Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)
1993-04-02 / 8444. szám
Beszélő, 1993.márc.27. 20 „zöldmezős" környezetben érdemes megvalósítani. 2. A szennyvíztisztítót a gyártelep déli területén kell felépíteni. A beruházás ezáltal az eredeti összeg mintegy 10%-ával drágul meg, ami nem áll arányban «z északi terület fejleszthetőségének későbbi hasznával. Ha a főváros a szennyvíztisztító áthelyezéséről döntene, akkor elhárulna az akadály az északi területi övezeti átsorolása elől is A polgármester tervezete alapvetően a fővárossal szemben igyekszik szövetsé-Íjesként megnyerni a minisztériumot. Véeménye szerint „ha a kormányzati javaslatra és a parlament jóváhagyó döntése alapján e térséget kiemelt övezetként kezelnék, akkor a kormánynak csak a Csepeli Önkormányzattal kellene együttműködnie, ami ismerve a kormányzatfőváros-ellentétet, fontos szempont. Ugyanakkor a kormányzat és önkormányzat konstruktív együttműködésének a konkrét eseten is túlmutató politikai jelentősége is lehetne, amely után a főváros is lépéskényszerbe kerülne." A Fővárosi Önkormányzat számára a szennyvíztisztító elhelyezése részben technikai, részben várospolitikai kérdés. Schneller István főpolgármester-helyettes szerint a fővárosi csatornahálózat bővítése során a tervezők évek óta az eredetileg tervezett helyszínen megépítendő tisztítóval számoltak, az áthelyezés költségei nagyok, és az alternatív elhelyezési terület nem a csepeli önkormányzat tulajdona. A csepeli önkormányzat ábrándokat kerget, amikor a „zöldmezős" innovációs park megvalósításával érvel: a svájd Iseli-csoport eddig semmiféle komolyan vehető tervet nem készített. A létesítmény valójában ipari jellegűvé változtatná a sziget északi részét, így nem állnak meg a szennyvíztisztító elleni érvek. Az Ecodome pénzügyi referenciái nem kielégítőek. A fővárosi vezetés nem kívánja akadályozni a regionális fejlesztési terveket, de vannak olyan feladatai, amelyek megvalósítása érdekében élni kíván kevés megmaradt hatáskörével: az Általános Rendezési Terv elkészítése és az övezeti átsorolás fővárosi kompetencia. Képtelenség úgy irányítani egy kétmilliós várost, hogy a kerületek egyike sem hajlandó „területére" engedni szennyvíztisztítót, szemétégetőt, elkerülő autópályát vagy éppen hajléktalanszállót. A Fővárosi Önkormányzat eredetileg márciusban tárgyalta volna a szennyvíztisztító kérdését, ám az álláspontok megmerevedése miatt erre valószínűleg nem kerül sor. Patthelyzet A csepeli fejlesztési tervek kapcsán egy sajátos háromszereplős konfliktusrendszer jött létre. Az érdekegyeztetés korábbi mechanizmusai elégtelennek bizonyultak, éppen mert ágazati és regionális érdekek keverednek, illetve feszülnek egymásnak. A Csepel Művek Ipari Egyesülés vezetői a cselekvési programtól mindenekelőtt azt várják, hogy az megfelelő biztosítékokat nyújt a „mazsola privatizádóval" szemben. A gyárterület nem ipari célú hasznosítását - így szennyvíztisztító építését - veszélyesnek tartják a reorganizádós terv egészére nézve. A Csepeli Önkormányzat hangsúlyozza, hogy egyetértése nélkül sem a cselekvési programot, sem a szennyvíztisztítót nem lehet megvalósítani. Ha a főváros ragaszkodik eredeti álláspontjához, akkor a kerületi szakhatóság nem fog hozájárulni a gyártelepen belüli fejlesztésekhez, és nem fogja kiadni az építési engedélyt a szennyvíztisztító felépítésére. A Fővárosi Önkormányzat álláspontja az, hogy a Városháza elvben kész a tárgyalásokra, de a zsarolásnak nem enged. Ha a csepeli álláspont változatlan, úgy nem járul hozzá az északi terület övezeti átsorolásához. Ha a patthelyzet állandósul, akkor mindenféle fejlesztési terv meghiúsulhat. A jövő titka, hogy az érintettek megtalálják-e a kompromisszumot ZOLNAYJÁNOS
