Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)
1993-04-30 / 8459. szám
Népszava, 1993.ápr.27 9°;h* kJ A szakszervezetnek politizálnia is kell! — Intenzív politizálás nélkül mit sem ér az érdekvédelem — állítja Pokorni Zoltán, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője. — Hiába védjük meg az egyéni érdekeket, ha a nagyobb közösség — esetünkben az oktatási rendszer egészének — dolgairól csak a parlamentben döntenek. Intő lehet egy amerikai példa: az autógyártók szakszervezetei kiválóan foglalkoztak az egyéni érdekek védelmével, ám közben egyre többen vásároltak japán gépkocsit, úgyhogy most magával az ágazattal van baj ... Aminek természetesen megvannak a maga következményei az ottani autóiparban dolgozókra. — Ezek szerint pártpolitikát akar folytatni a LIGA Szakszervezetekhez tartozó PDSZ? — Pártpolitikáról szó sem lehet. Ugyan büszkék vagyunk arra, hogy annak idején ott voltunk a kerékasztal-tárgyalásokon, s így részesei lehettünk annak a különleges jelenségnek, melynek eredményeképpen egy rendszerváltás vér és forradalom nélkül mehetett végbe — de sosem akarunk hatalomra törni. A LIGA és a szövetség egyik alapítója, a PDSZ a kezdetektől fogva tudja, hogy nem ez a dolga. Sajnos túlságosan is jól ismerjük a történelemből, hogy mi történik akkor, ha valaki mást tesz, mint amire hivatott. Egy szákszervezet, érdekvédelmi szervezet már csak indíttatása miatt is, mindig ellenzékben kell, hogy legyen, de ami még ennél is fontosabb: sohasem lehet a hatalom részese. Arra kell törekednie, hogy tagjainak és szimpatizánsainak az érdekeit képviselje — s ezekkel kapcsolatban lehetőség szerint tárgyalásokon győzze meg partnereit. — A PDSZ lapzárta után tartja meg harmadik kongresszusát. Mire e sorok megjelennek, ismert lesz, hogy mi történt. Vállalkozol a jóslásra? — Nem török jósnői babérokra, de úgy látom: valamilyen változás .mindenképpen szükséges — tehát lesz. — Miért? — Mert 1991 áprilisa óta sok minden megváltozott az oktatáspolitikában és a szakszervezetek, konföderációk kapcsolatában is. — Mire gondolsz? — A kormányintézkedések ráébresztettek bennünket arra, hogy félre kell tenni az érdekvédelmi szervezetek közötti ellentéteket, s meg kell találni azt a közös minimumot, amiben egyetértünk. Különben annyira rosszá válhat a helyzet, hogy már késő lesz. A pluralizmus elvét vallva, tanárokhoz méltó módon higgadtan, de közösen kell fellépnünk a mindnyájunkat sértő intézkedésekkel szemben. Ilyen például a közalkalmazotti törvény, vagt- a költségvetés. — De hát a közalkalmazotti törvény többek között éppen a tanítók, tanárok érdekében is született meg] S mi a baj a költségvetéssel? — A közalkalmazotti törvény szépen szól, de egyelőre inkább csak a kötelességek látszanak belőle biztosnak. Hogy az anyagi hátterét — a 13. havi fizetést, egyebet — ki fogja előteremteni, azt ma még senki sem tudja. Lehet-e egymillió embernek két éven át hazudni? Szabad-e olyan törvénynyel etetni az embereket, aminek nincs meg a költségvetési háttere? — Milyen javaslatai vannak a PDSZ-nek? — Szeretnénk, ha a pártok között egyetértés születne arról, hogy a közoktatás min-HORN GABOR 1955-ben született Szombathelyen. Közgazdász tanár szülők második gyermeke, aki testvéreivel vállalva a családi hagyományt, szintén közgazdász lesz. 1980-ban végez, majd 1989-ig első munkahelyén, a Szent István Közgazdasági Szakközépiskolában dolgozik. 1983-tól mint kísérletvezető, részt vesz a magyar közgazdasági szakképzés megújításában. 1988-ban a magyar szakszervezeti mozgalom második független szakszervezetének, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének egyik kezdeményezője és alapítója. 1988 és 1991 között a PDSZ országos választmányának tagja és ügyvivője. 1990-ben megválasztották a Független Szakszervezetek Demokratikus LIGA-ja alelnökének, 1991-ben általános alelnök. Jelenleg a Közgazdasági Politechnikum nevű alapítványi formában működő iskola ügyvezető igazgatója. Felesége szintén közgazdász, két kiskörű gyermeke van. 1988-tól kezdve, a rendszerváldenkié, azt nem lehet minden kormányváltáskor átalakítani. Döntsünk szakemberek, politikusok közösen, s hosszú távra. — Milyen napi problémái vannak a L1GA-PDSZ szervezetnek? — Alapvetőek a pénzügyi kérdések, a szakképzés helyzete, vagy mondjuk az egyházak szerepe az oktatásban — Mi baj lehet az egyházakkal? Fontos társadalmi szerepük van. — A következő tíz évben az iskolák 30 a.0-a egyházi tulajdonba kerül. Ami rendben is van, hiszen miért kéne kétségbe vonni, hogy fontos feladatot vállalnak magukra. A gond ott van, hogy tisztázatlan számos kérdés. A pedagógusokat ma úgy árulják, mint annak idején a jobbágyokat. Ami enyhén szólva nem helyes. — Politizál a L1GA-PDSZ vagy sem? — Pártként semmiképp. De tanulunk külföldi partnereinktől. Ezért elképzelhető, hogy mi is számon tartjuk majd, hogy alkalmanként, melyik képviselő hogyan is szavaz a parlamentben. Ígéretekből ma már nem lehet megélni. S talán majd a pártok is ráébrednek, hogy mikor, hogy érdemes szavazni. — Nem tartasz attól, hogy a tb-önkormányzati választáskor lemaradtok? — Nagyobb veszély lenne, ha érvénytelenek lennének a választások. És én bízom abban, hogy elég sokan szavaznak majd a LIGÁ-ra. Ezt az esélyt most nem szabad kihagyni. teöke tás során aktívan részt vállalt a szakszervezeti mozgalom megújításában, és az oktatáspolitika megreformálásában. A LIGA képviselőjeként reszt vett a politikai változásokat megalapozó ellenzéki kerekasztal munkájában. A LIGA első számú jelöltje az egészségügyi önkormányzatba
