Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)
1993-04-02 / 8444. szám
f HVG, 1993.márc.27. települések is sokkal rosszabbul járnak, mim korábban. Az önkormányzatok ez évi finanszírozásában a legnagyobb tétel az összesen 208 milliárd forintnyi úgynevezett normatív támogatás. Bár ez az összeg - a Pénzügyminisztérium adatai szerint - 22 százalékkal több, mint a tavalyi, egyöntetű ama ónkormányzati vélemény, hogy a hozzá kapcsolódó kötelező ellátási feladatok költségeinek csak mintegy 60-70 százalékára elegendő. Az általános iskolásonként megszabott idei költségvetési normama például 41 ezer forint, ezzel szemben a már említett Sásdon egy tanuló képzése 87 ezer, a szomszédos Gödre nevű faluban 117 ezer forintba kerül, s másutt sem jobb a helyzet. Az idén egvébként az önkormányzatok 27-féle jogcímen kaphatnak támogatást: például állandó lakosonként a település üzemeltetésére 3950, sportra 50 forintot, a 20-30 év közöttiek után lakásgazdálkodásra fejenként 4680 forintot, óvodásonként 27,5 ezer, gimnazistánként 62,5 ezer forintot. A megkérdezett ónkormányzatok többsége a rájuk testált szociális feladatok (például a munkanélküli járadék megszűnését követő segélyezés) és az egészségügyi alapellátás ma még beláthatatlan költségeit tartja gazdálkodása egyik sötét lovának. A normatív támogatásokkal egyébként az önkormányzatoknak nagyon szigorúan el kell számolniuk, de csak a jogosultak számának valódiságáról - magát a pénzt nem kötelesek teljes egészében az eredeti célra fordítani. Ez a lehetőség azonban a már említett mély alulfinanszírozottság miatt valójában csak elméleti. Az állami hozzájárulás másik formája - az úgynevezett címzett és céltámogatás - is az önkormányzatok rovására változott az idén. Címzett támogatást általában nagv költségigényű egvedi beruházásokra (például kórházrekonstrukcióra), céltámogatást pedig (30-70 százaléknyi saját forrás mellett) egyebek között vízellátásra, szennyvíztisztításra, életveszélyessé vált általános iskolai unterem kiváltására, tornaterem építésére igényelhetnek az önkormányzatok. Címzett és céltámogatásra az idén a uvalyinál mindössze 2 milliárddal többet, 28,7 milliárd forintot kapnak, pedig január elsejétől beruházásaikra nem igényelhetik vissza az áfát, ez pedig költségeiket 25 százalékkal növeli. Feltehető, hogy éppen emiatt sokhelyütt elhalasztják a tervezett beruházások megkezdését; Kaposvárott például 100 milliós már elnyert céltámogatásról voluk kénytelenek egyelőre lemondani. A másik tipikus válasz az áfa-kihívásra a Sásd álul is követett előrehozott fejlesztés, a tavaly év végéig megkezdett beruházásokra ugyanis két évig még visszaigényelhető a forgalmi adó. A helyi adókból, illetékekből, vállalkozásokból származó bevételi terveket az önkormányzatok évről évre képtelenek teljesíteni. A tervezett 21 milliárd forint helyett 1991-ben helyi adóból mindössze 9,5 milliárd, uvaly 25 helyett 16,2 milliárd forint folyt be. Ez némiképp magyarázza, hogy 1993-ra az előzetes adatok szerint mindössze 21,5 milliárd forintot várnak ebből a forrásból. A HVG kérdésére több önkormányzatnál azzal érveltek, hogy ilyen mértékű központi adózutás mellett a lakosság tovább már nem terhelhető. Vannak persze olyan vélemények is, hogy az ónkormányzatok nem szívesen vállalják a helyi adók kivetésével járó politikai népszerűtlenséget. A helyi adózutás elmulasztása mellett kormányzati körökben a leggyakrabban azt vetik a pénztelenségükre panaszkodó önkormányzatok szemére, hogy nem hasznosítják a .rájuk zúdult temérdek vagyont’. Mintha a kritizálok elfeledkeznének arról, hogy rendkívül egyenetlen az önkormányzati vagyon településenkénti megoszlása. A kis falvak többségében a vagyon csupán a községházából, esetleg az iskola amúgy is elidegenítési tilalommal terhelt épületéből áll, másutt pedig - kereslet híján - a hasznosítható ingatlanok sem mobilizálhatók. Az ez ügyben leginkább emlegetett főváros viszont az idén 6 milliárd forintra számít ingatlaneladásból és egyéb vagyon hasznosításából. A upaszulatok szerint az önkormányzatok az idén játszanak el először az eladósodás gondolatával. Igaz, még nagyon óvatosak: a hitelfelvételt a napi működtetéshez nem, csakis a fejlesztésekhez vélik elképzelhetőnek. Nélkülözhetetlennek tartott fejlesztési igényt viszont az önkormánvzatok többsége könnyűszerrel tud említeni. S aligha lehet elviutni a kis falvak jogát a tiszu vízre vagy a szennyvíz elvezetésére, a városokét gáz- és telefonhálózatra, uuk, középiskolák, kórházak korszerűsítésére, építésére. A hitelekre immár kacsingató ónkormányzatoknak ráadásul kedvez a gazdasági klíma - állítja Sándor László, a Pénzügykuutó Rt. munkatársa. Szerinte a kihelyezésre váró pénzzel teli bankok szemében az önkormányzatok egyelőre a vállalkozói körnél sokkal biztonságosabb adósoknak látszanak. Némely önkormányzatnál a hitelfelvétel helyett a kevésbé kockázatosnak tetsző kötvénykibocsátáson töprengenek. Mások speciális önkormányzati bankok létrehozását tervezgetik, melyek az ideiglenesen szabad - jelenleg több mint 50 milliárd forintnyi, zömében az OTP-nél elhelyezett, a települések három havi költségvetési támogatásának megfelelő - önkormánvzati forrásokból finanszíroznák a pénzszűkében lévőket. JAKUS IBOLYA I
