Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)

1993-04-30 / 8459. szám

Erdélyiek a Duna TV-ről

Népszabadság, 1993.ápr.27.

43

Húsvéti népszokásokat indultunk filmezni Erdélybe. Kalotaszegen, Kolozsvárott, a szórványvidéken Aranyszéken minduntalan nekünkszegezték a kérdési: Mi történik, mi lesz a Duna TV-vei?

Csodálkozva és riadtan figyelik azt az össztüzet, amelyet a magyarországi sajtó nyitott erre a vállalkozásra, hiszen a Székelyföldön és a szórványban élő magyarok igen nagy anyagi áldozatot vállalva - havi jövedelmük sokszorosát áldozva és sok helyen a hatóságok rendelkezéseivel is dacolva - állították fel parabolaantennáikat.

Kwánságuk csak annyi lenne, hogy az anyaországi pártharcok ne terjedjenek ki erre a területre is.

Összeállításunkban kolozsvári értelmiségiek szólalnak meg. Az elmondottak - úgy gondolom - nem csupán a magyar műholdas tv-müsor bírálói, ellenzői, hanem csekély létszámú alkotói, a Duna TV megálmodói számára is tanulságként szolgálnak.

ii

Péntek János egyetemi tanár: ■- A Duna Televízió fontosságát én elsősorban nyelvi szempontból értékelném, mivel az országhatár nyelvileg is elszigetelte a kívül élő csoportokat, nagyobb tömböket. Ezt a nyelvi elszigeteltséget és az utóbbi időben bekövetkezett széttöredezettséget kellene feloldania.

Itt Erdélyben nagyon jól lehetett érzékelni a nyelvi kultúra színvonalán is, hogy meddig terjed a magyarországi média hatása. Erdély nyugati sávjában egészen Kolozsvárig, ahol a rádiót jól lehetett fogni, a nyelvi színvonal érezhetően magasabb, mint a keleti részeken, ahol az utóbbi időben bekövetkezett egyfajta nyelvi erózió. Ez különösen a dél-erdélyi és a nagyvárosi szórványokban érezhető. Jómagam elsősorban e keleti székelvségben érzékeltem a műholdas magyar műsor hatását. Tényleg nagy élmény volt az ottaniaknak, ahogy az első antennát felszerelték: a falu összegyűlt, nagyjából úgy. ahogy az ’50-es években egy-egy rádiókészülék köré gyűltünk össze itt Erdélyben. Most valami ehhez hasonló ismétlődik meg. de a nyelvi hatást még nem lehet; ilyen rövid idő alatt lemérni, de ha a műsor folyamatos lesz. akkor egyfajta nyelvi tudatosodás indulhat meg. Lehet, hogy még a csángókra is hatna, s mindazokra. akik már a nyelvi asszimiláció határán állnak.

Murádin László akadémiai kutató: - A mi erdélyi beszédünk visszaszorulóban, hogy úgy mondjam, védekező állásponton van, mert egyre kevesebb az alkalom, ahol meg tudunk nyilatkozni magyarul. A műholdas műsort tényleg nagyon vártuk. Amikor arról volt szó. hogy kábeltelevíziót fognak beszerelni, minden erőfeszitésünk arra irányult, hogy a Duna TV-t tudjuk fogni itt Kolozsváron. Sajnos, ez mindmáig nem történt meg. A hírek szerint ennek politikai okai vannak, a Portál cég suttogva ma is ígéri, hogy amikor az egész város területén befejezik a kábeltelevízió felszerelését, akkor ki fogják járni, hogy a Duna TV-t is lehessen fogni.

Péntek János: - Itt egyfajta hitegetés folyik mindaddig, amíg valaki előfizetőjévé válik a kábeltelevíziónak, utána pedig elutasítják. Sok a sejtetés az ügy mögött, de végül is mond-.

juk ki: rejtett nyelvű diszkrimi-J náció történik, mert míg a kábeltévé három, négy, öt nyelven: közvetít, a magyar nyelvű adás ebből pillanatnyilag ki van zár-1 va. Pedig ahol a magyar televíziót nézni lehet, ott általában a románoknak a szemléletét is befolyásolja, és talán éppen ezért zárkóznak el tőle.

Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke: - Az is tény, hogy a polgármesteri hivatal erős pressziót gyakorol a kábeltévésekre.

Péntek János: - Ami pedig a műsort illeti, nincs arra szükség, hogy a Duna TV elindítson egy Daliáshoz hasonló sorozatot vagy bűnügyi filmeket közvetítsen, mert abból éppen elegendő van a televízióban. Sokkal jobb, ' ha magyar filmeket, köztük régi filmeket láthatunk, hiszen ezek nagy részét nemcsak a mai fiatalok. hanem a mai idősek sem látták soha, egyszerűen nem ; volt alkalmuk megnézni. Itt régi mulasztásokat kell pótolni, s a későbbiekben bizonyára változik majd a műsor jellege.

Murádin László: - Le vagyunk maradva, az egyetemes magyar kultúra kiemelkedő értékeinek jelentős hányada nem jutott el hozzánk. Ez vonatkozik a magyarországi filmekre is, a magyarországi színházi előadásokra is, s természetesen a Duna TV-nek ezt pótolnia kell. De úgy vélem, hogy ezek adagolását illetően a műsorszerkesztésben meg kell találni-a helyes arányokat.

Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője: - Én bizonyos hiányérzetemet fogalmaznám meg,'és egyúttal igényt is szeretnék bejelenteni, ami gondolom, hogy sokak igénye. Mert amennyire jó az, hogy a hét minden napján magyar szóhoz és sok magyar filmhez futnak a Duna TV nézői, annyira fölme-' rül az a kérdés is, hogy mi rentábilis és mi nem. Mert nemcsak gazdasági rentabilitás van, hanem szellemi is Az első időszakban nyilván szükséges volt, hogy meglévő filmeket mutassanak be - ha közvélemény-kutatást végeznénk, azt hiszem, a nézők nagyon nagy hányada örömét fejezné ki, hogy számos olyan filmet láthat, amelyet annak idején nem nézhetett meg De úgy gondolom, hogy a Duna TV nagyon sokat tehetne - éppen a történelemszemlélet, a kultúrához való viszony, a magyarságszemlélet fejlesztése érdekében - a mai kérdések megvilágításáért is. Biztos, hogy többe kerül megcsinálni egy új műsort, egy új filmet, de ez sokkal rentábilisabb lesz szellemileg és végső soron gazdaságilag is, mert ez szembesíti az embereket a saját problémájukkal, nem pedig a ’30-as. '40-es vagy esetleg a ’60-as évekből való film. Én tehát ezt tartom a legfontosabbnak: nem a múltba, hanem a jelenbe és a jövőbe tekintve kell szerkeszteni a Duna TV-t.

Kötő József, az RMDSZ alelnöke: - Az RMDSZ programja is hangsúlyozza: a kulturális autonómia jegyében szeretnénk megszervezni művelődési életünket. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ki kell harcolnunk azt az anyagi juttatást, amit a kultúra működtetésére fordíthatunk. A legfontosabb dolog és a mi elsö- i rendű feladatunk: kiépíteni azt az intézményrendszert, amely képes működtetni egy öniránvitásos kisebbségi kultúrát. Éppen ezért mi. kisebbségi sorban élők elsősorban azt várnánk el a műsortól, hogy ebben a kultúraépitő, társadalomépítő munkában segítsen bennünket, beleértve, hogy a mi népünk megtanulja, hogyan kell gazdálkodni, hogyan kell vállalkozni, hogy megfeleljünk a kor kihívásainak. Egy ilyen típusú műsor közhasznú lenne, és ezzel talán azt is elmondottam: igenis nagyon-nagyon fontosnak érezzük, hogy legyen egy ilyen műsor, amelyik az egyetemes magyarsághoz szól, az egyetemes magyarságban gondolkodik, és hozzásegít bennünket ahhoz, hogy tovább folytassuk azt a kulturális és értékalkotó tevékenységet, amit ez a népcsoport évszázadokon keresztül kifejtett.

Molnos Lajos: - Mit mutasson a Duna TV? Én úgy képzeltem el, hogy ez a tévé - különben lehet, hogy ez a célja - a határokon kívül élő magyarság televíziója lesz. Ebből - teszem azt - a Sepsiszentgvörgyön vagy a Nyitrán lakó ember megtudhatja azt is, hogy a Vajdaságban hogyan élnek a magyarok, mivel foglalkoznak, milyen gondjaik vannak a kárpátaljaiaknak, hol tartanak a Burgenlandban élők.