Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)

1993-04-30 / 8459. szám

A NAP INTERJÚJA Kövér Lászlóval, a Fidesz új parlamenti frakcióvezetőjével A vitákat civilizált módon kezelik A Fidesz képviselőcsoportjának tegnapi ülésén Kövér Lászlót választották meg frakcióvezetővé. Kövér egyetlen jelöltként indult, és megszerezte a szavazatok abszolút többségét. — Egyedüli indulóként vá­lasztották meg Orbán Viktor utódjává a frakcióvezetői tiszt­ségben. Megválasztása nyilván­valóan lezár egy korszakot a Fi­desz mint párt történetében, hi­szen ezzel kettéválik a párt, il­letve a frakció első emberének feladatköre. A jövőben milyen munkamegosztást képzelnek el a pártelnök, illetve a képviselő­csoport első embere között? — Ellenjelölt valóban nem volt. A frakcióülésen azonban felvetődött más képviselők neve is, ám az érintettek nem vállal­ták a jelölést. Megválasztásom­mal valóban új időszak kezdő­dik a Fidesz történetében, mivel ebben a pártban először válik ketté — egyébként a politika természetének megfelelően — a párt és a frakció vezetőjének személye. Miután a pártelnöki intézmény létrejött, természetes lépés az, hogy a frakcióvezetőt mentesítsük azoktól a felada­toktól, amelyek nem tartoznak hozzá. Másrészt ez egy olyan folyamat utolsó állomása, amelyben a frakciótól — mint szociológiai értelemben vett kvázi pártelnökségtől — a párt mindenkori vezetőtestülete ve­szi át a döntések egy részének a felelősségét. így most már a frakció csak a törvényhozással, a parlament ellenőrzésével összefüggő tevékenységre össz­pontosítja a figyelmét. — Ugyanakkor a pártot to­vábbra is a képviselőcsoport je­leníti meg elsősorban a közvéle­mény előtt? — Figyelembe véve azt, hogy a párt új elnökségének va­lamennyi tagja parlamenti kép­viselő, nem hiszem, hogy külö­nösebb gondot okozna a frakció és az elnökség együttműködése. Elsősorban tehát arról van szó, hogy funkcionálisan különülnek majd el a hatáskörök és a dönté­sek. Az országos elnökségnek a választásokra való felkészülés áll majd tevékenysége központ­jában, míg a frakciónak a napi parlamenti ügyekben kell majd felkészültnek lennie. — Kongresszus után van a Fidesz. A debreceni tanácskozás végül is nem volt vitáktól men­tes. Miután ezekben a pártnak a parlamentben is kulcsszerepet játszó emberei vitték a prímet, nem elképzelhető-e, hogy ezek­nek a vitáknak a súlypontja át­helyeződik a képviselőcsoport­ra? — Nehezen tudok válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre, mert nem igazán vagyok képes meg­fejteni: miben áll a Fideszben jelen lévő esetlegesen eltérő irányzatok természete. Azt tu­dom, hogy melyik az a politikai irányvonal, amely a Fidesz el­múlt ötéves működését szerin­tem töretlenül jellemezte, és amellyel a magam részéről teljes mértékben azonosulni tudtam. Ehhez képest nem látok a párt­ban alapvető politikai kérdések­ben megmutatkozó alternatív politikai irányokat. Amennyiben pedig látensen léteznek ilyenek, ezek előbb-utóbb politikai kér­désekben is megfogalmazzák majd alternatíváikat, és akkortól lehet platformokról, frakcióktól vagy egyebekről beszélni. A Fi­desz eddig sem abban különbö­zött a többi a parlamenti párttól, hogy benne soha nem voltak vi­ták, hanem éppen abban, hogy ezeket a vitákat, nézetkülönbsé­geket sikerült civilizált módon kezelni. És csak azok a különbö­zőségek kerültek napvilágra, amelyek valóban a nyilvános­ságra is tartoztak. — Nem okozhat-e mégis gon­dot az, hogy a legalábbis szem­léletükben Orbán Viktorhoz kö­zel álló személyek — például Ader János, Kövér László — ke­rültek meghatározó pozícióba a Fideszben? A kongresszusi vitá­ban vélhetően ennek kapcsán féltették néhányon a Fideszben eddig megjelenő sokszínűséget... — Csupán ismételni tudom, hogy amennyiben szárny vagy vonal, amit a szóban forgó hár­massal szoktak újabban leírni, akkor meg kellene fogalmazni: mi tulajdonképpen a létező má­sik, harmadik satöbbi szárny a Fideszben, illetve mik ezeknek a tartalmi különbözőségei. Meg kellene tehát fogalmazni, hogy milyen konkrét politikai kérdé­sekben foglalnak el eltérő állás­pontokat ezek a szárnyak. — Ezek szerint nincs lényegi politikai eltérés például Orbán Viktor vagy Fodor Gábor, illetve az őket támogatók között? — A választmányi és a frak­cióüléseket több éve végigülve, úgy vélem, hogy a markáns kü­lönbségek már eddig is előjöhet­tek volna. Ezzel szemben azt ál­lítom, hogy jelen pillanatban an­nak a vonalvezetésnek, amelyet általában Orbán Viktor nevéhez szoktak kötni, a Fidcszen belül nincs életképes alternatívája. És különösen nincs olyan alternatí­vája, amely magát önálló politi­kai alternatívaként lett volna ké­pes megfogalmazni. • Farkas Attila Magyar Hírlap, 1993.ápr.27.

Next

/
Thumbnails
Contents