Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)

1993-04-30 / 8459. szám

Magyar Nemzet, 1993.ápr.26. 42 Az erdélyi körök szorgalmazzák A Duna tévén keresztül meg kell szólítani a románságot Az erdélyi körök országos konferenciájának fővédnöke Honáth József államtitkár, köztársasági megbízott, védnö­kei pedig Botos Gábor, a Győr-Sopron megyei közgyűlés elnöke, valamint Fejes Zoltán, Sopron város polgármestere voltak. Az ülést szombaton a polgármester nyitotta meg, ezt követően Búzás Gábor, az Erdélyi Körök Országos Szövet­ségének elnöke mondott üdvözlő beszédet. A konferenciát levélben köszöntötte Göncz Árpád köztársasági elnök, An­tall József miniszterelnök, Habsburg Ottó és Tőkés László püspök. Az első napon Csépe Béla a Kereszténydemokrata Néppárt, Bíró Zoltán a Népi Demokratikus Szövetség, Fa­zekas Zoltán az SZDSZ, Schamschula György miniszter az MDF, Tirisch Tamás pedig a Fidesz képiseletében vett részt az előadásokon. Csépe Béla kiemelte: a meglévő hatá­rokat mindenki tiszteletben tartja, de ezen felül létezik egy szellemi haza, amelynek minden állampolgára egyenrangú kell hogy legyen. Ezt szolgálja a Duna televízió is, amely a Itatárokon kívüli magyaroknak szellemi oázis, ahová a szomjúzók inni járhatnak. Előadása befejezéseként annak a reményének adón hangot, hogy egy új Európával egy új Er­délynek is meg kell születnie. Bíró Zoltán felhívta a figyelmet: ma már Erdélyben is énekelhető a magyar Hinuiusz büntetés nélkül, azonban lé­lekben a kint élő magyarok ugyanúgy elgyötörtek, mint az­előtt, hiszen a fordulattal valamennyien nagyobb és pozití­vabb változásokat vártak. Bíró szerint hiba lenne a magyar­országi belső problémákkal megterhelni a kint élőket, tehát a belső politikai harcoknak sem eszköze, sem célja nem lehet az erdélyi magyarok irányítása A mottó talán a „maradjunk együtt” lehet, felülemelkedve a sokszor durva pártharcokon. Fazekas Zoltán szerint a meglévő határok kérdése egy egye­sülni akaró Európába nem lehet létkérdés, attól még létrejö­het magyar-román együttműködés, mint ahogy arra testvér­­városi kapcsolatok kialakításával több példa is akad. Schamschula György úgy vélte, a kérdést elsősorban gazdasági szempontból kell értékelni, vagyis az anyaország gazdasági felemelkedésével, gazdagodásával együtt, annak kisugárzásával a probléma könnyen kezelhető, Magyaror­szág szándéka pedig az kell legyen, hogy a térség gazdasá­gi, tehát piaci, pénzügyi, ipari és mezőgazdasági központ­jává váljék. Tirtsch Tamás szorgalmazta, hogy az erdélyi magyarokkal szemben rövidítsék le az állampolgárság meg­szerezhetőségének idejét, először három évre, majd később ezt is felül kellene vizsgálni. Vasárnap reggel folytatták a konferencia munkáját. A felszólalásokban az előadók kiemelték, hogy az Erdélyből Magyarországra áttelepülők kint a hiányzók kategóriájába sorolandók, tehát a közös ügy szempontjából már nincs fon­tos szerepük. A Duna televízió körül folyó pártcsatákat az erdélyi magyarok értetlenül fogadják, hiszen ez az empátia hiányát példázza, pedig éppen a fejlesztésén kellene fára­dozni. Például úgy, hogy ezen a csatornán keresztül kellene megszólítani az erdélyi románságot is, esetleges román nyelvű feliratozással, mert nyilvánvalónak kell lenni, hogy nem a hivatalos politika képviselőit kell úgymond „megté­ríteni”, lévén ez teljesen lehetetlen vállalkozás, hanem a kis­embert, hiszen - hangzott el a drámai kérdés - „kivel kelle­ne párbeszédet folytatni, ha nem az Erdélyben lakó romá­nokkal?”. így lehetne nyomatékosan felhívni arra is a fi­gyelmet, hogy amíg nemzetiségi békétlenség van, illetve ameddig fennáll az etnikai tisztogatás veszélye, addig a gaz­dasági felemelkedésre Romániában nem is lehet számítani, mindenki érdeke tehát, hogy ez a kérdés minél előbb kultu­rált módon megoldódjon. A konferencián ezt követően felhívás hangzott el, hogy az Erdéllyel foglalkozó sajtótermékeket, aki teheti juttassa el az alábbi címre: Budapest, Molnár u. 5., hogy létrejöhes­sen egy Erdélyi Könyvtár (jelenleg hatezer kötetet tartanak nyilván). Búzás Gábor zárszavában értékelte a konferencia munkáját, és egy kiadandó nyilatkozat fő gondolatait az alábbiakban fogalmazta meg: fontos, hogy ezen a konferencián valamennyi nagy párt képviselője megjelent és hozzászólt; aláírásgyűjtést kell szervezni az 1989-es ro­mániai események miatt elítélt magyarok ügyében, hiszen egy 1990-es amnesztiával mindenkit felmentettek; előbbi­hez kapcsolódva fel kell hívni minden román hivatalos szerv és politikus figyelmét arra, hogy a romániai fordulat nagyon is markánsan Tőkés püspök nevéhez fűződik; meg kell találni annak a módját, hogy az erdélyi magyarok mi­nél kevesebb hivatalos procedúra során tudjanak belépni Magyarországra; a Duna televízió vezetőségéhez kell for­dulni avégett, hogy a román lakosság is tudja nézni az adást, ezáltal a közeledés mihamarabb létrejöjjön. (gebhardt)

Next

/
Thumbnails
Contents