Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)

1993-04-06 / 8445. szám

Tallózó, 1993, április 123

amik óriási mértékben határozzák meg az ország sorsát, hogy itt ülök ma, hogy úgy emlegetik a Fideszt, ót ív után, mint egy választásra esílyca pártot... Ezek mint hihetetlen dolgok.1 Tehát nem lehet igazából, nyugodtan, vagy csak racionálisan, válaszolni erre a kérdésre, mert ha innen indulunk ki, akkor semminek nem lett volna szabad megtörténnie. ami velem, is a Fidesszel történt az elmúlt öt évben. Vannak még csodák, vagy nem tudom, hogy hogyan fogalmazzak...

3.: — Adott esetben, ha győznek, kormínyképes-e 1994-ben a Fidesz?

O.: — Alkalmas állapotban lesz arra, hogy adott esetben kormányzati felelősséget vállaljon. Soha nincs olyan pillanat, amikor azt lehet mondani, hogy már fölkészültünk és már teljesen kormányképesek vagyunk. Ez nem egy olyan állapot, amit el lehet érni hanem mindig jobban lehet csinálni. Azt hiszem, hogy 1994-ben, na a választópolgárok azt a kérdést fogalmazzák meg. hogy lehel-e ezekre az emberekre kormányzati felelősséget bízni, akkor majd jó lelkiismereítel válaszolhatom erre a kérdésre, hogy igen, lehel ránk bízni. De e2 nem azt jelenti, hogy ne kellene még nagyon sokai tanulnunk. ne lenne még előttünk sok minden, hogy 1994 ulán ne lenne olyan leendő, amit el lehelne végezni, és nem végeztük el 1994-ig Tehát ez nem egy befejezett dolog, nem lehel azt mondani, hogy elértük a folkészültségnek az állapotát

J.: — IIm győznének ezen a választáson, akkor mik lennének az első Intézkedések?

O.: — Első: oktatási törvény; eltelt három esztendő, nincsen. Költségvetés megreformálása; új költségvetés nem készült. Egyházak függetlenségének garantálása és leválasztása a mindenkori államhatalomról és kormányzatról; nem történt meg Ezek nagyon fontos lépések lennének. Privatizáció felgyorsítása, befejezése, bankok magánkézbe adása; elmaradt. (...)

II.: — Most újra olvasom az Interjúkat, mindenütt felbukkan, búvópatakként, az Alkotmány. Minek új Alkotmány?

O.: — Valóban nem azért kell új Alkotmány, mert még a sztálinista alapján működne Magyarország politikai rendszere. Nyugat-európai konferenciákon gyakran élünk azzal a viccesnek szánt fordulattal. hogy bár ez egy 1949-ben elfogadott Alkotmány. de annyiszor módosítottuk, hogy a régiből már csak egy etlen egy mondái maradi meg: _az ország fővárosa Budapest". Ez. kis túlzásokkal, igaz. Azl kell, hogy mondjam, hogyezazalkoimány alapvetően alkalmas arra, hogy az ország politikai életének keretének keretéül szolgáljon Amiért szükség van új Alkotmányra, azaz, nogy pontatlan. Hézagok vannak- Vannak olyan kérdések, amelyeknek a szabályozása nem egyértelmű. Mondok példát: köztársasági elnök kérdése, ennek viszonva a miniszterelnökhöz, a hadsereg irányításának kérdése, rádió-televízió. Ezek a kérdések, bár szerepelnek az alkotmányban, mégis olvan szabályozást Lapuk, hogy túlmegy az értelmezésnek a lehetőségén. és ezért kell új Alkotmányt csinálni. Én megbecsülöm és nagyon szerencsésnek tartom az Alkotmánybíróságnak azon erőfeszítését, hogy alkotmánybírósági döntésekkel próbálják pótolni ezekéi a hiányokat. De ez nem normális állapot: rendes jogállamban új Alkotmányi kell csinálni, és nem alkotmánybírósági precedensekkel kell kitölteni a hézagokat.

II.: — Ha én volnék a Fidesz egyik szakértője a média ügyekben, akkor azl mondanám, hogy azl a mondatot kellene kiemelni, amelyik egy Interjújában felbukkant- Ön egy tanácskozáson azl mondta: lla ml kormányra kerülünk, akkor az 1994—98-as időszak végére, egy portugál—spanyol életszínvonalat tudnánk ebben az országban elérni. Ezt komolyan gondolta?

O.: — Egy egész kicsit más volt á fogalmazás. Azt mondtam, riogy azt a fejlettségi szintet tudjuk elérni, amit a Európa déli országai. Ez azért fontos, mert nagyon széles az eltérés az életszínvonal különböző formái között, mondjuk Spanyolországban, Portugáliában a nagyvárosokban meg a hegyi falvakban. Hihetetlenül nagyok a távolságok. Tehál nem lehet azt mondani, hogy van egy kiválasztható, viszonyítási pontként használhatoélelszínvonal. De fejlettségi szintként lehet mérni ezeket az országokat. Ennyiben az állításomat tartom.

II.: — Pedig ez nem csekélység! Infrastniktórában Spanyolországot látjuk, hogy hol larL Komolyan gondolja, hogy a spanyol infrastrukturális színvonalat el tudnánk érni az ezredfordulóig?

Oj — Összességében az ország fejlettségi állapotát tudom elképzelni. Beleénve az infrastruktúrát, az egészségügyi ellátást, az oktatási rendszert, beleértve a szociális biztonságnak a kérdését, a gazdasági növekedésnek a kérdéséi. Ha valamilyen átlagot próbálnánk ebből vonni, akkor valami intet lehetne elérni, szerintem az ezredfordulóig Ezt nem azért mondjuk, hogy valami nagyot mondjunk és vonzói, hanem sokka linkább az ellenkező okból: hogy lehűtsük azokat a kedélyeket, amelyek ennél többel akarnak mondani. Mert ma. lássuk be. az állampolgárok fejében példaként meg viszonyítási pontként Ausztria és Németország szokott Kerepelni. Amikor ezt mondjuk, akkor kicsit hűteni próbáljuk ezeket a vágyakat, és azt próbáljuk világossá tenni, hogy 2000^ig Magyarországon semmiyen körülmények között nem lehet elérni Ausztria és Németország életszínvonalát

H.: — Azt mondta, hogy a gazdasági szerkezeten belül a meghatározó pillér a szolgáltatás és a kereskedelem; a mezőgazdaság csak az ország ellátására, és minimális exportra, az Ipar pedig csak a rések megtalálására szorítkozhat. Ez rémülettel tölthet el rengeteg embert, például a választókat Ha Orbán Viktor azt mondja, hogy a mezőgazdaságnak, élelmiszeriparnak, csak az önellátást és ep minimális exportot szán, akkor

itt most néhányan összerezzennek.

O.: — Nem feltét ten ül! A megfogalmazás úgy hangzik — ez a programunkból van, tehát ezt nem rögtönöztem, hanem a Fidesz gazdaságpolitikai programjában szerepel —, hogy a mezőgazdaság önellátó és szerény mértékben exportál. Ez színién a „lehűlés" kategóriájába tartozik. Magyarországon van egy tévképzet, hogy a mezőgazdaságot húzóágazattá lehet tenni. Én azt állítom, hogy lehet próbálkozni ezzel, de ne reménykedjünk abban, hogy a mezőgazdaság húzóágazat lesz. Mert ebben a pillanatban a mezőgazdaság iszonyatos állapotban van. Sokkal rosszahbállapoiban. mint azt bárki gondolná. Ennek az évnek a végére a mezőgazdaság állapotáról sokkál világosabb képünk lesz: 1993 az az év lesz a mezőgazdaság számára, ami 1992 az ipar számára volt. Akkor az ipán termelés tíz-tizenhárom százalékkal cselt vissza

J.: — Ha húzóágazattá nem is lehel lenni, de eredményes ágazat volt

O.: — A múlt idő: helyes. A mezőgazdaságot szétverték, romjaiban hever, és óban módon verték szét, hogy míg egészséges módon összeáll, addig rcndkívuísok idő kell. Kellő-három, sőt eselleg négy esztendő is. (...) Szétverték a tsz-eket, ami — ebben a formában — nagyon nagy hiba volt. A tsz-ekel át kellett szervezni, át kellett alakítani, és a kiválásra lehetőségei keljeit teremteni. De nem így, ahogy ez megiörténl. így működő egységeket vertünk szél, anélkül, hop a helvükhe más működő egységek tudtak volna lepni. Ezért a mezőgazdaságban ma óriási nagy baj van. Ráadásul a kárpótlás összekeverése a föld magántulajdonba adásával olyan következményt hozott magával, hogy a földtulajdonosok tekintélyes része napon messze lakik a kárpótlás révén visszakapott fölütulaidonlól. Tehát a következő két-három évben még rendkívül sok adás-vétel, földtulajdon-változás fog bekövetkezni, azért, hogy művelhető mennyiségre álljanak össze a földbirtokok. Nem az én vágyam, a kívánságom, hogy a mezőgazdaság ne legyen valami hihetetlen virágzó ágazata Magyarországnak. Hanem reálisan számol vetve azzal, hogy mi vár ebben az évben a mezőgazdaságra a földbiríokviszonvok újrarendezése miatt — amit nem tudunk majd elkerülni —, azt kell, hogy mondjam: ez egy reális célkitűzés. Ennél többet mondani, és biztosan (gérni nem lehet. Ha sikerülne többel nyújtani ennél, nagyon örülnék, csak ne (űzzük ki, mint egy reális célé

II.: — Az ön is tudja, hogy a fejlett Ipari országokhoz képest a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya legalább három-négyszerese a nyugateurópai állagnak. Hova trszJezekrtazembereket?

O.: — Mindenképpen ott kell őket tartani. Az, hogy egy ország exportál, és milyen mértékben exportálj az nem feltétlenül van összefüggésben azzal, hogy mennyien dolgoznak a mezőgazdaságban. A legnagyobb feladat éppen ez. nem szabad, hogy bekovetíezzrn az, ami előálll Magyarországon a két világháború közölt, amikor a mezőgazdasági munkanélküliség nyomása miatt elkezdték a családok elhagyni a falusi településeket, és a nagyvárosok környékére — elsősorban Budapest környékére — bódévárosokat húzlak föl, és ott tombolt a nyomor. Ezt mindenképen el kell kerülni! Egyetlen módon lehel elkerülni: olyan agrárgazdaságot kell csinálni, olyan agrárpolilikál kell folytatni, hogy helyben tudjanak maradni az emberek, és

ott meg tudjanak élni a mezőgazdaságból. De abból, hogy helyben élnek a mezőgazdaságból, nem következik az, hogy hihetetlen mértékben fogunk exportálni. Bár nem szerelnék abba a helyzetbe kerülni, mintha én nem kívánnám, hogy a mezőgazdaság nagy mértékben exportáljon.

J-: — (...) A nyugdíjak visszafogása, a gyes megszüntetése, ezek a szociális megszorítások nem népszerű Intézkedések. Mikkel tudja elképzelni a deficit leszorítását?

04 — A gyes megszüntetését ne keverjük a népszerűtlen intézkedések közé, mert az népszerű Hiszen mi nem azt mondtuk, hogy a gyest meg kell szüntetni, hanem, hogy — miközben a gyest megszüntetjük — ki kell terjeszteni a gyed-et mindazokra, akik korábban gyest kaplak A gyed alatti ellátás az lényegesen kedvezőbb, mint a gyes ellátás.

J.: — Munkanélküli járadék megnyesése?

O.: — Azt most visszavágta a kormányzat tizenkét hónapra. Nem tudom, hop- milyen mértékig kell, vagy lehet ezt csökkenteni, és azt sem tudom, hop keíl-e rövidíteni az ellátás idejét és nap-ságrendjét. A mindenkori gazdasági helyzet fogja meghatározni. hop milyen hosszúságú és milyen napságú lehet a munkanélküli segély.

J.: — Miért nem mondják meg nyíltan- hogy milyen eszközökkel lehetne ezt a deficitet csökkenteni? Félnek attól, hogy ez népszerúségcsökkentó tényező lenne?

O.: — Kezdjük azzal, hop mi a reális elképzelés A deficit lefaragása hosszú távon: cél! Ebben a pillanatban a deficit növekedésének a megállítása már óriási siker lenne. Tehát ha sikerülne olyan költségvetést csinálni 1994-re, majd 1995-re, hogy nem nő tovább a hiány mértéke, akkor már elégedettek lehetnénk. Iszonyatos mértékben szaladna el — a mostani számok fönntartása esetében — a költségvetés a következő esztendőben Tehát a megállítás itt a reális cél, nem pedig a lefaragás, sajnos, ma már. Ep évvel ezelőtt még lehetett volna rajta faragni, nía már csak megállítani lehel, szerintem. Nézzük az eszközöket. Az első az eloszlási rendszereknek az átalakítása Ez alaü szokták érteni a nyugdíjrendszert, a szociális ellátásnak a rendszeréi, az oktatási rendszert és az égészségúgvel. Ezeket át kell alakítani, mert ebben a pillanatban, itt kenős jelenségről van szó. Nagyon sok pénz mep ki és napon hatékonytalanul oszlik el ez a pénz. Tehát sokkal célzottabhá kell tenni ezeket a rendszereket. Itt a reform nem feltétlenül jelenti azl. hop emberek kiesnek a nyugdíjrendszerből. egészségügyi ellátásból.

J.: — Akkor mit jelent?

O.: — Mondok egy példát, ami lehel, hogy népszerűtlen lesz. A gyednek Magyarországon ma nincsen fölső határa. Tehát mindenki a korábbi fizetésének bizonyos százalékában kapja a pedel Ez ad abszurdum azt is jelenti, hop százezer forintos fizetés fölöttiek is annak a fizetésnek az arányában kapnak pedet. Én ezt nem tanom indokoltnak. Más: a családi pótlék az úp jár, ebben a pillanatban, ebben az országban. hop nem mérjük a rászorultságot. El kell gondolkcäni azon. hogv vajon kell-e családi pótlekot adni olyan családok esetében is, akiknek a jövedelme tízszer haladja meg a magyarállagjovedelmet. Sorolhatnám ezeket. Ezeket mind el kell gondolni. Én nem mondom, hop ezeket holnap meg kell csinálni...

J-: — Ezek akkora összegek, amik segíteni tudnak?

Oz — Nincsenek ekkora összegek, de mindent meg kell fogni, mindenhol takarékoskodni kell a közkiadások területén. Én csak azt állítom, hogy ezek mind olyan tartalékok, amik még benne vannak a takarékosság lehetőségében. A deficit csökkentésének csak epik módja a kiadások csökkentése. A másik: a bevételek növelése A bevétel akkor növekszik ep költsépetésben, ha van gazdasági növekedés Ez a Fidesz a politikájának kulcseleme. Tehát gazdasági növekedési szolgáló kormányzati gazdaságpolitikát kell folytatni Ha gazdasági növekedés van, akkor nő a termelékenyük nőnek a jövedelmek, és növekednek az adók is. Több pénz folyik be; több pénzt lehet szétosztani. Ma null összegű játék az osztozkodás, egvre kevesebb befizetést kell epTe több rászoruló ember között szétosztani Itt csak úp tudok valakinek többel adni, ha valakinek kevesebbet adok, vap hitelt veszek föl, és a jövő terhére folytatom ezt az osztogatást. Azért mondom tehát azt. hop a helyzetből a kiút a gazdasági növekedésnek a megindulása, a bevételek növekedése. Itt van ep napon fontoa dolog, amit még szerelnék ehhez bozzáten-