Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)
1993-04-30 / 8459. szám
(Tudósítónktól) A Kárpát-medencében kisebbségi sorsban élő mintegy négymilliós magyarság szervezetei és közéleti személyiségek részvételével tanácskoztak vasárnap a Magyarok Világszövetsége székházában a Közép-európai Népcsoportok Fóruma (KENF), az Európai Népcsoportok Föderalisztikus Uniója (FUEV), valamint a Magyarok Világszövetsége képviselői. A fórum célja a magyar autonómiatörekvések helyzetelemzése, egyeztetése volt, s a három szervezet közös nemzetközi fellépése. Szó csen nemzetközi jogi státusuk kérdéseiről is, így az NGO-ban, azaz a nem kormányzati szervezetekben, az ENSZ-ben és más európai fórumokon való képviseletükről. A tanácskozás résztvevői áttekintették és értékelték a közelmúltban a Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben és a Vajdaságban született magyar autonómiajavaslatokat. Magyar autonómiák a Kárpát-medencében Új kisebbségi jogrendet sürgetnek Az elmúlt történelmi időszak kisebbségjogi, illetve -védelmi megközelítéseivel szembeállították a nemzeti közösségek önrendelkezési jogát és autonómiáját. Ebben az összefüggésben vitatták meg a nemzetek egyenrangú partneri viszonyán alapuló társnemzetek koncepcióját is. A fórum után sajtótájékoztatót tartottak, ahol a Kárpát-medencében éló kisebbségi magyarság vezetői ismertették az autonómiatörekvéseket. Hódi Sándor, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének alelnökc, a KENF elnöke emlékeztetett arra: az eddigi kisebbségi jogrend zsákutcába jutott, a történelmi helyzet új utak keresésére ösztönözte a Kárpátmedencei magyarságot. Az autonómia megvalósításán áll vagy bukik a kisebbségi magyarság jövője és sorsa. Hamarosan - amikor a határon túli magyarok autonómiatörekvéseinek tervezetei egyeztetés alapján közel azonos szintre jutnak - Strasbourgban, az európai fórumok elé terjesztik elképzeléseiket, amelyek jó alapot teremthetnek a háromnegyed évszázados kisebbségi helyzet rendezésére. Kifejtette azt is, hogy a vajdasági magyarság autonómiatcrvczctc nemcsak az ott élő magyarság, hanem közvetve a koszovói albánok, a szandzsáki muzulmánok helyzetének rendezését is elősegítheti, megakadályozhatja a délszláv háború további eszkalálódását. Borbély Imre, az RMDSZ Szövetségi Küldöttek Tanácsának alclnöke, Hargita megyei képviselő kifejtette: hosszú távon a többségi román társadalomnak is érdeke a kisebbségi magyarsággal való közmegegyezés, a két nemzet békés egymás mellett élése. A realitásokból kell kiindulni, s ehhez jó alapnak kínálkozik az RMDSZ kolozsvári nyilatkozata a magyarság önrendelkezési, önkormányzati törekvéséről. Megvalósítása rövid, illetve középtávon igen sok nehézségbe ütközik, s ezért elsősorban azokat a törekvéseket kell támogatni, amelyek a magyarság megmaradását, lelki hajszálgyökcreinek az erősítését segítik. Ebben fontos szerepe van már most is a Duna tv-nck, hiszen ez ideig a romániai magyarság kétharmada a vételi viszonyok miatt nem láthatta a magyar televízió adását. Érthetetlennek nevezte a Duna tv elleni támadásokat, hiszen az adás fontos szerepet tölt be az erdélyi magyarság nemzettudatának újjáépítésében. A környező népeket kormányaik és nacionalista szervezeteik tudatosan félrevezetik a magyar autonómiatörekvésekről, ezért szükséges lenne a Duna tv-ben az angolon és a németen kívül a környező népek nyelvén rendszeresen műsorokat sugározni. Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke arról szólt, hogy a XX. században az első, illetve a második világháború után kötött békék alapvetően elhibázottak voltak, a kisebbségi kérdést nem oldották meg. A legfőbb gond az, miként lehet kijutni abból a történelmi szakadékból, amelybe a békeszerződések taszították a térség népeit. Ennek egyetlen lehetséges formája a kisebbségek önkormányzata, autonómiája. A mai tanácskozás nem magyar összeesküvés volt, hanem a résztvevők örömmel üdvözölték a kérdéssel kapcsolatos legújabb nemzetközi kezdeményezéseket. Nevezetesen, amelyek a nemzetek önrendelkezésének, a nemzeti közösségek autonómiájának megteremtéséhez az etnikai konfliktusok megoldását és megelőzését biztosító nemzetközi intézményrendszer és garanciák létrehozását tűzték ki célul. A sajtótájékoztatón B. Szabó Péter, a KENF főtitkára bejelentette: június 11. és 25. között az ENSZ Bécsben rendezendő NGO-, vagyis nem kormányszintű emberjogi világkonferenciáján közösen lépnek fel a Magyarok Világszövetségével. Ezenkívül az MVSZ keretében elhatározták egy szakértőkből álló munkabizottság felállítását az autonómiajavaslatok megvalósításának támogatására. (botlik) Magyar Nemzet, 1993.ápr.26.