Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)
1993-04-28 / 8457. szám
Pesti Hírlap, 1993.ápr.23. 22 A MAGYAR NEMZETI BANK EREDMÉNYKIMUTATÁSA, 1992. ÉV KIADÁSOK Millió forint -BEVÉTELEK Millió forint 1. RÁFORDÍTÁSOK: 1. Forintban elszámolt • betéti kamat 148 322,1 1. Forintban elszámolt betéti kamat 29 007,1 2. A pénzforgalommal kapcsolatos ráfordítások 2 506,8 3. Devtzában elszámolt kamatráfordítások 143 402,8 2. A pénzforgalommal kapcsolatosbevételek 10 212,7 4. Egyéb ráfordítás és veszteség 29 528,4 5. A banküzem működési költséqel 5 146,1 3. Devizában elszámolt kamatbevételek 33 104,6 I. RÁFORDÍTÁSOK EGYÜTT (1+2+3+4+5) 209 591 £4. Egyéb bevételek 26 785,2 II. ADÓZÁS ELŐTTI NYERESÉG 8 833,4 ÖSSZESEN (l + ll)218 424,6 ÖSSZESEN \ 218 424,6 15,9 milliárd dollár volt.) A devizatartalékok az egy évvel azelőtti 4 milliárd dollárról 1992 végéig 4,4 milliárd dollárra nőttek. A monetáris folyamatok közül a pénzmennyiség 1992- ben előzetes adat szerint 27,4 százalékkal növekedett, nagyobb mértékben a GDP nominálértékének növekedési üteménél (21,7 százalék), amit a gazdaságnak a pénzkereslet fokozódásával járó különböző strukturális változásai váltottak ki. Ilyen a vállalkozások számának erőteljes növekedése, amely szükségképpen növeli a gazdaság pénzigényét. Növekvő pénzkeresletet indukált a vállalkozóknál a likviditási kényszer erősödése is. A forgalomban lévő bankjegyek és érmék állományának ■' növekedése, nagyrészt arra vezethető vissza, hogy a vállalkozói szférában, különösen a növekvő számú kisvállalkozásban nagy a készpénzfizetések szerepe. A vállalatok jelentős része megtakarításait reál befektetések helyett pénzügyi eszközökben, döntően betétekben halmozza fel. A háztartások növekvő pénztartása azzal függ össze, hogy a lakosság megtakarításait elsősorban betétben helyezi el. A megtakarítások egy része közvetlen tőkebefektetéssé még nem vált felhalmozás. A bankszektorban a háztartások megtakarításaiból és a külföldi tőke beáramlásából adódóan kialakult többletlikviditást a jegybank nem csapolta le, abból kiindulva, hogy ez nem az infláció gyorsulását, hanem — figyelembe véve a hitelképes vállalkozások hitelkeresletének lanyhulását, valamint a bankok megnőtt kockázati érzékenységét — a kamatok csökkenését fogja eredményezni. A Magyar Nemzeti Bank a különböző jegybanki kamatlábaknak az év közben több ízben végrehajtott leszállításával — e célból is — jelzést adott a pénzintézeteknek, s ezzel mérsékelte az inflációs várakozásokat.. 19921-ben megkezdődött a piád kamatlábakjcsökkenése. így az év eleje és vége között az éven belüli lejáratú hitelek átlagos kamatlába évi 36,1 százalékról 28,8 százalékra, az egy éven belüli lekötésű betéteké 31,9 százalékról 17,6 százalékra csökkent. A hitelkamatlábak mérséklődése azonban csak az év második felében, s méginkább az utolsó negyedévben indult meg, s a kamatszint a vállalkozások számára a bekövetkezett csökkenés ellenére is magas maradt. A hitelkamatlábak csökkenésének határt szabott a recesszió folytán megnövekedett hitelezési kockázat. Az árfolyampolitika is az antiinfládós törekvéseket szolgálta. A Magyar Nemzeti Bank 1992-ben a forintot a valutakosárral szemben három kis lépésben, összesen 5,5 százalékkal értékelte le. Ezáltal az 1992. évi hivatalos leértékelés mértéke az 1991. évinek csak mintegy az egynegyede volt. F. tényezők minimalizálták a leértékelési várakozásokat. Ugyanakkor az árfolyampolitikának szerepe volt a versenyképesség fenntartásában is, mivel — az 1991. évi viszonylag erőteljes, reál felértékelő árfolyampoli-. (-tikával szemben — 1992-ben a forint‘reál effektiv árfolyamindexe a belföldi ipari értékesítési árindex alapján számolva (átlagban) 1,1 százalékos reál leértékelődést mutat. A monetáris politikában elért kedvező folyamatok 1992-ben nem vezettek —önmagukban nem is vezethettek — a reálgazdaság fellendülésének megindulásához. A monetáris politika befolyásoló képességének ugyanis — a mindenkori gazdasági környezetben rejlő — korlátái vannak. 1992Íen ilyen korlátot szabott a külpiad receszszió, a belső piac szűkülése és a vállalkozói szféra likviditászavarainak sokasága. A hitelkamatlábak csökkenése azért sem mozdíthatta elő a gazdasági növekedés megindulását, mert a tömegesen leromlott vállalati fizető- és hitelképesség miatt korlátozott a biztonságosan hitelezhető vállalkozások száma, s a bankok a megnövekedett kockázatra fokozott óvatossággal reagálnak. • • • A közgyűlés az előterjesztést megvitatta, majd a számvizsgálók jelentésének meghallgatása után az üzletévról szóló jelentést, a mérleget és az eredménykimsiialást elfogadta. Az elnök javaslatára a közgyűlés hozzájárult, hogy a bank az 1992. évi 8,8 milliárd forint nyereségből egyedi nagyberuházásaira, a banktechnikai eszközök fejlesztésére és a banküzem korszerűsítésének egyéb céljaira összesen 1,6 milliárd forintot visszatartson. Úgy határozott, hogy a nyereség és a visszatartott összeg különbözeié, 7,2 milliárd formt, mint osztalék, az állami költségvetést illeti
