Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)

1993-04-28 / 8457. szám

13

tőséggel nagyobb helyet foglalnak el, mint amennyi megilletné őket. Ennek ellenére nem hiszem, hogy 1994-ben Magyarországon litván arányú sikert érhetnének el. Nagyon nagy hátránya a kormánypártoknak, és a saját pártomnak is, hogy terhel bennünket az átalakulásnak a teljes felelőssége, az előző rendszer hagyatéka az adósságoktól kezdve, rossz struktúráig, továbbá a piacgazdaságra való áttérés buktatói. Sokan erről megfeledkeznek, a sikereket pedig természetesnek veszik. Bizonyos rétegek nagyon nehezen viselik el az igazságtétel elmaradását. Nehezen fogadják el azt, hogy egy békés átalakulásnál a „kollaboránsok" és az előző rezsimnek a képviselői nemcsak, hogy nem kapnak büntetést, hanem régi privilégiumaik gazdaság előnyeit most a piacgazdaságban érvényesíthetik Akik Marx Kommunista Kiáltványát hirdették, most megtarthatják Marx „Tőkéjét" a gyakorlatban. Ók alkotják az első csoportját a vállalkozóknak. A volt funkcionáriusok menedzserek lettek, nagyon gyakran éppen nyugati vegyes vállalatokban. Az átalakulás a legjobban azokat az alkalmazotti rétegeket sújtja, akiknek jövedelme ellenőrizhető, a pedagógusoktól a különböző alkalmazotti rétegekig, vagy a kistulajdonosokat, akik a mi szavazóink voltak Tehát mindez igen nehézzé teszi a helyzetünket.- Mit takar a népi kapitalizmus terve? Mit jelent ez?- Ezt a fogalmat mi nem használjuk- A tömeges privatizáció azt jelenti-e, hogy a lakosság összes rétegéhez eljut a privatizált tőke vagy választási taktika 1994-re tekintve?

. - Egyelőre erről nem beszélhetünk Privatizációban mi nem támogattuk a spontán privatizációt, hanem a privatizációt folyamatosan hajtja végre a Vagyonügynökség. 1992-ben a GDP (nemzed tennék) 40-45 százalékát Magyarországon már a privát gazdaságból nyertük- 1992-ben volt 45 százalék?- 1992-ben 40 és 45 százalék között. Ez azt jelenti, hogy például az állami gazdaságok aránya tíz százalék alá ment a mezőgazdaságban. Vannak olyan elképzelések, hogy egyrészt a vállalatok dolgozói juthatnak hozzá egy bizonyos részvénytömeghez (ez is érvényesül), és vannak elképzelések a hiteljegyekról, de ilyen elfogadott szisztémáról még nincs szó, mint amilyennel Csehországban kísérleteztek. Különböző megoldásokat kell keresni. De ebben még nem mondhatunk véglegeset. (Időközben a kormány elfogadta a kisbefektetői privatizációra vonatkozó javaslatot. - A szerit.)

Mindenesetre ez a kormány, magára vállalta az elkerülhetetlen népszerűtlen intézkedéseket. Az első minisztertanácson megkérdeztem a miniszterektől, tisztában vannak-e azzal, hogy egy „kamikáze kormány" tagjai; ez a kormány az utolsó évben sem fog felelőtlen politikát folytatni. Mindent el fogunk követni persze azért, hogy megnyerjük a választásokat, mert nem szeretnénk, hogy' a második periódusban az általunk elvégzett nehéz átalakítási munka eredményét és gyümölcsét más párti kormány arassa le. De nem azon az áron, hogy most választási taktikából olcsó fogásokkal éljünk. Mi csak arra építhetünk, hogy a magyar lakosság megérti, ez volt a helyes politika, és felismeri azt, hogy egyetlen-más párt vagy politikai erő sem tud alternatívát felmutatni, sem a velünk együtt korábban ellenzékben lévő erők, sem a volt kommunisták, akik persze azt a propagandát folytatják, mintha ók lennének a szakemberek. De hát volt rá egy pár évtizedük, hogy ezt a szakemberséget kamatoztassák, és pontosan ók vezették ebbe a csődbe az országot.- Egyfelől vannak az exkommunisták vagy posztkommunisták, másfelől pedig a szélsőjobb. Márci' usban, úgy tudjuk, hogy egy bizonyos elhatárolódás történt miniszterelnök úr és a kormányzat ré-