Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)
1993-04-06 / 8445. szám
Népszabadság, 1993.márc.30. A VALASZTOJOGOSULTSAG KÜLFÖLDI MAGYAROKRA TÖRTÉNŐ KITERJESZTÉSÉNEK MEGÍTÉLÉSE (uiulékM arányok) 60 50 40 30 20 10 0 Nteltet korú klterjeaztes: külföldi magyarokra, magyar állampolgéraág nélkül részleges klterjesztes: külföldi magyarokra, csak kettős állampolgársággal tllerues: kettős állampolgaraágú külföldi magyarokra aem gyár?", a közvéleménynek nincs egyértelmű definíciója, némelyek szerint az, aki magyarnak vallja magát, mások úgy vélik, legalábbis Magyarországon kell ehhez születni, megint mások még szükebb értelmezést adnak: magyar az, aki Magyarországon él és magyar az anyanyelve. Tovább neheziti az értelmezést, hogy a külföldön élő - és nemzeti identitásukat sokféleképpen meghatározó és meghatározható - magyarok jelentős hányada nem magyar állampolgár. Ki azért, mert lemondott róla, ki azért, mert megfosztották ettől, ki azért, mert nem is volt neki. Amikor tehát a kérdezettek a magyar állampolgársággal nem rendelkező külföldi magyarokra gondoltak, egy meglehetősen tág kategóriát képeztek. E csoport itthoni választásra jogosultságát a megkérdezettek 89 százaléka ellenzi. s mindössze 7 százaléka tartaná helyesnek, ha ők is szavazhatnának az 1994-es parlamenti választásokon. A megítélés ebben viszonylag egységes. Leginkább még az iskolázottság szempontjából érzékelhetők eltérések. Egyértelmű határvonal rajzolódik ki az alapfokú képzettségűek és a náluk magasabb végzettségűek között: az előbbiek nvitottabbak az állampolgársággal nem rendelkező magyarok iránt. A problémakört praktikus oldalról is megközelítettük, azt vizsgálva, hogy mit tart jónak a lakosság politikai-morális érzéke: ki válassza meg a törvényhozókat. Az igy kapott válaszok teljesen analóg módon alakultak az állampolgárság megléte alapján született válaszokkal. A kérdezettek SS százaléka szerint csak az adófizetők, az itt élő magyar állampolgárok választhassák a képviselőket a magyar parlamentbe. Nyolc százalék tágabb kört határoz meg: szerintük azok a magyarok is szavazhatnak, akik külföldön telepedtek le, külföldön élnek. A választójog kiterjesztésére vonatkozó kérdéseink alapján a lakosságot (a kérdéskör megítélésére nem vállalkozó hét százalék kivételével) három csoportba sorolhatjuk. Hatszázaléknyian a választójogosühságnak a külföldi magyarok teljes körére történő kibővítésének hívei. E véleménynek főleg a kormánypártok támogatói, az idős korosztály és az alapfokúnál alacsonyabb végzettségűek között van az átlagosnál nagyobb (10-12 százalékos) tábora. A második csoportot (32 százalék) a választójog részleges kiterjesztésének támogatói alkotják. A kettős állampolgárokra vonatkozóan egyetértenek a szavazati jog megadásával. az állampolgárság nélküli külföldi magyarok esetében azonban nem. E nézet különösen a diplomásoknál jellemző, náluk e jogi kategória sokkal inkább vízválasztó, mint másoknál. (Negyvenegy százalékuk tartozik ide.) Az átlagosnál nagyobb arányban sorolhatók e csoportba meg a fővárosiak, továbbá az MDF, a KDNP és a Fidesz szimpatizánsai. A választásra jogosultak külföldön éló magyarokra történő kibövitését a kérdezettek 55 százaléka ellenzi, még a kettős állampolgárok esetében is. Különösen a fiatalabb korosztályok és a középrétegek nem támogatják. hogy a választójogi törvény ilyen formában módosuljon.
