Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)
1993-04-02 / 8444. szám
Beszélő, 1993.márc.27. IS amelyek költségvetési támogatása nálunk már megszűnt. Magyarországnak ezért a fáziseltolódás okozta átmeneti helyzetben ki kell használnia minden rendelkezésre álló piacvédő eszközt. Az NGKM szerint viszont az ilyen lépések rontanák az ország gazdasági diplomáciai pozícióit, különösen akkor, ha tekintetbe vesszük azt, hogy Magyarország társulási szerződését a GATT-tagállamok fele még nem ratifikálta. Szabó Iván, aki időközben pénzügyminiszter lett, továbbra is presztízskérdésnek tekinti a csepeli gyártelep ügyét Lotz Károly szerint egyelőre nem bizonyítható, hogy a minisztériumok élén történő változással a kormányzat egy mesterséges gazdaságélénkítő politikát készít elő, de feltételezhető, hogy Szabó Iván új pozíciójában többet tehet a csepelihez hasonló programok támogatásáért „Zöldmezős” alternatíva A cselekvési program több helyen érin- Hegesen utal a csepeli önkormányzatra. Bár a program kidolgozói - és Lotz Károly, akit Csepelen választottak képviselővé - ismerték a Fővárosi Önkormányzat és a Csepeli Önkormányzat között folyó területfejlesztési vitát, ám valószínűleg nem sejtették, hogy az egész kérdéskör egyik legérzékenyebb pontjára tapintottak rá, amikor Hajdú Béla polgármestert előzetesen tájékoztatták a készülő dokumentumról. A polgármester, aki nem vette jó néven, hogy az érdemi munkába nem vonták be, észrevételeit írásban fogalmazta meg; az ágazati fejlesztési koncepcióval kapcsolatban a XXL kerület területi fejlesztési érdekeit hangsúlyozó elképzeléseket vázolt - alapvetően a fóvárosi területfejlesztési tervekkel szemben. Álláspontja szerint a minisztériumi koncepció legnagyobb hiányossága az, hogy a gyártelep fejlesztését a tágabb - területi és piaci - környezetétől elszakítva képzeli el. A polgármester utal arra, hogy a dokumentum szerint az „infrastruktúra gazdaságos kihasználásához »kritikus tömegre«, tehát piacra van szükség". E piac viszont nem lehet más, mint a térség infrastrukturális hálózatának fejlesztési piaca. A kétféle fejlesztési érdek így egybeesik. A kerület Budapesten egyedülálló lehetőségekkel rendelkezik, mivel a Cse-Eel-sziget északi részén - tehát a városözponthoz közel - 200-250 hektáros beépítetlen üres terület található, amely a Mahart és az önkormányzat tulajdona. Az önkormányzatnak nagy ívű hasznosítási elképzelései vannak. Az északi szigetcsúcson az angol Ecodome vállalat hasonló néven környezetvédelmi parkot kíván létrehozni. Felmerült még vásárváros, kereskedelmi központ, illetve sport-szabadidő központ létesítése is. Az érintett terület legnagyobb részén az önkormányzat olyan „zöldmezős", innovációs parkot kíván létrehozni, amely kihasználja mind a gyártelep, mind a Budapesti Műszaki Egyetem közelségét. Ennek megvalósítására egy Fredy lseli nevű svájd csoport tett ajánlatot A szabadkikötő területén logisztikai központ létrehozását javasolja a kerület E fejlesztések megvalósításának elősegítésére, illetve a Csepel-sziget északi részének feltárásához szükséges tervezői munkák elvégzésére az OMFB 47 millió Ft kamatmentes hitelt nyújtott az önkormányzatnak. Az önkormányzat álláspontja szerint a fenti fejlesztések jelenthetnék azt a „kritikus tömeget", ami megvalósulása esetén jelentős megrendelést adhatna a térség iparának. A polgármester észrevételeit az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumnak címezte - hogy a Fővárosi Önkormányzat is értsen belőle. A csepeli önkormányzat szerint ugyanis a helyi elképzelések legnagyobb gátja a főváros által tervezett szennyvíztisztító, illetve az, hogy a korábbi tervek a létesítményt éppen a csepeli önkormányzat tervei által érintett szabad területen kívánták megvalósítani. A terv akkor is keresztülhúzhatja a kerület számításait, ha a 45-50 milliárd Ft-os óriásberuházás megvalósításának a belátható jövőben nincs meg a pénzügyi fedezete. Az Általános Rendezési Terv elkészültéig a főváros azzal számol, hogy a szennyvíztisztító az eredetileg tervezett helyen épül meg, így nem járul hozzá a beépítetlen, részben mezőgazdasági művelés ^ alatt álló terület övezeti átsorolásához) ami mindenféle fejlesztési project előfeltétele. A Csepeli Önkormányzat, illetve a polgármester észrevétele két ponton érinti a minisztérium cselekvési programját 1. Az ipari innovádós park koncepdóját úgy kell megvalósítani, hogy a laboratóriumi körülményeket igénylő innovádós részleg az említett szabad területen jöjjön létre. A rendkívül lerobbant, szennyezett talajú, „holdbéli tájra emlékeztető" gyárterületen képtelenség innovádós parkot létrehozni, azt kifejezetten
