Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)
1993-04-06 / 8445. szám
Józsa Fábián a törvénytervezetről A magyar állampolgárság elnyerését ki kell érdemelni Várhatóan ma tovább folytatja a vitát a parlament az állampolgársági törvénytervezetről. A kétharmados törvények körébe tartozó jogszabályt meglepően nagy egyetértés fogadta - különösen az előző hónapok törvényalkotási vitái fényében. Ellenvetések természetesen azért akadlak. Ezekről kérdeztük Józsa Fábiánt, a Belügyminisztérium politikai államtitkárát.- Az egyik alapkérdés az: lehet-e most maradandó törvényt letenni az asztalra? Egyesek szerint ugyanis a Nyugat-Európában tapasztalható integrációs törekvésekkel szemben ez a koncepció inkább a térségnek ebben a felében tapasztalt bezárkózási folyamatokat tükrözi.- Lehet, sőt kell. A legutolsó s máig érvényben lévő szabályozás 1957-ben, speciális politikai viszonyok között készült, s mára elavult. Ismeretes, hogy akkoriban Magyarországot tömegesen hagyták el az emberek, ezért a törvénynek bizonyos mértékig büntető jellege volt. Gondolok az állampolgárságtól való megfosztás intézményére. Ma már azonban Magyarország befogadó országgá vált, és ezt a tényt jogszabályi szinten is kezelni kell. Az új tövény megalkotására ösztönöztek azok a kataklizmák is, amelyeket a határainkon túl élő magyarság élt és él át. A magyar államnak éppen ezért kötelessége olyan szabályozást életbe léptetni^ amely a kint élő magyar számára jelentős kedvezményt biztosít, amennyiben magyar állampolgárságot kíván szerezni. A harmadik inspiráló tényező az volt, hogy mindazokat az embereket, akik emigránsként szétszóródva élnek a világban, s annak idején igazságtalanul megfosztanak állampolgárságuktól, erkölcsi elégtételben részesítsük a visszahonosítással. Ami pedig a bezárkózást illeti: a tervezet megfelel a jelenlegi európai szabályozásnak. Svájcban például az állampolgárság megszerzésére tizenkét, Németországban, Olaszországban, Ausztriában, valamint Norvégiában tíz évet kell várni. Magyarország csupán most emelte fel három évről nyolc évre a várakozási időt. A változtatási szándékban egyfajta egészséges önvédelmi reflex érvényesül.- ön szerint ez a helyes védekezési mód egy migrációs hullám ellen, hogy az állampolgárság megszerzését ilyen hosszú időhöz kötik? Hiszen, ha valaki már kap letelepedési engedélyt, itt dolgozik, s eleget tesz különböző kötelezettségeinek, akkor valamilyen módon már bizonyít korábban is.- A modem államokban az állampolgársághoz igen komoly és súlyos elvárások tapadnak, amelyek egyrészt az állampolgárt, másrészt az államot kötik: a jogok kiterjedtsége, a szociális biztonság garantálása stb., s ez mind pénzbe kerül. A magyar államnak olyan szabályozást kell kialakítania, amely lehetővé teszi azt, hogy azok, akik valóban tartós letelepedési szándékkal érkeznek az országba, s akiknek a jelenléte kívánatos, valamint bizonyítani tudják a nyolc év alatt az érdemességüket a magyar állampolgárságra, ismerik a nyelvet, kultúrát, megszerezhessék az állampolgárságot.- Laikusként igazából nem értem, hogy mi különbség van a nyolc év és mondjuk a hat év között.- Ezen valóban lehet vitatkozni, de a kérdésben végül is a parlament dönt majd: a képviselők határozzák meg, hány évet is kell várnia az állampolgárságra a betelcpülteknek.- Nemzetközi egyezmény szól a férjezett nők kedvezményezettségéről is. A koncepció három évben szabná meg a várakozási időt, míg jelenleg a magyar állampolgárral összeházasodott nők automatikusan megkapják az állampolgárságot. Ez kedvezményezettség ?- A nyolc évhez képest igen. Azt. hogy jelenleg nincs várakozási idő, arra használták ki, hogy tömegesen kötöttek névházasságot. Ezzel a módosítással ez ellen akarunk védekezni.- Mennyire követhető figyelemmel, hogy névházasságról van-e szó ilyen esetekben? Hiszen még a másnapi válás sem feltétlenül bizonyítja ezt.- Statisztikailag hitelesíthető biztonsággal ez valóban nem állapítható meg, de azért jelzésekkel rendelkezünk. Ha máshonnan nem, hát az ismeretségi körünkből tudnánk tucatjával sorolni példákat.- A Magyar Szocialista Párt a megelőző viták során kifogásolta, hogy a tervezet nem illeszkedik bele egy alkotmányozó folyamatba. Mi erről a véleménye?- Ez csupán az MSZP felvetése volt, á többi ellenzéki párt ilyen kifogást nem emelt. Konstruktivitásukat a tárca méltányolja, különösen, hogy kétharmados törvényről van szó. Az ellenvetést különben sem értem, hiszen ez azt jelentené, hogy fent kellene tartani a régi szabályozást. Ez pedig egy politikával annyira átszőtt jogszabály, amely demokráciában nem lehet szalonképes.- Az MSZP szerint nem változatlanul, hanem módosítva. Alkotmányosan ugyanis ki kellene mondani például a diszkrimináció <1 Magyar Nemzet, 1993.márc.30.
