vesz tekintetbe.- Azt hiszem, egyszerűen csak •írói van szó, hogy el kell dönteni, ha 15 millió magyarról beszélünk, abba beletartoznak-e a magyar zsi'ók is.- Mi szeretjük a „magyarul beszélő zsidó" fogalmát használni. Ugyanis ez utal a kultúrközösségre. A magyar nyelvhez és a magyar kultúrához való feltétlen ragaszkodást fejezi ki.- Kétségkívül a magyar kultúra jelentős, pótolhatatlan részét irtották itt ki, a számoktól függetlenül.- Aki ma a gimnázium negyedik osztályában tanul, és az utolsó nagy csomagot kapja történelemből, de lehet, hogy az ő városában már nincs is zsidó, tanulja meg. hogy egyszer mi történt magyarul beszélő állampolgárokkal. Hogy amikor majd felnő, azon lehessen, hogy ilyesmi a legádázabb politikai ellenfelét se veszélyeztesse. Erre nem nekünk van szükségünk, mert mi, magyar zsidók tudjuk, hogy’ mi történt, és a gyerekeink is tudják majd. hiszen figyelünk erre.- Én talán odáig is elmennék, hogy szükség lenne számos gimnáziumi olvasókönyvre. Nemcsak a zsidók magyarországi történetéről persze, hanem például a szomszédos népekről is.- Maga Kossuth jelentette ki Amerikában: a legnagyobb hiba az volt, hogy a szomszédainkat nem ismertük. Ugyanígy megítélésem szerint a magyar diáknak joga van megtudni, hogy a magyar zsidóság nem csak a vagonokban jelent meg a magyar történelem színpadán.- A zugantiszemiták gyerekkoromban az én fejemet is megpróbálták telebeszélni. Mindig, mindenből, mindennapos téma volt. hogy ki zsidó, ki nem... Ráadásul most már napvilágra masztak a zuggvűlölködők.- Ha egy jóérzésü magyar diák megismeri mondjuk Szeri Antal életének történetét, nerr

| lehet többé antiszemita. Men az egy csodálatos, megrendítc I zsidó történet... és egy csodálatos magyar történet.- Ha jól tudom, segítenek létre hozni egy, a magyar zsidóság törté netét összefoglaló kötetet. '*- Ez nagy szívügyünk M< anyagi és egyéb erőforrásain! döntő többségét arra fordítjuk hogy Izraelben legyen, fönnma

i radjon a magyarul beszélő zsi , dók emlékmúzeuma. Amikor ez : Cfátban Jeszenszky Géza meg

Mostanában nincs hónap, hogy ne törne ki valamilyen botrány ilyen vagy olyan tanulmányok, megjegyzések, félmondatok, néha cselekedetek miatt, amelyek nemzeti, nemzetiségi, vallási, világnézeti vagy emberfajták közötti feszültségekre utalnak. Történik mindez akkor, amikor tölünk egynapi járóföldre ezrek és tízezrek halnak vagy kinoztatnak, meg lesznek örökre földönfutóvá, kerülnek koncentrációs táborokba, mert valamilyen felekezethez tartoznak. A televízió mindennap tanulságos képeskönyvet mutat arról, hova vezet az emberi sötétség. Soha nem volt jobb alkalom, hogy tanuljunk. Mégis: még mindig eltűrjük a teljesen nyílt vagy sunyi, nemtelen gyalázkodásokat.

Ezen gondolkodtam, mielőtt Fürst Lászlóval, a New Yorkban praktizáló ügyvéddel, a Magyar Zsidó Világszövetség elnökével találkoztam. Persze arról kérdeztem, mi látszik ebből Amerikában.- A zsidó szervezetek természetesen odafigyelnek arra, hog>' mi folyók a volt Jugoszlávia területén, de nyilvánvalóan elsősorban arra, hogy mi történik a zsidósággal.

Ami Magyarországot illeti, azt gondoljuk, itt pozitív irányú, mélyreható demokratikus folyamat alakul ki, de a célok nem valósulhatnak meg egyik napról a másikra. A feszültségek oldására talán itt lenne az ideje az egész zsidóság témáját megvitatni Magyarországon.- Talán égv konferenciára gondol?- Igen, ahol a tolerancia jegyében végre kibeszélhetnénk ezt az egész témát.- Azt se bánnák, ha a szélsőséges. kirekesztőnek tűnő módon gondolkodok is megjelennének ezen?- Egyáltalán nem bánnánk. Mi odakint megtanultuk, a demokráciához az is hozzátartozik, hogy- néha olyanokat mondanak nekünk, amitől megijedünk vagy idegesek leszünk. Ahol alkotmányjogi védelem alatt áll a szólásszabadság, az védi azokat is, akiket a legnagyobb ellenségeinknek tartunk. Ha őket korlátozzuk, akkor magunkat is korlátozzuk. A kifejezetten fasiszta irányzatokon kívül mindent így kell kezelni.

Hisszük azt, hogy annak a zsidónak, aki itt él, a „zsidó” szó végtelenül lejáratott, összerezzen, ha hallja. Igenis meg kell vitatnunk olyan témákat is, mint a zsidóság szerepe és jelentősége a Rákosi-rendszerben... Visszavágunk a bolsizsidózásért egyszer s mindenkorra. Tudtommal még egyetlen felelősséggel bíró zsidó se használta azt a kifejezést, hogy „keresztény fasiszták". Ahogy keresztények nem felelhetnek a fasisztákért, a zsidóság se azért a zsidónak született kommunistáért, aki nem tartotta magát zsidónak, ám ugyanúgy' vagy még jobban üldözte zsidó származású politikai ellenfeleit, mint a megkeresztelteket. Alijuk a vitát, bármikor nézünk elébe. Ha kell, a Magyar Zsidó Világszövetség anyagilag is támogatná egy ilyen konferencia összehívását.- A konferencia gondolatát fölvetettek már valahol hivatalosan?- Jártam Göncz Árpád elnök I úrnál. Érdeklődést tanúsított. I- Nem is öt vagy a hivatalát kell 1 meggy őzni a tolerancia lényegéről. I- Ittlétem alatt találkoztam I dr. Varga Lászlóval, a Kérész-! lénydemokrata Néppárt elnökhelyettesével és az elnökség tagjaival. Úgy gondolom, részt vennének egy ilyen konferencián. ‘Találkoztam Szabad Györggyel, i az Országgyűlés elnökével, és Mádl Ferenc művelődési mi-! niszter űrral. Minden beszélge- j tés lényege a közös értékek ke- i resése és a megértés volt. A mű- \ velödési miniszter úrral való találkozás azért fontos, mert meggyőződésem, a demokrácia egyik legfontosabb feltétele, hogy' a ma tizenévesei végre történelmet tanuljanak, és ne azt a zagyvaságot, amit például mi voltunk kénytelenek a hatvanas években itt Magyarországon.- Van valami kifogásuk az ellen, amit mostanában tanítanak?- A negyedikes történelemkönyvben két sor van a holocaustról. Az egyik azt mondja, hogy a magyar zsidóságnak is nagy áldozatai vannak, a másik azt, hogy a hatszázezres adat tévedés: csak 300 ezer magyar zsidó halt meg Ebből arra következtethet egy’ diák, hogy na tessék, a zsidók még a számokkal is sinkófálnak. A számok természetesen a történelemtu- | dósokra tartoznak. Én Braham ] történelemprofesszor számítá- ! saiban hiszek, amelyek Lévai Jenő híres könyvein, a World Jewish Congress és a saját kutatásain alapulnak. Az úgyne-