Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)

1993-04-06 / 8445. szám

Tallózó, 1993, április 123 amik óriási mértékben határozzák meg az ország sorsát, hogy itt ülök ma, hogy úgy emlegetik a Fideszt, ót ív után, mint egy választásra esílyca pártot... Ezek mint hihetetlen dolgok.1 Tehát nem lehet igazából, nyugodtan, vagy csak racionálisan, válaszolni erre a kérdésre, mert ha innen indulunk ki, akkor semminek nem lett volna szabad megtör­ténnie. ami velem, is a Fidesszel történt az elmúlt öt évben. Vannak még csodák, vagy nem tudom, hogy hogyan fogalmazzak... 3.: — Adott esetben, ha győznek, kormínyké­­pes-e 1994-ben a Fidesz? O.: — Alkalmas állapotban lesz arra, hogy adott esetben kormányzati felelősséget vállaljon. Soha nincs olyan pillanat, amikor azt lehet mondani, hogy már fölkészültünk és már teljesen kormány­­képesek vagyunk. Ez nem egy olyan állapot, amit el lehet érni hanem mindig jobban lehet csinálni. Azt hiszem, hogy 1994-ben, na a választópolgárok azt a kérdést fogalmazzák meg. hogy lehel-e ezekre az emberekre kormányzati felelősséget bízni, akkor majd jó lelkiismereítel válaszolhatom erre a kér­désre, hogy igen, lehel ránk bízni. De e2 nem azt jelenti, hogy ne kellene még nagyon sokai tanul­nunk. ne lenne még előttünk sok minden, hogy 1994 ulán ne lenne olyan leendő, amit el lehelne végezni, és nem végeztük el 1994-ig Tehát ez nem egy befejezett dolog, nem lehel azt mondani, hogy elértük a folkészültségnek az állapotát J.: — IIm győznének ezen a választáson, akkor mik lennének az első Intézkedések? O.: — Első: oktatási törvény; eltelt három esz­tendő, nincsen. Költségvetés megreformálása; új költségvetés nem készült. Egyházak függetlenségé­nek garantálása és leválasztása a mindenkori ál­lamhatalomról és kormányzatról; nem történt meg Ezek nagyon fontos lépések lennének. Priva­tizáció felgyorsítása, befejezése, bankok magán­kézbe adása; elmaradt. (...) II.: — Most újra olvasom az Interjúkat, minde­nütt felbukkan, búvópatakként, az Alkotmány. Minek új Alkotmány? O.: — Valóban nem azért kell új Alkotmány, mert még a sztálinista alapján működne Magyaror­szág politikai rendszere. Nyugat-európai konferen­ciákon gyakran élünk azzal a viccesnek szánt for­dulattal. hogy bár ez egy 1949-ben elfogadott Al­kotmány. de annyiszor módosítottuk, hogy a régiből már csak egy etlen egy mondái maradi meg: _az ország fővárosa Budapest". Ez. kis túlzásokkal, igaz. Azl kell, hogy mondjam, hogyezazalkoimány alapvetően alkalmas arra, hogy az ország politikai életének keretének keretéül szolgáljon Amiért szükség van új Alkotmányra, azaz, nogy pontatlan. Hézagok vannak- Vannak olyan kérdések, ame­lyeknek a szabályozása nem egyértelmű. Mondok példát: köztársasági elnök kérdése, ennek viszonva a miniszterelnökhöz, a hadsereg irányításának kér­dése, rádió-televízió. Ezek a kérdések, bár szere­pelnek az alkotmányban, mégis olvan szabályozást Lapuk, hogy túlmegy az értelmezésnek a lehetősé­gén. és ezért kell új Alkotmányt csinálni. Én meg­becsülöm és nagyon szerencsésnek tartom az Al­kotmánybíróságnak azon erőfeszítését, hogy alkot­mánybírósági döntésekkel próbálják pótolni ezekéi a hiányokat. De ez nem normális állapot: rendes jogállamban új Alkotmányi kell csinálni, és nem alkotmánybírósági precedensekkel kell kitöl­teni a hézagokat. II.: — Ha én volnék a Fidesz egyik szakértője a média ügyekben, akkor azl mondanám, hogy azl a mondatot kellene kiemelni, amelyik egy Inter­jújában felbukkant- Ön egy tanácskozáson azl mondta: lla ml kormányra kerülünk, akkor az 1994—98-as időszak végére, egy portugál—spa­nyol életszínvonalat tudnánk ebben az országban elérni. Ezt komolyan gondolta? O.: — Egy egész kicsit más volt á fogalmazás. Azt mondtam, riogy azt a fejlettségi szintet tudjuk elér­ni, amit a Európa déli országai. Ez azért fontos, mert nagyon széles az eltérés az életszínvonal kü­lönböző formái között, mondjuk Spanyolország­ban, Portugáliában a nagyvárosokban meg a hegyi falvakban. Hihetetlenül nagyok a távolságok. Te­hál nem lehet azt mondani, hogy van egy kiválaszt­ható, viszonyítási pontként használhatoélelszínvo­­nal. De fejlettségi szintként lehet mérni ezeket az országokat. Ennyiben az állításomat tartom. II.: — Pedig ez nem csekélység! Infrastniktó­­rában Spanyolországot látjuk, hogy hol larL Ko­molyan gondolja, hogy a spanyol infrastrukturá­lis színvonalat el tudnánk érni az ezredfordulóig? Oj — Összességében az ország fejlettségi álla­potát tudom elképzelni. Beleénve az infrastruktú­rát, az egészségügyi ellátást, az oktatási rendszert, beleértve a szociális biztonságnak a kérdését, a gazdasági növekedésnek a kérdéséi. Ha valamilyen átlagot próbálnánk ebből vonni, akkor valami intet lehetne elérni, szerintem az ezredfordulóig Ezt nem azért mondjuk, hogy valami nagyot mondjunk és vonzói, hanem sokka linkább az ellenkező okból: hogy lehűtsük azokat a kedélyeket, amelyek ennél többel akarnak mondani. Mert ma. lássuk be. az állampolgárok fejében példaként meg viszonyítási pontként Ausztria és Németország szokott Kere­pelni. Amikor ezt mondjuk, akkor kicsit hűteni próbáljuk ezeket a vágyakat, és azt próbáljuk vilá­gossá tenni, hogy 2000^ig Magyarországon semmi­­yen körülmények között nem lehet elérni Ausztria és Németország életszínvonalát H.: — Azt mondta, hogy a gazdasági szerkeze­ten belül a meghatározó pillér a szolgáltatás és a kereskedelem; a mezőgazdaság csak az ország el­látására, és minimális exportra, az Ipar pedig csak a rések megtalálására szorítkozhat. Ez ré­mülettel tölthet el rengeteg embert, például a vá­lasztókat Ha Orbán Viktor azt mondja, hogy a mezőgazdaságnak, élelmiszeriparnak, csak az önellátást és ep minimális exportot szán, akkor itt most néhányan összerezzennek. O.: — Nem feltét ten ül! A megfogalmazás úgy hangzik — ez a programunkból van, tehát ezt nem rögtönöztem, hanem a Fidesz gazdaságpolitikai programjában szerepel —, hogy a mezőgazdaság önellátó és szerény mértékben exportál. Ez színién a „lehűlés" kategóriájába tartozik. Magyarorszá­gon van egy tévképzet, hogy a mezőgazdaságot húzóágazattá lehet tenni. Én azt állítom, hogy lehet próbálkozni ezzel, de ne reménykedjünk abban, hogy a mezőgazdaság húzóágazat lesz. Mert ebben a pillanatban a mezőgazdaság iszonyatos állapot­ban van. Sokkal rosszahbállapoiban. mint azt bárki gondolná. Ennek az évnek a végére a mezőgazda­ság állapotáról sokkál világosabb képünk lesz: 1993 az az év lesz a mezőgazdaság számára, ami 1992 az ipar számára volt. Akkor az ipán termelés tíz-tizen­három százalékkal cselt vissza J.: — Ha húzóágazattá nem is lehel lenni, de eredményes ágazat volt O.: — A múlt idő: helyes. A mezőgazdaságot szétverték, romjaiban hever, és óban módon ver­ték szét, hogy míg egészséges módon összeáll, ad­dig rcndkívuísok idő kell. Kellő-három, sőt eselleg négy esztendő is. (...) Szétverték a tsz-eket, ami — ebben a formában — nagyon nagy hiba volt. A tsz-ekel át kellett szervezni, át kellett alakítani, és a kiválásra lehetőségei keljeit teremteni. De nem így, ahogy ez megiörténl. így működő egységeket vertünk szél, anélkül, hop a helvükhe más működő egységek tudtak volna lepni. Ezért a mezőgazda­ságban ma óriási nagy baj van. Ráadásul a kárpót­lás összekeverése a föld magántulajdonba adásával olyan következményt hozott magával, hogy a föld­tulajdonosok tekintélyes része napon messze lakik a kárpótlás révén visszakapott fölütulaidonlól. Te­hát a következő két-három évben még rendkívül sok adás-vétel, földtulajdon-változás fog bekövet­kezni, azért, hogy művelhető mennyiségre álljanak össze a földbirtokok. Nem az én vágyam, a kíván­ságom, hogy a mezőgazdaság ne legyen valami hi­hetetlen virágzó ágazata Magyarországnak. Ha­nem reálisan számol vetve azzal, hogy mi vár ebben az évben a mezőgazdaságra a földbiríokviszonvok újrarendezése miatt — amit nem tudunk majd el­kerülni —, azt kell, hogy mondjam: ez egy reális célkitűzés. Ennél többet mondani, és biztosan (gér­ni nem lehet. Ha sikerülne többel nyújtani ennél, nagyon örülnék, csak ne (űzzük ki, mint egy reális célé II.: — Az ön is tudja, hogy a fejlett Ipari orszá­gokhoz képest a mezőgazdaságban foglalkoztatot­tak aránya legalább három-négyszerese a nyugat­­európai állagnak. Hova trszJezekrtazembereket? O.: — Mindenképpen ott kell őket tartani. Az, hogy egy ország exportál, és milyen mértékben exportálj az nem feltétlenül van összefüggésben azzal, hogy mennyien dolgoznak a mezőgazdaság­ban. A legnagyobb feladat éppen ez. nem szabad, hogy bekovetíezzrn az, ami előálll Magyarorszá­gon a két világháború közölt, amikor a mezőgazda­sági munkanélküliség nyomása miatt elkezdték a családok elhagyni a falusi településeket, és a nagy­városok környékére — elsősorban Budapest kör­nyékére — bódévárosokat húzlak föl, és ott tom­bolt a nyomor. Ezt mindenképen el kell kerülni! Egyetlen módon lehel elkerülni: olyan agrárgazda­ságot kell csinálni, olyan agrárpolilikál kell folytat­ni, hogy helyben tudjanak maradni az emberek, és ott meg tudjanak élni a mezőgazdaságból. De ab­ból, hogy helyben élnek a mezőgazdaságból, nem következik az, hogy hihetetlen mértékben fogunk exportálni. Bár nem szerelnék abba a helyzetbe kerülni, mintha én nem kívánnám, hogy a mezőgaz­daság nagy mértékben exportáljon. J-: — (...) A nyugdíjak visszafogása, a gyes megszüntetése, ezek a szociális megszorítások nem népszerű Intézkedések. Mikkel tudja elkép­zelni a deficit leszorítását? 04 — A gyes megszüntetését ne keverjük a népszerűtlen intézkedések közé, mert az népszerű Hiszen mi nem azt mondtuk, hogy a gyest meg kell szüntetni, hanem, hogy — miközben a gyest meg­szüntetjük — ki kell terjeszteni a gyed-et mind­azokra, akik korábban gyest kaplak A gyed alatti ellátás az lényegesen kedvezőbb, mint a gyes ellá­tás. J.: — Munkanélküli járadék megnyesése? O.: — Azt most visszavágta a kormányzat tizen­két hónapra. Nem tudom, hop- milyen mértékig kell, vagy lehet ezt csökkenteni, és azt sem tudom, hop keíl-e rövidíteni az ellátás idejét és nap-ság­­rendjét. A mindenkori gazdasági helyzet fogja meg­határozni. hop milyen hosszúságú és milyen nap­­ságú lehet a munkanélküli segély. J.: — Miért nem mondják meg nyíltan- hogy milyen eszközökkel lehetne ezt a deficitet csök­kenteni? Félnek attól, hogy ez népszerúségcsök­­kentó tényező lenne? O.: — Kezdjük azzal, hop mi a reális elképzelés A deficit lefaragása hosszú távon: cél! Ebben a pillanatban a deficit növekedésének a megállítása már óriási siker lenne. Tehát ha sikerülne olyan költségvetést csinálni 1994-re, majd 1995-re, hogy nem nő tovább a hiány mértéke, akkor már elége­dettek lehetnénk. Iszonyatos mértékben szaladna el — a mostani számok fönntartása esetében — a költségvetés a következő esztendőben Tehát a megállítás itt a reális cél, nem pedig a lefaragás, sajnos, ma már. Ep évvel ezelőtt még lehetett volna rajta faragni, nía már csak megállítani lehel, szerintem. Nézzük az eszközöket. Az első az elosz­lási rendszereknek az átalakítása Ez alaü szokták érteni a nyugdíjrendszert, a szociális ellátásnak a rendszeréi, az oktatási rendszert és az égész­­ségúgvel. Ezeket át kell alakítani, mert ebben a pillanatban, itt kenős jelenségről van szó. Nagyon sok pénz mep ki és napon hatékonytalanul oszlik el ez a pénz. Tehát sokkal célzottabhá kell tenni ezeket a rendszereket. Itt a reform nem feltétlenül jelenti azl. hop emberek kiesnek a nyugdíjrend­szerből. egészségügyi ellátásból. J.: — Akkor mit jelent? O.: — Mondok egy példát, ami lehel, hogy nép­szerűtlen lesz. A gyednek Magyarországon ma nin­csen fölső határa. Tehát mindenki a korábbi fize­tésének bizonyos százalékában kapja a pedel Ez ad abszurdum azt is jelenti, hop százezer forintos fizetés fölöttiek is annak a fizetésnek az arányában kapnak pedet. Én ezt nem tanom indokoltnak. Más: a családi pótlék az úp jár, ebben a pillanat­ban, ebben az országban. hop nem mérjük a rászo­rultságot. El kell gondolkcäni azon. hogv vajon kell-e családi pótlekot adni olyan családok eseté­ben is, akiknek a jövedelme tízszer haladja meg a magyarállagjovedelmet. Sorolhatnám ezeket. Eze­ket mind el kell gondolni. Én nem mondom, hop ezeket holnap meg kell csinálni... J-: — Ezek akkora összegek, amik segíteni tud­nak? Oz — Nincsenek ekkora összegek, de mindent meg kell fogni, mindenhol takarékoskodni kell a közkiadások területén. Én csak azt állítom, hogy ezek mind olyan tartalékok, amik még benne van­nak a takarékosság lehetőségében. A deficit csök­kentésének csak epik módja a kiadások csökken­tése. A másik: a bevételek növelése A bevétel ak­kor növekszik ep költsépetésben, ha van gazdasági növekedés Ez a Fidesz a politikájának kulcseleme. Tehát gazdasági növekedési szolgáló kormányzati gazdaságpolitikát kell folytatni Ha gazdasági növekedés van, akkor nő a termelékeny­ük nőnek a jövedelmek, és növekednek az adók is. Több pénz folyik be; több pénzt lehet szétosztani. Ma null összegű játék az osztozkodás, egvre keve­sebb befizetést kell epTe több rászoruló ember között szétosztani Itt csak úp tudok valakinek többel adni, ha valakinek kevesebbet adok, vap hitelt veszek föl, és a jövő terhére folytatom ezt az osztogatást. Azért mondom tehát azt. hop a hely­zetből a kiút a gazdasági növekedésnek a megindu­lása, a bevételek növekedése. Itt van ep napon fontoa dolog, amit még szerelnék ehhez bozzáten-

Next

/
Thumbnails
Contents