Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)

1993-04-28 / 8457. szám

Pesti Hírlap, 1993.ápr.23. 22 A MAGYAR NEMZETI BANK EREDMÉNYKIMUTATÁSA, 1992. ÉV KIADÁSOK Millió forint -BEVÉTELEK Millió forint 1. RÁFORDÍTÁSOK: 1. Forintban elszámolt • betéti kamat 148 322,1 1. Forintban elszámolt betéti kamat 29 007,1 2. A pénzforgalommal kapcsola­tos ráfordítások 2 506,8 3. Devtzában elszámolt kamatrá­fordítások 143 402,8 2. A pénzforgalommal kapcsolatosbevételek 10 212,7 4. Egyéb ráfordítás és veszteség 29 528,4 5. A banküzem működési költséqel 5 146,1 3. Devizában elszámolt kamatbevételek 33 104,6 I. RÁFORDÍTÁSOK EGYÜTT (1+2+3+4+5) 209 591 £4. Egyéb bevételek 26 785,2 II. ADÓZÁS ELŐTTI NYERESÉG 8 833,4 ÖSSZESEN (l + ll)218 424,6 ÖSSZESEN \ 218 424,6 15,9 milliárd dollár volt.) A devizatartalékok az egy évvel azelőtti 4 milliárd dollárról 1992 végéig 4,4 milliárd dol­lárra nőttek. A monetáris folyamatok közül a pénzmennyiség 1992- ben előzetes adat szerint 27,4 százalékkal növekedett, na­gyobb mértékben a GDP no­minálértékének növekedési üteménél (21,7 százalék), amit a gazdaságnak a pénzke­reslet fokozódásával járó kü­lönböző strukturális változá­sai váltottak ki. Ilyen a vállal­kozások számának erőteljes növekedése, amely szükség­képpen növeli a gazdaság pénzigényét. Növekvő pénz­keresletet indukált a vállalko­zóknál a likviditási kényszer erősödése is. A forgalomban lévő bankjegyek és érmék ál­lományának ■' növekedése, nagyrészt arra vezethető vissza, hogy a vállalkozói szfé­rában, különösen a növekvő számú kisvállalkozásban nagy a készpénzfizetések szerepe. A vállalatok jelentős része megtakarításait reál befekte­tések helyett pénzügyi eszkö­zökben, döntően betétekben halmozza fel. A háztartások növekvő pénztartása azzal függ össze, hogy a lakosság megtakarításait elsősorban betétben helyezi el. A megta­karítások egy része közvetlen tőkebefektetéssé még nem vált felhalmozás. A bankszektorban a ház­tartások megtakarításaiból és a külföldi tőke beáramlásából adódóan kialakult többletlik­viditást a jegybank nem csa­polta le, abból kiindulva, hogy ez nem az infláció gyor­sulását, hanem — figyelembe véve a hitelképes vállalkozá­sok hitelkeresletének lanyhu­lását, valamint a bankok meg­nőtt kockázati érzékenységét — a kamatok csökkenését fogja eredményezni. A Ma­gyar Nemzeti Bank a külön­böző jegybanki kamatlábak­nak az év közben több ízben végrehajtott leszállításával — e célból is — jelzést adott a pénzintézeteknek, s ezzel mérsékelte az inflációs vára­kozásokat.. 19921-ben megkezdődött a piád kamatlábakjcsökkené­­se. így az év eleje és vége kö­zött az éven belüli lejáratú hi­telek átlagos kamatlába évi 36,1 százalékról 28,8 száza­lékra, az egy éven belüli lekö­tésű betéteké 31,9 százalékról 17,6 százalékra csökkent. A hitelkamatlábak mérséklődé­se azonban csak az év máso­dik felében, s méginkább az utolsó negyedévben indult meg, s a kamatszint a vállal­kozások számára a bekövetke­zett csökkenés ellenére is ma­gas maradt. A hitelkamatlá­bak csökkenésének határt szabott a recesszió folytán megnövekedett hitelezési kockázat. Az árfolyampolitika is az antiinfládós törekvéseket szolgálta. A Magyar Nemzeti Bank 1992-ben a forintot a valutakosárral szemben há­rom kis lépésben, összesen 5,5 százalékkal értékelte le. Ezáltal az 1992. évi hivatalos leértékelés mértéke az 1991. évinek csak mintegy az egy­negyede volt. F. tényezők mi­nimalizálták a leértékelési vá­rakozásokat. Ugyanakkor az árfolyampolitikának szerepe volt a versenyképesség fenn­tartásában is, mivel — az 1991. évi viszonylag erőteljes, reál felértékelő árfolyampoli-. (-tikával szemben — 1992-ben a forint‘reál effektiv árfolya­mindexe a belföldi ipari érté­kesítési árindex alapján szá­molva (átlagban) 1,1 százalé­kos reál leértékelődést mutat. A monetáris politikában elért kedvező folyamatok 1992-ben nem vezettek —ön­magukban nem is vezethettek — a reálgazdaság fellendülé­sének megindulásához. A mo­netáris politika befolyásoló képességének ugyanis — a mindenkori gazdasági kör­nyezetben rejlő — korlátái vannak. 1992Íen ilyen korlá­tot szabott a külpiad recesz­­szió, a belső piac szűkülése és a vállalkozói szféra likviditás­zavarainak sokasága. A hitel­­kamatlábak csökkenése azért sem mozdíthatta elő a gazda­sági növekedés megindulását, mert a tömegesen leromlott vállalati fizető- és hitelképes­ség miatt korlátozott a bizton­ságosan hitelezhető vállalko­zások száma, s a bankok a megnövekedett kockázatra fokozott óvatossággal reagál­nak. • • • A közgyűlés az előterjesztést megvitatta, majd a számvizs­gálók jelentésének meghallga­tása után az üzletévról szóló je­lentést, a mérleget és az ered­­ménykimsiialást elfogadta. Az elnök javaslatára a közgyűlés hozzájárult, hogy a bank az 1992. évi 8,8 milliárd forint nyereségből egyedi nagyberu­házásaira, a banktechnikai eszközök fejlesztésére és a banküzem korszerűsítésének egyéb céljaira összesen 1,6 mil­liárd forintot visszatartson. Úgy határozott, hogy a nyere­ség és a visszatartott összeg kü­lönbözeié, 7,2 milliárd formt, mint osztalék, az állami költ­ségvetést illeti

Next

/
Thumbnails
Contents