Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)

1993-04-30 / 8459. szám

Népszava, 1993.ápr.27 r, Á- /S» Elekben a betekben a szokottnál is nagyobb figyelmet for­dítunk a társadalombiztosítási választásokra. Ezért rendsze­resen vendégül látjuk ezen az oldalon a bat nagy szakszer­vezeti konföderációt, hogy mutatkozzanak be, győzzék meg olvasóinkat arról, hogy lesz mi között és lesz miért válasz­tani Magyarországon 1993. május 21-én. Élni és megélni mindenkinek kell — Miért olyan fontos ön­nek a társadalombiztosítási önkormányzat megválasztá­sa? — kérdezem Ferge Zsu­zsa egyetemi tanártól, ismert szakértőtől, aki a LIGA Szakszervezetek színeiben indul a választásokon. — A kutatások és tapasz­talatok szerint a társadalom­­biztosítás a világon min­denütt az egyik legfontosabb közintézmény. Mindnyájan megbetegedhetünk, időlege­sen elveszíthetjük a mun­kánkat, megöregszünk. Ilyen­kor is biztosnak kell azon­ban lennünk, hogy ezeknél az eseményeknél nem omlik össze az életünk, sőt abban is, hogy az életszínvonalunk a korábbihoz képest nem zu­han nagyot. Ahhoz, hogy ez a közintézmény működni tudjon, pénz kell — és mem mindegy, hogy ki gazdálko­dik a befizetett összeggel! A biztosítottak által létreho­zott társadalombiztosítási ön­­kormányzatok azért gazdál­kodhatnak jobban, mert ők azoknak tartoznak felelős­séggel, akik a pénzt adták. Nem vezérlik őket pártpoli­tikai célok, vágj’ ideológiák. — Itt tulajdonképpen nem a hatalom megosztásáról van szó? Hiszen a tb önkormány­zatok révén egyes parlamen­ten kívüli erők is jelentős szerephez juthatnak? — A demokrácia csak a hatalom megosztásával, „el­lenhatalmakkal” tud jól mű­ködni. Csak ilyen esetben nem alakul ki valami hatal­mi túlsúly — aminek a tra­gikus következményeit is­merjük De nemcsak erről van szó. A rendszerváltáskor nagyon bíztunk abban, hogy a költségvetés átlátható lesz. Sajnos nem így történt. Ezért nem is igazán tudjuk, hogy mire fizetjük az adót. A tár­sadalombiztosításnál viszont a be- és kifizetésekkel a biz­tosítottaknak . a tb:önkor­­mányzatoknak egy fillérig el kell számolniuk. — Mondana egy konkrét példát? — Az utóbbi időben a társadalombiztosítás „profil­­tisztítása”, azaz csökkentése fontos céllá vált a parla­mentben. Ennek megfelelően kirekesztették az egyik leg­régibb járadékot és temetési segéllyé alakították. Azt p'edig nem kell ragoz­nom, hogy egy-egj’ ilyen tra­gikus esemény, a mai árak között, hogyan sújthat egy családot, még akkor is, ha különösebben nem tartoznak a legszegényebbek közé. Ma­gyarul: a képviselőink nem ■ gondoltak arra a százezer családra, akiknek sajnos évente meg kell küzdenie ezzel a problémával. — Miért - gondolja, hogy az új társadalombiztosítási ön­­kormányzat nem követ majd el hasonló hibákat? Egyál­talán: hogyan csinálják ezt másutt? — Majdnem mindenütt lé­tezik ez a járadék, hisz a baj hasonló. Előnye lesz a társadalombiztosítási önkor­mányzatnak, hogy míg a parlamentnek nagyon sok mindennel kell foglalkoznia, addig a két megválasztandó testület csak a nyugdíjjal, il­letve csak az egészségügy­gyei fog törődni. — Mi a véleménye kere­setarányos nyugdíjról, illet­ve a magánbiztosításról és a sokait emlegetett vagyonról? — A, LIGA és természete­sen én is kiszámítható, biz­tonságot adó társadalombiz­tosításban gondolkodunk, amely valóban segít megtar­tani a korábbi életszínvona­lat. Tulajdonképpen ez a ke­resetarányos nyugdíj — ami­vel tehát egyetértek. Egyfaj­ta minimális nyugdijat azon­ban mindenkinek meg kell kapnia — ez a társadalmi biztonság ügye. A kiegészítő biztonságok építését, pedig magánügynek tartom. Meg kell azonban mondani, hogy a kis biztosítók gyorsan vál­tozó világunkban könnyeb­ben tönkremehetnek. Némi vagyonra pedig valóban szük­sége van a társadalombizto­sításnak, de ennél sokkal fontosabb az állam garan­ciája. — Miben különbözik a LIGA másoktól? — Talán a szolidaritás mértékében. A LIGA sze­rint a társadalombiztosítás nem követheti teljesen a piaci viszonyokat — gon­dolok például az özvegyi nyugdíjakra, vagy az említett temetési járadékra. A mai kormányzat egyfelől piac­­konform-biztosításban, más­részt segélyekben gondol­­dolkodik. A LIGÁ-nak olyan társadalombiztosításért és olyan, a társadalmi bizton­ságot szolgáló egyéb ellátá­sokért kell küzdenie, amely a segélyezés szükségességét minimálisra szorítja. Az én felfogásom szerint a társa­dalombiztosítási ellátások és a társadalombiztonság egé­sze között, amihez például hozzátartozik a családi pót­lék, az állampolgári nyugdíj, vagy a gyes — szoros kap­csolat van, még akkor is, ha a társadalombiztosítási ön­­kormányzat csak biztosítás­sal foglalkozik. A segélyek csak válsághelyzetben jelent­hetnek megoldást — az alap­biztonság pedig közfeladat. — Mi lesz azokkal, akik nem tudnak fizetni, vagy olyan kevés járadékot fizet­tek, hogy az az után járó cse­kély nyugdíjból képtelenek megélni? — Az alapellátást min­denkinek biztosítani kell — ez egyfelől a költségvetés dolga. Másfelől egyes ellátá­sok, például egy tisztes mi­­nimálnyugdíj, elférnek egy szolidarisztlkus társadalom­­biztosításban, — Mi a véleménye: sike­res lesz a választás, meglesz a 25 százalékos részvétel? — Nagyon remélem, bár tudom, hogj’ az emberek fá­radtak és sokaknak nincs ta­pasztalatuk arról, hogy mit is jelent egy társadalombiz­tosítási önkormányzat — és emiatt nem tartjáik annyira fontosnak a választást, mint ahogy én vélem. — Mi lesz, ha nem sike­rül? — Akkor a LIGÁ-nak, úgy gondolom, minden erejével azt kell szorgalmaznia, hogy a következő választásokig is legyen egy ideiglenes társa­dalombiztosítási önkormány­zat — akár delegált tagok­kal. Mégiscsak meg kellene próbálni, hogy működhet-e demokratikusan egy társada­lombiztosítás. T. G.

Next

/
Thumbnails
Contents