Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)
1993-04-28 / 8457. szám
Új Magyarország, 1993.ápr.23. 14 szóról a szélső jobbtól. Hogyan ment ez végbe, mi történt márciusban? Csurka úrról van szó.- Én ezt nagyon fölösleges kérdésnek tartom. Az egész Csurka-kérdés messzemenően túldimenzionált kérdés. A Magyar Demokrata Fórum kongresszusa jóváhagyta több mint kétharmados óriási többséggel azt a politikát, amit centrumpolitikaként képviselünk, és ugyanez vonatkozik az elnökség összetételére, a frakcióra, nem is szólva a kormányról. Éppen ezért akkor, amikor az egész világon vannak extrém jelenségek, akkor ezt a Csurka által képviselt politikát, amit cikkekben fejt ki és beszédekben, messze túldimenzionáltnak tartom, és azt a tényt is, hogy legalább ezerötszáz olyan cikk jelent meg a világsajtóban, ahol vele foglalkoznak. Ennél nagyobb szívességet nem is tehettek volna neki. Túlértékelt dolog. Ilyen jelenségek mindenütt vannak, de hol hasonlítható ahhoz, ami Los Angelestól Rostockig vagy Franciaországtól Rómáig történt, és ugyanakkor Magyarországon semmiféle ilyen atrocitás vág}' ilyen aktív, jobboldali radikális lépés nem történt. Tehát messze túldimenzionált a kérdés, és nekem megvan az erkölcsi alapom arra, hogy így ítéljem meg, mert szembeszálltam vele, és minden megfelelő helyen eszerint is léptem fel, és egyáltalán nem titkolom azt a nézetemet, hogy a jobboldali retorikát baloldalról finanszírozzák. Vonatkozik ez Magyarországra is, ahol pontosan a posztkommunista erők érdekeit szolgálja, hogy a jobboldalon legyenek extrém erők, mert ezzel a centrumeróket gyengítik. Régi kommunista trükk. Természetesen mindig vannak jobb- és baloldali extremitások is. De hogy ezt hogyan és mikor használják fel, arra mindig érdemes figyelni. Túl Magyarországon, túl ezen a térségen, vannak összehangolt jobboldali akciók, be is következtek a világban az elmúlt hónapokban, de hogy ezeket mikor és hogyan aktivizálták, abban nagyon is része van azoknak a baloldali és kommunista manipulátoroknak, akik az egykori Szovjetunióban vagy Európában vagy máshol vannak. És nagyon jellemző, hogy például Hitler hatalomra kerülésének hatvanadik évfordulója (1933—'93) alkalmából sokkal erősebb volt az ellentüntetés, mint az ünneplése. Hogyha lenne ténylegesen egy ekkora nagy jobboldali eró a világban, akkor ez jó alkalom lett volna arra, hogy egy világméretű jobboldali demonstrációt csináljanak. Erre nem került sor. Úgy látszik, erről elfelejtkeztek.- Miniszterelnök úr, annyira súlyosnak mégiscsak ítélte a Csurka-kérdést, hogy a legutóbbi hónapokban nyíltan és egyértelműen elhatárolta magát Csurka nacionalista, extremista, antiszemita kijelentéseitől.- Ezek a megfogalmazások így leegyszerűsített megfogalmazások Először is Csurka ugyanígy tett, ezeket a nézeteit megtagadta. A Magyar Demokrata Fórumon belül is rengeteg olyan kérdés van, amit Csurka eg}- radikális politika nevében ki tud használni. Elsósoban az átalakulással járó szociális problémák vagy a magyar kisebbségekkel való bánásmód. Vág}- amikor úgy állíthatja be,' hogy a Nyogat nem támogatja megfelelően az áti. l alakulást. Csurka nézetrendszerében ugyanúgy benne vennak a baloldali államszocialista elképzelések, mint a nacionalista felhangok. A politikai nézetrendszere általában kollektivista hajlamú.- Hitler is nemzeti szocializmusról beszélt.- A bal- és jobboldalban mindig nagyon sok a hasonló. Ennek ellenére azt mondhatom, hogy a jelenséget eltúlozzák, ez a túlzás is összefügg azzal, hogy Magyarországnak a hitelét igyekeznek rontani.- A baloldal?- Azok az erők, amelyek Magyarországgal szembenállnak Azért nagy Csurka felelőssége vagy felelőtlensége, mert írásaival vág}- beszédeivel elősegíti az ilyen vádaskodások lehetőségét. A valóságos tettek Magyarországon szélsőjobboldali ságot nem bizonyítanak. Nem árt megjegyezni azt sem, hogy Franciaországtól Ukrajnáig egész Európában itt él a legnagyobb, 80-100 ezer közötti zsidó közösség. Párizstól keletre csak itt van rabbiképzó. A kivándorlás sem következett be, tehát ezek is jelzik azt, hogy itt milyen eltúlzott politikai vádaskodásokról van szó.- Talán felerősödtek bizonyos dolgok azáltal, hogy a magyar kormány defenzívát mutatott. A saját sajtója iránt is. Hogy nagyon érzékenyen reagált a sajtóra, és ahogy ön a sajtóval bánt?- Ez már egy újabb kérdés, erre nem akarok részletesen kitérni. Állítom, hogy soha ilyen sajtószabadság nem volt, és máshol sincs a világon mint Magyarországon. A másik kérdés viszont, hogy a sajtó nagyobbik része a választások előtt is, a választások alatt és a választások után is a mi politikai ellenfeleinket támogatta. Tehát nemcsak azóta, hogy kormányon vagyunk, hanem amikor ellenzékben voltunk is.-A sajtó a volt kommunistákat támogatta?- Részben a volt kommunistákat, részben az ellenzék más részét. Mindenesetre a mai kormányerőket és elsősorban a Magyar Demokrata Fórumot a többség mindig támadta, A sajtóban nagyon erős pozíciói voltak a kommunistáknak Hiszen nyilvánvaló, hogy ők maguk ültették a szerkesztőségekbe az embereket. A kommunista párt a sajtót nagyon kézben tartotta, az átalakulás időszakában pedig ez a kommunista vezetés alatt álló sajtó részben önmagát privatizálta, külföldi tőkével. Springertől végig lehet sorolni a francia, német nagy sajtókiadókat, Hersant-t és másokat. A Népszabadság, az egykori kommunista párt lapja, Bertelsmanné. Ennek következtében megmaradtak és olyan szerződéseket kötöttek ezek a kommunista többségű újságírókból álló szerkesztőségek amelyek számukra biztosítékot jelentettek Ebből természetesen feszültség ered, ami nemcsak normális különbséget jelent. Hiszen a sajtó dolga, hogy kritizáljon. Mi sosem sértődtünk meg azon, hogy kritizálnak vagy bírálnak de a sajtó jelentékeny része, nagyobb része, kezdettől fogva szemben állt velünk, ami nagyon megrontotta a kapcsolatokat. Ennek semmi köze a Csurka-kérdéshez. Nem Csurkát támadják, hanem bennünket, a .centrumerőket" támadnak sőt, abban a pillanatban, amikor úgy ítélik meg, hogy a centrumerők erősödnek még Csurkának is tesznek gesztusokat- Köszönöm.
