Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)

1993-04-28 / 8457. szám

A Magyar Kultúra Alapítvány a kezelői jogot is megkapta A Szentháromság téri háromötöd Az elmúlt év december 30-án Andrásfalvy Bertalan akkori művelődési miniszter egy októ­ber 15-én kelt 3500/1992 számú kormányhatározatra hivatkozva megvonta a Magyar Országos Levéltártól a Szentháromság tér 6. számú ingatlan háromötödé­nek tulajdoni hányadát, és azt a Magyar Kultúra Alapítvány tu­lajdonába adta. Ezzel egyidőben a kormány a művelődési mi­nisztert bízta meg azzal, hogy a ' levéltár kezelői jogát ugyanezen háromötöd tulajdonhányad ere­jéig megvonja, és azt a Magyar Kultúra Alapítvány számára át­adja. Haraszti Miklós (SZDSZ) szerint ez ellentétben áll Lakos Jánosnak, a levéltár főigazgató­jának lapunk tegnapi számában megjelent nyilatkozatával, hi­szen a kezelői jog megvonásá­ról a miniszter tájékoztatta a le­véltárat. Az is tény, hogy a ma­gánalapítványt Csoóri Sándor egy személyben jegyzi, mégpe­dig Keleti Károly utca .3-5. szá­mú lakosként. A Hungária Tele­vízió Alapítványt szintén Csoó­ri Sándor jegyzi, de Keleti Ká­roly u. 38. számú lakosként. Haraszti szerint nem biztos, hogy ugyanarról a személyről van szó, csak az bizonyos, hogy mindkettő magánszemélyként kapta az alapítványt. Hozzátet­te, hogy Lakos hite, miszerint a bérleti díjakat ezentúl is ők sze­dik, tévhit, a bérleti díjakon ezentúl legalábbis osztozni fog­nak. A kormány 1992/3371 szá­mú, szintén titkos határozata, amely elrendeli az alapítvány létrehozását, 3. pontjában így rendelkezik: készüljön külön előterjesztés az alapítvány ré­szére átadandó épület költség­vonzatairól, valamint folyama­tos üzemeltetésének fedezésé­ről. A Szentháromság téri épü­letnek egyébként bérlője a Sze­rencsejáték Rt Kaszinó kft-je is, amely ezentúl bérleményé­ért szintén az alapítványnak fi­zet, természetesen a kettejük közötti megállapodás szerinti összeget. Más kapcsolat is van a két szervezet között, hiszen Zelnik József, aki a szerencse­játékalap kulturális kurátora, alelnöke a Magyar Kultúra Alapítványnak is. A Szentháromság téri épü­letben található Kulturinnov igazgatója az a Koncz Gábor, aki egyben az alapítvány igaz­gatója is. Szintén érdekes kérdés — mondta el a képviselő —, hogy a Magyarok Világszövetsége miért nem közvetlenül jutott az. épülethez. Véleménye szerint ennek az az oka, minthogy az MVSZ elnöke választott tiszt­ség, arról Csoórit le is lehet vál­tani. Nem úgy az. alapítvány éléről, hiszen ahhoz kinevezés útján, magánszemélyként jutott. Haraszti szerint, törvényes alapítványt létrehozni. S amíg nincs közalapítványi törvény, addig azt is úgy ahogy törvé­nyesnek lehet nevezni, hogy az ilyen magánalapítvány kezelői jogot kapjon, és közérdekű fel­adatot lásson el. Az azonban törvénytelen, hogy külön, erről hozott törvény nélkül ingyenes vagyonátadás történjen. Ezt ugyanis az államháztartási tör­vény tiltja annak érdekében, hogy közvagyont ne lehessen ti­tokban magánkézbe adni. A 3500-as határozat, és András­­falvy rendelkezése tehát nem csupán a törvény szellemével, de annak betűjével is ellenkezik — véli Haraszti Miklós. A Magyar Kultúra Alapít­ványt a Művelődési és Közokta­tási Mmisztérium határozatlan időre hozta létre közérdekű cél­ra — olvasható a lapunk birto­kába jutott, 1992. decemberi keltezésű alapító okiratban. Az. alapítvány célja: támogatni a magyarok világtalálkozóinak megrendezését, a külföldön, környező országokban élő ma­gyar közéleti személyiségek és a hazai kultúrális élet kapcsola­tának kiszélesítését. Feladata to­vábbá a külföldi magyar szerve­zetek, kultúrális egyesületek, csoportok, sajtóorgánumok és a hazai szellemi élet kölcsönös bemutatásával elősegíteni Ma­gyarország gazdasági és kultú­rális kapcsolatainak erősítését. Az. alapítvány számára 15 millió forint induló vagyont biz­tosítottak, amelyet az alapító az alapítvány bírósági nyilvántar­tásba vételét követő 15 napon belül az Alapítvány rendelkezé­sére bocsájtott. A törzsvagyon 5 millió forint. Az alapítványi készpénz vagyon felhasználásá­ról, bevételeinek elosztási ará­nyairól a kuratórium dönt. Az alapítvány vállalkozásokba kezdhet, de a befolyt pénzt kö­teles az. alapítvány céljaira for­dítani. Az. alapítvány kezelője és legfőbb döntés hozó szerve a hét tagú kuratórium: Csoóri Sándor, a Magyarok Világszö­vetségének elnöke, Dobos Lász­ló (Szlovákia) író, képviselő, László Ervin (Olaszország), a Római Klub képviselője, O'sváth György (Belgium) az Európai Közösség tisztségvise­lője. Teller Ede (USA) atomfizi­kus, Tőkés László (Románia, Erdély) Királyhágómelléki re­formátus püspök és Zelnik Jó­zsef, a Magyar Kulturális Ka­mara elnöke. A kuratórium tag­jait az alapító írásban kéri fel, s a megbízatás ideje (íz évre szól. Az állami költségvetés forrásai felhasználását szükség szerint az alapító is ellenőrzi. A bank­számla felett Csoóri Sándor és Zelnik József jogosult a rendel­kezésre. Az Alapítvány vagyonát pá­lyázatok útján, rendezvények szervezésére, ösztöndíjak oda­ítélésére fordítja. A kedvezmé­nyezettek körébe tartoznak a magyar tudósok, művészek, pe­dagógusok és közművelődésben dolgozók. •Ú. K. A kormány 13,5 milliárd fo­rintnyi összeggel gazdálkodhat abból az alapból, amelyet a költségvetés biztosított a szá­mára rendkívüli kiadásokra. Mint emlékezetes, ebből az úgynevezett Általános Tartalék­ból utalt át a kormány 2 milliárd forintot a Hungária Televízió Alapítvány részére. Ennek egy részét beruházásra, stúdiófej­lesztésre, a másik részét pedig havi bontásban folyósítják. Az általános tartalék felhasználásá­hoz nem szükséges parlamenti jóváhagyás. így a kormány sza­badon, mindenféle beleszólás nélkül használhatja azt fel. co Magyar Hírlap, 1993.ápr.22.

Next

/
Thumbnails
Contents