Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)
1993-04-29 / 8458. szám
Magyar Hírlap, 1993.ápr.24. 02 Kinevezik az államháztartást racionalizáló bizottságot Elnök: Szabó Iván pénzügyminiszter. Tagok: Hagelmayer István (az Állami Számvevőszék elnöke), Lőrincz Lajos (az MTA levelező tagja, tanszékvezető főiskolai tanár), Sárközy Tamás (a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem egyetemi tanára), Siklós Csaba (képviselő, az Országgyűlés költségvetési bizottságának alelnöke), Gaál Gyula (képviselő, az Országgyűlés számvevőszéki bizottságának elnöke), Kajdi József (a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára), Müller György (a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitára), Verebélyi Imre (a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára), Naszvadi György (a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára), Balázs István (a Magyar Közigazgatási Intézet igazgatója), Veress József (a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem rektorhelyettese), Isépy Tamás (az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára), Józsa Fábián (a Belügyminisztérium politikai államtitkára) és Vissi Ferenc (a Gazdasági Versenyhivatal elnöke). MH-információ___________ Az államháztartás-racionalizálási bizottság tagjait most kérte fel Antall József miniszterelnök; e szerv létrehozásáról a kormány még januárban döntött. A bizottság feladata az lesz, hogy az egész államháztartási rendszert vizsgálat alá vegye, mégpedig úgy. hogy a pénzügyiköltségvetési szempontokat maximálisan szem előtt tartsa. A bizottság nem lesz döntéshozó szerv, hanem csupán ajánlásokat fog megfogalmazni a kormány számára. Ennek keretében javaslatokat kell tennie arra, hogy mely szervezetek szüntethetők meg vagy korszerűsíthetők, mely feladatok tehetők át a vállalkozási szférába, s egyáltalán hogyan csökkenthetők az államháztartás hatalmas kiadásai. • Folytatás az 1. oldalról A költségvetési bizottság elnökét arról is megkérdeztük: az ezévi gazdasági folyamatok fényében hogyan látja a jövő évet. mi a véleménye a költségvetés jövő évi helyzetét bemutató eddigi kormányzati elképzelésekről. Véleménye szerint a kormányzati szakértők „sakkoznak” a számokkal. Próbálnak a Nemzetközi Valutaalap követelményeinek is megfelelni, de azt is látják, hogy változatlan államháztartási feltételek mellett a jövő évi deficit meghaladja az ideit. S mivel az IMF követelményként a finanszírozandó hiány mértékét határozza meg, s a hiányt nem tudják csökkenteni, ezért megemelt GDP-vei számolnak. Soós Károly Attila nem tartja elképzelhetetlennek, hogy a korábban tervezett közel 3600 milliárd forintos GDP helyett ennél magasabb összeget terveznek jövőre. Mindezt arra alapozza, hogy a PM vezetői A rendszerváltás óta a költségvetési, illetve az egész államháztartási hiány — a GDP csökkenése miatt is — nagyon „elfutott". Már az elmúlt évben is csak a nemrégiben is optimistán nyilatkoztak a GDP tavalyi összegéről, s megkockáztattak olyan kijelentéseket is, hogy jóval nagyobb a valóságos GDP, mint amit a hivatalos statisztika kimutat. Azzal a GDP-vel számolni viszont az államháztartás kiadásainál, amit az adóhivatal nem tud mérni, komolytalan dolog — állítja a költségvetési bizottság elnöke. Megnövekedett GDP mellett viszont számolhat a kormány az ideinél nagyobb államháztartási, illetve központi költségvetési hiánnyal is. Ez utóbbi összegét Soós Károly Attila 250 milliárd forintra teszi. Úgy véli ugyanis, hogy — bár lesznek egyes kiadásoknál „visszafogások” — közelednek a választások, s emiatt a kormány hozhat olyan intézkedéseket, amelyek a társadalmi jólétet ,növelik", s ezek pénzbe kerülnek. Emellett a hiányt növelhetik majd azon intézkedések is, amelyeket a kormány a jövő évi központi költségvetés deficitje a 200 milliárd forintot közelítette, s ebben az évben már minden bizonnyal meg is fogja haladni. • Folytatása all. oldalon költségvetés vitája során engedményként nyújt az érdek-képviseleti szerveknek és a koalíciós pártoknak. Ilyenekre már az elmúlt években is számos példa volt, s idén még több várható — állítja Soós Károly Attila. Aki mindezek miatt végül megjegyezte: rendkívül veszélyes játékba kezd a kormány, hiszen a mai hiány holnapi kamatterheket jelent, a mai hangulatjavító intézkedéseket a holnapi adóalanyoknak kell megfizetni. Ez a felelőtlen politika olyan folyamatokat indíthat be, amelyek a tartós gazdasági növekedést lehetetlenné teszik. Mindezek helyett a kölrségvetés hiányának mérséklésére — ezzel a hitelforrások felszabadítására s a vállalkozások fellendítésére kellene törekedni a kormánynak... • Veres Ibolya
