Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)

1993-04-06 / 8445. szám

Új Magyarország, 1993.áor.1.16 és a jövedelmezőség ebből faka­dó csökkenése, a csődtörvény hatása... Végső soron ide tarto­zik az importverseny is, de csak mint egy a sok tényező közül. A piacvédelem prófétái megfeled­keznek arról, hogy piacvédelmi intézkedéseket csak nagyon in­dokolt esetben, a nemzetközi já­tékszabályok és a szerződéses kötelezettségeink betartásával lehet hozni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy minden kor­mányzat számára meglehetősen szűk az a sáv, amelyen belül ilyen intézkedéseket hozhat.- Ön egy nemrégiben elhangzott előadásában a bankokat is elmarasz­talta, amiért vonakodnak az export finanszírozásától.- Abban az előadásban csak a kialakult helyzetet igyekeztem reálisan elemezni. A magyar bankok által nyújtott exportfi­nanszírozási összeg ugyanis ta­valy nem nőtt, hanem éppen­séggel csökkent - mintegy négy' százalékkal. Ez önmagában is kedvezőtlen jelenség, mivel az export hiteligényessége ugyan­csak megnőtt az utóbbi három évben. Ma ugyanis valamennyi kelet-európai partnerünk szűké­ben áll az erőforrásoknak. Ha­sonlóképpen nem képzelhető el hitelek nélkül a fejlődő orszá­gokba irányuló gépexport sem. Es ha nincsenek megfelelő fi­nanszírozási kondícióba gépex­port könyörtelenül visszaesik. Ezt jól mutatja a fejlődő orszá­gokba irányuló magyar kivitel zsugorodása. Bár felállt, de még nem működik kellő mértékben az Exportgarancia Rt., enélkül pedig meglehetősen bajos beru­házási javakat szállítani, fővállal­kozói tevékenységet folytatni. Mindebből következően a ban­kok perspektívái is kedvezőtle­nül alakulhatnak. Jelenleg a költségvetés finanszírozása kü­lönféle rövid lejáratú hitelek ki­helyezésével kétségkívül vonzó lehetőség. Általános tapasztalat azonban, hogy a bankok oda te­lepülnek, ahol van nemzetközi kereskedelmi forgalom, és azt fi­nanszírozzák. Ha csökken az ex­port, akkor azt megsínyli a banki szféra is. Három évvel ezelőtt azt javasoltuk, hogy a bankok vál­laljanak nagyobb szerepet a ma­gyar gazdaság szerkezeti meg­újításában, a belső piac integrá­lásában, a kelet-közép-európai országok közötti sorvadó keres­kedelmi kapcsolatok és együtt­működési formák újraélesztésé­ben, alakítsanak ki új típusú, ér­téknövelő banki szolgáltatáso­kat, segítsék az új vállalkozáso­—kát. Minderre nemcsak Kelel- Európa hiteligényessége miatt van szükség, hanem azért is, mert jelenleg a kisvállalkozások adják a magyar kivitel zömét, és megfelelő finanszírozás nélkül nem boldogulnak a világpiacon. Tehát a kereskedelemfinanszíro­zás és a korszerű banki szolgál­tatás közrejátszhat a magyar gazdaság - és ezen belül az ex­port - dinamizálásában, de ez egyben feltétel is a bankok pia­cainak kiszélesítéséhez. , Péterjózsef

Next

/
Thumbnails
Contents