Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)
1993-04-30 / 8459. szám
Népszabadság, 1993.ápr.26 35 Közalapítvány vagy állami alapítvány? Sok szó esik mostanában az állami alapítású alapítványokról, néha közalapítványként emlegetve őket, holott ez a fogalom a hazai jogrendszerben egyelőre nem is létezik. Állami alapítású alapítványok azonban léteznek, egyre gazdagabbak, s ezzel befolyásuk is növekszik. Az állami költségvetésről szóló törvények szerint 1991-92-93-as években az állami alapítású alapítványok támogatása több mint tizenötszörösére emelkedett. 1991- ben még a nonprofit szervezetekre fordított összes támogatás 5,2 százaléka, 204,2 millió forint jutott e területre. 1992- ben a támogatás 24.2 százalékát kapták, 1487,3 millió forintot, idén már 3068,8 millió forintot, az összes támogatás 36,6 százalékát. Természetesen ezzel párhuzamosan a civil alapítású szervezetek évről évre csökkenő arányban részesülnek a támogatások „tortájából". 1991-ben és 1992-ben még ez a csoport kapta a legtöbb támogatást: 53,3 százalékot, illetve 44,5 százalékot. Az idei költségvetésben a tavalyi évhez képest 756,7 millió forinttal csökkent a támogatásuk, az összes támogatás 23,7 százalékát kapták. A polgári törvénykönyv jelenlegi szabályai szerint nincs különbség az állami és a magánalapitású alapítványok között. Az állam létrehozhat alapítványokat törvénnyel, de az állami szervek is mint jogi személyek, alapítói lehetnek alapítványoknak. A költségvetési szervekre külön korlátozást ír elő az államháztartási törvény, amely szerint alapítványokhoz csak a kormány engedélyével járulhatnak hozzá. A különbségtétel szükségessége a két alapítványtípus között már régebben felmerült. Elsőként a médiatörvények kapcsán említődött a közalapítvány, mint a tv és a rádió lehetséges szervezeti formája A közalapítvány azonban ennél jóval több, ezek az alapítványok alkalmasak lehetnek a közfinanszírozások társadalmasítására, azaz létrejöttükkel lehetővé válna, hogy a közpénzek közcélokra fordítása az eddiginél nagyobb társadalmi ellenőrzés és beleszólás mellett történjen. A kormány által a közelmúltban elfogadott Ptk.-módosítási tervezet szerint a jövőben a törvényi szabályozás is megkülönbözteti a közalapítványokat a többi alapítványtól. A törvényjavaslat szerint ilyen alapítványt az Országgyűlés, a kormány és a helyi önkormányzat hozhat létre, de csak közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából. A közalapítványra a közfeladat megvalósításához szükséges jogosítványok átruházhatók, tehát közjogi funkciókat is elláthat. Közfeladatnak tekinti a tervezet mindazon feladatokat, amelyek ellátásáról jogszabály alapján az államnak vagy az önkormányzatnak kell gondoskodnia. A közalapítvány kezelő szerve - a tervezet szerint - köteles az alapítónak évente beszámolni a működéséről, és a gazdálkodás legfontosabb adatait nyilvánosságra kell hoznia. A közalapítvány gazdálkodásának törvényességét és célszerűségét - az önkormányzatok által alapított közalapítványok kivételével - az Állami Számvevőszék fogja ellenőrizni. A többi alapitványtól eltérően a közalapítványt az alapítója is megszüntetheti, s ez esetben a vagyona visszaszáll az alapítóra, de az köteles a vagyont az eredetihez hasonló célra fordítani és erről a nyilvánosságot megfelelően tájékoztatni. A szabályozás megoldást hozhatna az állami alapítású alapítványok eddigi kevéssé nyilvános működéséből fakadó sok problémára, de a felvetődő kérdések is az eddigi kedvezőtlen tapasztalatokból fakadnak. A közalapítványok közpénzekből gazdálkodnak, s a közpénzek megfelelő felhasználására garanciát csak a politikai érdekektől való függetlenségük és a nyilvános, átlátható működés adhat. Nem megfelelő megoldás, ha a közalapítvány alapítója a kormány. A közalapítvány a kormányzati ciklusnál - négy évnél - mindenképpen hosszabb időre jön létre. Nem biztos, hogy egy kormány képes olyan közmegegyezés kifejezésére, amely a közalapítvány tartós létezését megalapozhatná, az pedig végképp szerencsétlen dolog lenne, ha - mivel a törvény erre lehetőséget ad - a közalapítványok négyévente megszűnnének és újjáalakulnának. A nyilvánosság érdekét sem szolgálná a kormányzati alapítás, e téren az eddigi tapasztalatok is kedvezőtlenek. A ma létező állami alapítású alapítványok túlnyomó többsége kormányzati alapítású, s nem egy közülük titkos kormányhatározattal született. Nem ismerhető meg az alapító okiratuk, s a kuratóriumok összetételéről is csak közvetett értesülései vannak a nyilvánosságnak. Ezek az értesülések általában egy szűk, az egyes kuratóriumok között nagy átfedéseket tartalmazó személyi kört emlitenek. Ma semmi nem garantálja az állami alapítványok függetlenségét az államtól és a rövid távú politikai érdekektől. Erre a törvénytervezet sem tartalmaz garanciális elemeket, pedig a közalapítvány megfelelő működésének egyik legfontosabb biztosítéka a függetlensége. Erénye ugyan a Ptk. módosítására vonatkozó javaslatnak, hogy a garanciális elemek közé beépíti a nyilvánosság kontrollját, a leirt rendszer azonban -nem nyújt elegendő biztosítékot. A közalapítványnak a tervezet szerint csak a gazdálkodása legfontosabb adatait kell nyilvánosságra hoznia, s ez a kötelezettség kevés és könnyen kijátszható. A gazdálkodás legfontosabb adatait a mérleg tartalmazza, ez azonban kevéssé részletezett volta miatt nem alkalmas arra, hogy a közalapítvány tevékenységét nyilvánossá tegye. Egy mérleg nem tartalmaz arról adatot, hogy ki kapott támogatást a közalapítványtól, és különösen nem arról, hogy ki és miért nem kapott támogatást. Teljesen egyoldalú támogatási rendszer esetén is lehet egy közalapítvány gazdálkodása törvényes. Még a gazdálkodás célszerűségében sem találhat kifogást az ÁSZ, ha a közalapítvány nem bocsátkozik kockázatos vagy kevés haszonnal kecsegtető üzletekbe. Ettől függetlenül előfordulhat, hogy a közalapítvány csak az éppen uralmon lévő politikai csoportosulás érdekeinek megfelelő célokat és szervezeteket támogatja. Feltétlenül szükséges, hogy a közalapítványnak ne csak gazdálkodása, hanem teljes tevékenysége kerüljön a nyilvánosság kontrollja alá. A törvényjavaslat kimondja, hogy a közalapítvány csak közfeladat ellátására hozható létre, de nem tartalmaz tiltásokat, hogy mit nem támogathat a köz- j alapítvány. Közfeladat lehet például a kultúra támogatása, de nem lenne szerencsés, ha pár- 1 tok, politikai szervezetek egy nem eléggé független és nem j eléggé nyilvános közalapítvány- ] tói, úgymond kulturális rendezvényük támogatására kapnának ; támogatást, mint ahogy ez előfordulhat manapság. A politikai célok támogatását mind a közalapítványok, mint a magánalapítású alapítványok számára egyértelműen tütani kell. Ez a törvényjavaslat nem old meg - nem is oldhat meg - minden, a nonprofit szektorban összegyűlt problémát. Nem szabályozza a nonprofit szervezetek működését, nem szól gazdálkodási és adózási kedvezményekről. A kérdéskör átfogó rendezése a nonprofittörvényre vár A Ptk.-módosítás tervezete hosszú egyeztetési folyamat eredménye, amelynek során a tárcák és állami szervek mellett a leginkább érintett, a nonprofit szféra is kifejtette véleményét. Az eredmény ugyan le- ! hetne kedvezőbb is a civil szervezetek számára, de mindenképpen nagy jelentőséggel bir. Olyan régen várt szervezeti formák léphetnek életbe, amelyek nemcsak a nonprofit szervezetek lehetőségeit gazdagítják, hanem meghatározó jelentőségűek a társadalom demokratizálódása, civilebbé, önműködőbbé válása szempontjából. A vita egy szakasza lezárult, de a törvény még nem végleges, icsak tervezet. A végső szót a I parlament mondja ki. Hogy 1 maradnak-e a hiányok, a belső i ellentmondások, vagy kerek egésszé alakul az elképzelés, az már a pártok bölcsességén múlik. , Rabi Béla (Magyar Oktatási. Tudományos és Kulturális Alapítványok Szövetsége)
