Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)

1993-04-06 / 8445. szám

Népszabadság, 1993.márc.30.

HpsősIKapjanak-e választójogot a

külföldön élő magyarok?

A lakosság nagyobbik fele az 1994-es választásokon való részvételt a kizárólagos magyar állampolgársághoz kötné, s nagyjából egyharmadnyion tennének olyan engedményt, amely a kettős állampolgárok szamára is lehetővé tenné a szavazást.

A Szonda Ipsos 1993 februárjában, a Népszabadság megbízásából végzett közvélemény-kutatásában a külföldön élő magyarok választásra jogosultságával kapcsolatos néhány kérdésre kereste a választ. Elemzésünkben az ezer megkérdezett személyből annak a 963-nak a véleményét vettük figyelembe, akik együttesen az ország tizenhét éves és annál idősebb - tehát az 1994-ben választásra jogosult - lakosságát reprezentálták. A vizsgálat azt mérte fel. hogy a lakosság egyáltalán tud-e ezekről az elképzelésekről, s hogy milyen mértékben helyeselné a külföldi magyarság választójogát.

Az elmúlt évben kormányzati tisztviselők több ízben tettek olyan kijelentéseket, hogy helyénvaló lenne a választójogot a külföldön élő magyarokra is kiterjeszteni A Nyugat-Európában és az Amerikában élő magyarság képviselőivel találkozva nemegyszer szóba kerül a választójogi törvény ilyesfajta módosítása, legutóbb éppen a március 15-i New York-i megemlékezésen László Balázs íökonzul vetette fel. Idehaza a nyilvánosság előtt főként e híradások kapcsán esik szó a kérdéskörről, de valószínű, hogy a választások közeledtével majd nagyobb hangsúlyt kap. Alapvetően a kormányzati szférából induló kezdeményezésről van szó, de egyetlen párt sem hagyhatja figyelmen kívül. Nem csak a választási eredményekre lehet hatása annak, ha esetleg kibővül a szavazásra jogosultak köre, hanem befolyásolhatja az ország nemzetközi megítélését is. Elképzelhető az is, hogy a közvetlen politikai véleménynyilvánítás lehetőségét, tehát a választójog garantálását a Nyugaton élő magyarok nemcsak a leadott szavazattal honorálnák, hanem gazdasági lehetőségeik aktivizálásával is. Ez pedig azontúl, hogy az egész országnak hasznára válhat, elsősorban azoknak jelent politikai tőkét, akik leginkább támogatták a választásra jogosultak számának ily módon történő kibővítését.

A megkérdezettek több mint fele (57 százalék) hallott azokról az elképzelésekről, tervekről, amelyek szerint a külföldön élő magyarok is részt vehetnének a magyarországi választásokon. Ez esetben is azt tapasztaljuk, amit általában az ismereti szintre vonatkozó kérdéseknél: a városokban élők, különösen a budapestiek, a közép- és felsőfokú végzettségűek sokkal jobban tájékozottak az átlagnál és a középkorúakhoz is több információ jutott el, mint a fiatalokhoz vagy az időskorúakhoz

A kérdések feltevésénél elsősorban jogi szempontból közelítettük meg a problémát, azt helyezve a középpontba, hogy a magyar állampolgárságot mennyire tartják fontosnak a megkérdezettek a választójog odaítélése szempontjából. A parlamenti választások idején ugyanis szép számmal lehetnek olyan magyar állampolgárok is, akik nem tartózkodinak itthon, kiküldetésben vannak vagy külföldön tanulnak. A kérdezettek túlnyomó többsége, 82 százaléka szerint számukra is biztosítani kell a szavazás lehetőségét. Ugyanakkor 14 százaléknyian nemlegesen válaszoltak, ők az ezzel járó technikai,

szervez ,i típusú problémát nem taitják szükségesnek megoldani. Az átlagosnál nagyobb arányban zárnák ki az ideiglenesen külföldön tartózkodókat a politikai véleménynyilvánításból a falvakban élők, az alacsony képzettségűek, a seged- és betanított munkát végzők.

Korántsem technikai jellegű, sokkal inkább jogi és politikai problémákat vet fel a külföldön élő kettős állampolgárok esetleges szavazati joga. A közvélemény megosztott abban, hogy ők a magyarországi választásokon részt vehessenek-e vagy sem. Többségben azok vannak, akik ellenzik a kettős állampolgárok itteni választójogát (56 százalék), de jelentősnek mondható azok aránya is (39 százalék), akik elfogadják azt. A megkérdezettek mintegy öt százaléka nem tudott véleményt nyilvánítani, különösen a nyolc általánosnál alacsonyabb iskolai végzettségűek bizonytalanok e vonatkozásban. A kérdés megítélésében a felsőfokú végzettségűek a leginkább toleránsak: 46 százalékuk igennel válaszolt, bár még ebben a csoportban is egy kicsivel azoknak az aránya nagyobb (49 százalék), akik ellene vannak a választójog ilyesfajta kiterjesztésének. További jellegzetes különbség, hogy a budapestiek értenek egyet leginkább a kettős állampolgárok magyaroiszági választásokon .történő részvételével, míg a községekben élők a legkevésbé. Mivel kutatásunk tárgya egyben (párt)politikai kérdés is. nem érdektelen megvizsgálni, a pártok támogatói miként viszonyulnak a kérdéshez. Főleg az- MDF és a KDNP szimpatizánsai támogatják, a kettős állampolgárok választójogát,

olyannyira, hogy körükben többségben is vannak

Magyarország határain túl sok olyan magyar él, aki nem rendelkezik magyar állampolgársággal. Arra, hogy „ki a ma-