Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)

1993-05-03 / 8460. szám

Népszabadság, iyy3.4.Z8 Pótköltségvetés szükséges- mondja a PM közigazgatási államtitkára A költségvetés hiánya elérte az időarányosan tervezett 60 mii­­liárd forintot. A bevételek elmaradása miatt júniusban valószí­nűleg pótköltségvetés benyújtására kényszerül a kormány. A je­lek szerint az 1993-as költségvetés hiánya 220-240 milliárd fo­rint körül alakulhat - nyilatkozta a Népszabadságnak és a Ma­gvar Hírlapnak Nagy Zoltán, a Pénzügyminisztérium közigazga­tási államtitkára, akit a miniszterelnök egyben az új államház­tartási racionalizálási bizottság titkárának nevezett ki. Kedden utazott el Washingtonba, ahol a Nemzetközi Valutaalap képvise­lőivel tárgy alásokat folytató magyar delegációhoz csatlakozik. A költségvetés hiánya az első negyedévben elmaradt az idő­arányosan tervezettől. Az áprili­si adatok alapján viszont - ame­lyek már a 9-10 milliárd forint­nyi társasági adó visszatérítését is tükrözik - a deficit elérte a tervezett 60 milliárd forintot - nyilatkozta Nagy Zoltán. Hoz­zátette: a pénzintézeti társasági adóból és osztalékból származó bevétel előreláthatólag a terve­zett 25 milliárd harmada körül alakul, és az Állami Vagyonke­zelő Rt. befizetései is jelentősen elmaradnak majd az előre várt­tól. Emiatt az 1993-as költség­­vetési deficit a tervezett 185,3 helyett akár 220-240 milliárd forint is lehet, ezért vigyázni kell, hogy a kiadási oldalon to­vábbi változtatások ne történje­nek - figyelmeztetett az állam­titkár. A május végi adatok is­meretében a kormány várhatóan pótköltségvetés formájában fog felhatalmazást kérni az Or­szággyűléstől a nagyobb hiány­hoz. Nagy Zoltán szerint ha­zánk jelentős részben teljesítet­te azokat a követelményeket, amelyeket az 1990-es IMF- megállapodásban vállalt. Nem teljesültek azonban azok a számszerű vállalások, amelyek a GDP-re, a költségvetés hiá­nyára vonatkoztak. A kettő szorosan összefügg - mondotta Nagy' Zoltán -, nyil­vánvaló, hogy a GDP csökke­nése miatt zsugorodnak az ál­lam központi bevételei, miköz­ben a kiadási oldal módosult ugyan, de a szociális jellegűek egyre nagyobb hányadot képvi­selnek. A teljesített feltételek lehe­tővé teszik, hogy újraélesszük az eredeti hároméves megálla­podást - mondotta. Ezzel ha­zánk kimerítené a függőben lévő 400 millió dolláros hitel­keretet, s a hivatalban lévő kormány lezárná az eredeti megállapodást. Az is elképzel­hető azonban - tette hozzá -, hogy új hároméves megállapo­dást kezdeményeznek a Valu­taalappal. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy tovább folynak a tárgyalások. A Pénzügymi­nisztérium közigazgatási ál­lamtitkára nem tartja valószí­nűnek, hogy ha a megállapo­dás elmaradna, hazánk ké­szenléti hitel lehívását kémé. Ezt a magyar gazdaság állapo­ta nem indokolja - hangsú­lyozta. Szintén aggályait fe­jezte ki annak az új IMF-es hi­telkonstrukciónak az igénybe­vételével kapcsolatban, ame­lyet elsősorban a volt Szovjet­unió államai, mindenekelőtt 'Oroszország megsegítésére hoztak létre. Ilyenre szükség lehetett volna 1990 környékén, amikor összeomlottak keleti piacaink - nyilatkozta Nagy Zoltán -, de most nem lenne szerencsés, ha egy kalap alá vennének bennünket azzal a régióval. A miniszterelnök által frissi­ben (még az IMF-tárgyalások újrakezdése előtt) felkért ál­lamháztartási racionalizálási bizottság titkáraként Nagy Zoltán hangsúlyozta, hogy az új testületnek nem lesz egyez­tetési kötelezettsége: egyenesen a kormánynak tesz majd aján­lásokat. Az első ilyen csomagot várhatóan őszre tudja elkészí­teni a testület. Nagy Zoltán fontosnak tartaná, ha ezek konkrét törvénymódosítási ja­vaslatokat tartalmaznának, például az önkormányzatok gazdálkodására vagy az állam­­háztartási törvényre vonatko­zóan. Várhatóan e bizottságra hárul az államháztartás három­éves konszolidációs koncepció­jának véglegesítése is. Nagy Zoltán elképzelései szerint a széles szakmai közvéleményt be kellene vonni ebbe a mun­kába, mozgósítva a szunnyadó erőket. A bizottság összetételéről a titkár azt mondta, hogy az jó alapot nyújt a szakmai munká­hoz. Jelen vannak a bizottság­ban a makrogazdasági össze­függéseket ismerők, az önkor­mányzati elv elkötelezettjei, s a közigazgatási reformban érin­tett szakemberek - mondotta. Hozzátette: vannak olyan szek­­emberek is, akik pártbeli funk­ciókat is felvállalnak, ez vi­szont garanciát jelent arra, hogy az elképzelések mögé po­litikai konszenzust is lehet állí­tani. Enélkül ugyanis aligha le­het meghozni azokat a döntése­ket, amelyekre az államháztar­tás ésszerűsítésére létrehozott bizottság minden bizonnyal ja­vaslatot fog tenni - hangsú­lyozta Nagy Zoltán. Merényi Miklós

Next

/
Thumbnails
Contents