Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)
1993-04-30 / 8459. szám
A NAP INTERJÚJA Kövér Lászlóval, a Fidesz új parlamenti frakcióvezetőjével A vitákat civilizált módon kezelik A Fidesz képviselőcsoportjának tegnapi ülésén Kövér Lászlót választották meg frakcióvezetővé. Kövér egyetlen jelöltként indult, és megszerezte a szavazatok abszolút többségét. — Egyedüli indulóként választották meg Orbán Viktor utódjává a frakcióvezetői tisztségben. Megválasztása nyilvánvalóan lezár egy korszakot a Fidesz mint párt történetében, hiszen ezzel kettéválik a párt, illetve a frakció első emberének feladatköre. A jövőben milyen munkamegosztást képzelnek el a pártelnök, illetve a képviselőcsoport első embere között? — Ellenjelölt valóban nem volt. A frakcióülésen azonban felvetődött más képviselők neve is, ám az érintettek nem vállalták a jelölést. Megválasztásommal valóban új időszak kezdődik a Fidesz történetében, mivel ebben a pártban először válik ketté — egyébként a politika természetének megfelelően — a párt és a frakció vezetőjének személye. Miután a pártelnöki intézmény létrejött, természetes lépés az, hogy a frakcióvezetőt mentesítsük azoktól a feladatoktól, amelyek nem tartoznak hozzá. Másrészt ez egy olyan folyamat utolsó állomása, amelyben a frakciótól — mint szociológiai értelemben vett kvázi pártelnökségtől — a párt mindenkori vezetőtestülete veszi át a döntések egy részének a felelősségét. így most már a frakció csak a törvényhozással, a parlament ellenőrzésével összefüggő tevékenységre összpontosítja a figyelmét. — Ugyanakkor a pártot továbbra is a képviselőcsoport jeleníti meg elsősorban a közvélemény előtt? — Figyelembe véve azt, hogy a párt új elnökségének valamennyi tagja parlamenti képviselő, nem hiszem, hogy különösebb gondot okozna a frakció és az elnökség együttműködése. Elsősorban tehát arról van szó, hogy funkcionálisan különülnek majd el a hatáskörök és a döntések. Az országos elnökségnek a választásokra való felkészülés áll majd tevékenysége központjában, míg a frakciónak a napi parlamenti ügyekben kell majd felkészültnek lennie. — Kongresszus után van a Fidesz. A debreceni tanácskozás végül is nem volt vitáktól mentes. Miután ezekben a pártnak a parlamentben is kulcsszerepet játszó emberei vitték a prímet, nem elképzelhető-e, hogy ezeknek a vitáknak a súlypontja áthelyeződik a képviselőcsoportra? — Nehezen tudok válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre, mert nem igazán vagyok képes megfejteni: miben áll a Fideszben jelen lévő esetlegesen eltérő irányzatok természete. Azt tudom, hogy melyik az a politikai irányvonal, amely a Fidesz elmúlt ötéves működését szerintem töretlenül jellemezte, és amellyel a magam részéről teljes mértékben azonosulni tudtam. Ehhez képest nem látok a pártban alapvető politikai kérdésekben megmutatkozó alternatív politikai irányokat. Amennyiben pedig látensen léteznek ilyenek, ezek előbb-utóbb politikai kérdésekben is megfogalmazzák majd alternatíváikat, és akkortól lehet platformokról, frakcióktól vagy egyebekről beszélni. A Fidesz eddig sem abban különbözött a többi a parlamenti párttól, hogy benne soha nem voltak viták, hanem éppen abban, hogy ezeket a vitákat, nézetkülönbségeket sikerült civilizált módon kezelni. És csak azok a különbözőségek kerültek napvilágra, amelyek valóban a nyilvánosságra is tartoztak. — Nem okozhat-e mégis gondot az, hogy a legalábbis szemléletükben Orbán Viktorhoz közel álló személyek — például Ader János, Kövér László — kerültek meghatározó pozícióba a Fideszben? A kongresszusi vitában vélhetően ennek kapcsán féltették néhányon a Fideszben eddig megjelenő sokszínűséget... — Csupán ismételni tudom, hogy amennyiben szárny vagy vonal, amit a szóban forgó hármassal szoktak újabban leírni, akkor meg kellene fogalmazni: mi tulajdonképpen a létező másik, harmadik satöbbi szárny a Fideszben, illetve mik ezeknek a tartalmi különbözőségei. Meg kellene tehát fogalmazni, hogy milyen konkrét politikai kérdésekben foglalnak el eltérő álláspontokat ezek a szárnyak. — Ezek szerint nincs lényegi politikai eltérés például Orbán Viktor vagy Fodor Gábor, illetve az őket támogatók között? — A választmányi és a frakcióüléseket több éve végigülve, úgy vélem, hogy a markáns különbségek már eddig is előjöhettek volna. Ezzel szemben azt állítom, hogy jelen pillanatban annak a vonalvezetésnek, amelyet általában Orbán Viktor nevéhez szoktak kötni, a Fidcszen belül nincs életképes alternatívája. És különösen nincs olyan alternatívája, amely magát önálló politikai alternatívaként lett volna képes megfogalmazni. • Farkas Attila Magyar Hírlap, 1993.ápr.27.
