Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)

1993-04-28 / 8457. szám

Népszava, 1993.ápr.22

28

rel egyidejűleg határozza meg azokat az intézkedéseket, amelyekkel az érintett korosztályoknál csökkenthetők az átállás okozta feszültségek. Ezek közül az első feladat megvizsgálni a nők nyugdíjkorhatár-emelésének indokoltságát és kialakítani a kapcsolódó rugalmas nyugdíjba vonulás feltételrendszerét.

3. Az Önkormányzat előre meghatározott általános elvek alapján évente tegyen javaslatot a már megállapított nyugdíjak reálértékének megőrzésére, a korábbi reálértékükből jelentősen vesztett nyugdíjak differenciált emelésére.

4. Az önkormányzat a Nyugdíjbiztosítási Alappal való hatékony gazdálkodás, a finanszírozási feszültségek enyhítése érdekében szorgalmazza, hogy az alapból a nem nyugdíjbiztosítás

körébe tartozó ellátások mielőbb kerüljenek át az állami költségvetésbe. Tegyen meg minden lehetséges lépést a vagyonjuttatás mielőbbi megvalósulása, a vagyon megfelelő hasznosítása érdekében. Szigorítsa a járuléktartozások behajtását saját hatáskörén belül, és kezdeményezze a szükséges és lehetséges intézkedéseket más területeken is.

5. A Nyugdíjbiztosítási önkormányzat mielőbb alakítsa ki új igazgatási szervezeteit úgy, hogy az átszervezés és gépesítés az ellátás biztonságának megőrzése mellett szolgálja az igazgatási munka minőségének, hatékonyságának jelentős javulását is.

6. Az önkormányzat nemzetköz zi kapcsolatainak megfelelő alakításával ismerje meg és folyamatosan hasznosítsa a korszerű társadalombiztosítási rendszerek vívmányait.

//.

Az Egészségbiztosítási Önkormányzattal szembeni követelmények ~

1.

A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzattal szembeni követelmények

Az MSZOSZ olyan új, állami garanciával működő, kötelező nyugdíjrendszer kialakítását tartja indokoltnak, amely a szolidaritási elv megőrzése mellett elősegíti a biztosítási elv érvényesülését, és amelyben:

— a nyugdíjra való jogosultsághoz legalább szükséges szolgálati idő és a mindenkori minimálbér alapján számított nyugdíj elfogadható megélhetést biztosit;

— a nyugdíj színvonala arányos a befizetés mértékével és a szolgálati idővel;

— a már megállapított nyugellátások megőrzik értéküket.

Mindezek érdekében megállapodásra, „társadalmi szerződésre” van szükség az aktív dolgozók és a nyugdíjasok között a nyugdíjrendszer korszerűsítésének kérdéseiben és ütemezésében.

Az új átfogó nyugdíjrendszer mielőbb kerüljön elfogadásra és törvényi garanciával meghirdetésre, hogy a bevezetés időpontjáig megfelelő felkészülési idő álljon a biztosítottak rendelkezésére, az új feltételekhez való alkalmazkodásra.

E célok elérése érdekében az MSZOSZ a megválasztott képviselőitől, a Nyugdíjbiztosítási önkormányzattól a következő feladatok eredményes teljesítését várja el:

1. Az önkormányzat szakértők bevonásával és széles körű társadalmi egyeztetés alapján alakítsa ki az új nyugdíjtörvényre vonatkozó javaslatát. Az új törvény :

— tegj’e hosszabb távon is előre tervezhetővé és kiszámíthatóvá a biztosítottak számára a nyugdíjba vonulás feltételeit, és garantálja azt, hogy számukra az utolsó pillanatban e feltételek kedvezőtlenebbül ne változhassanak, a nyugdíjkorhatár emelésével kapcsolatos konkrét döntésekre a foglalkoztatási és egészségügyi helyzet elemzése és a TB anyagi lehetőségei alapján az önkormányzat tesz javaslatot;

— szolgálati időként vegye figyelembe minden munkában illetve biztosítottként eltöltött időt, változatlanul ismerje el a gyereknevelés és a tanulás mai kedvezményeit ;

— biztosítsa, hogy az ellátások összegébe minden olyan jövedelem teljes egészében beszámítson, amely után járulékot kellett fizetni;-- tegye igazságosabbá az özvegyi nyugdíjrendszert;

— korszerűsítse az egészségre ártalmas és veszélyes munkát végzők kedvezményeinek szabályait;

— tartalmazza a már megállapított nyugdíjak reálértékének megőrzésére vonatkozó előírásokat.

2. A Nyugdíjbiztosítási önkormányzat az új nyugdíjrendszer-A lakosság kedvezőtlen egészségi állapota miatt az MSZOSZ olyan állami garanciával működő egészségbiztosítási rendszer kialakítását tartja szükségesnek, amelyben:

— megtartható az alapvető egészségügyi ellátások térítésmentessége, hozzáférhető marad minden biztosított számára a gyógyulás lehetősége;

— megőrizhető a táppénz mértéke és reálértéke;

— megkülönböztetett figyelmet kap a megváltozott munkaképességű és munkaképtelen emberek ellátása;

— érvényesül a biztosítottak érdekvédelme és érdekképviselete.

Az egészségbiztosítás kockázatainak, kiadásainak csökkentése érdekében el kell érni az egészséges és biztonságos munkafeltételek megteremtését, rendszeres ellenőrzését, ha szükséges, a felelősségrevonás szigorítását. A társadalombiztosítási önkormányzatoknak is hozzá kell járulniuk az egészségügyi ellátás korábbi értékeinek megőrzéséhez, fejlesztéséhez. Az MSZOSZ véleménye szerint indokolt, hogy a balesetbiztosítás önálló biztosítási ágként a jövőben váljon ki az egészségbiztosításból. A társadalombiztosítás rendszerének segítenie és ösztönöznie kell a megbetegedések megelőzésének minden lehetséges módszerét.

E célok elérése érdekében az - MSZOSZ az Egészségbiztosítási önkormányzattól a következő feladatok teljesítését várja el:

1. Az önkormányzat dolgozza ki javaslatát az önálló egészségbiztosítási törvényre, áttekintve, kiegészítve és ha szükséges megváltoztatva a jelenlegi szabályokat. El kell érni azt, hogy a biztosítottak és az egészségügyi szolgáltatást nyújtók megállapodjanak a térítésmentes ellátás követelményeiről, valamint az egészségügyben kérhető térítési díjak mértékéről. A térítési díjakra vonatkozó szabályoknál az önkormányzat képviselje a legszegényebb rétegek érdekeit is.

2. El kell érni, hogy az egészségügyi reform során a biztosítottak, az ellátásra jogosultak véleménye is érvényesüljön. Az egyes intézkedések megfelelően

előkészítve és ismertetve kerüljenek bevezetésre.

3. A reformintézkedések során meg kell határozni az egészségbiztosítási-egészségügyi ellátások szereplőinek — az állam, a települési önkormányzatok. az Egészségbiztosítási önkormányzat és a szolgáltatást nyújtók — együttműködési szabályait, hatásköreit.

4. Az önkormányzat tegyen javaslatot a biztosítotti panaszok kivizsgálásának és orvoslásának gyors, hatékony és költségkímélő módszereire. Az ellenőrzésre és érdekvédelemre hozza létre területi és helyi önkormányzati szerveit.

5. Az önkormányzatnak gondoskodnia kell az Egészségbiztosítási Alappal való hatékony gazdálkodásról. A járulékfizetők számának jelentős csökkenése miatt el kell érnie, hogy az állam nagyobb szerepet vállaljon az egészségügyi ellátórendszer finanszírozásában.

6. Megvizsgálandó, hogy a TB olyan „beszállító” vállalkozásokban szerezzen tulajdont, amelyek — közvetlen kapcsolatuk előnyei alapján — a biztosítottak és a TB számára a szolgáltatásokat olcsóbbá tehetik.

7. Ki kell alakítani az Egészségbiztosítási önkormányzatnak az új igazgatási szervezeteit úgy, hogy azok jól felszerelt, kis létszámú, hatékonyan működő egységek legyenek.

8. Az önkormányzat munkájába be kell vonni azokat az érdekképviseleteket, amelyeknek tagsága egészségi állapota miatt különösen érdekelt az Egészségbiztosítási Alap felhasználásának módjában (pl.: Mozgássérültek Egyesülete, Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége, Hallássérültek Országos Szövetsége, betegegyesületek stb.).

9. Ki kell alakítani az egyházakkal és a különböző társadalmi szerveződésekkel az együttműködés feltételeit, különösen a krónikus betegek ápolásában, a szenvedélybetegek gyógyításában végzett tevékenységeknél.

Budapest, 1993. április 15.

Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége