Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)

1993-04-23 / 8454. szám

Pesti Hírlap, 1993.ápr.19. FIDESZ MARADT A FIDESZ Az első elnök: Orbán Viktor lett a Fiatal Demokraták Szövetségének el­ső elnöke, miután a párt debreceni kongresszusán 411 küldött 338 igen szavazattal — 73 érvénytelen mellett — megválasztotta új vezetőjét. _______MDHÄRIKIMRE_______ F.gy szabadelvű, mérsékelt,' nemzetileg elkötelezett kö­zéppárt indul majd a választá­sokon — mondotta Orbán Vik­tor az eredmény kihirdetése után — akkor, ha a tagság és az újjáalakult párt mindvégig támogatásáról biztosít, és haj­landók lesznek azok is együtt­működni, akik nem tartottak alkalmasnak az elnöki tiszt betöltésére. A Fidesz megtartotta ere­deti nevét, eltörölte a 35 éves felső korhatárt, és a magyar párt rendszerit ez igazította szervezeti felépítését. Az Or­szágos Tanács helyére az 55 tagú Országos Választmány, a volt választmány helyére pe­dig a 11 tagú Országos elnök­­ség lépett. Az elnökség tagjai: Orbán Viktor elnök, Fodor Gábor, Molnár Péter, Deutsch Tamás, Tirt Tamás, Rockenbau­­er Zoltán, Németh Zsolt és Trom­bitás Zoltán alelnökök, a min­denkori frakcióvezető és az Országos Választmány elnö­ke. A Fidesz kongresszusi programnyilatkozatában le­szögezi, hogy vállalja a kor­mányzás felelősségéi. Orbán Viktor minimális választási célnak tűzte ki a parlamenti frakriótagok jelenlegi számá­nak megháromszorozódását, maximális eredményként pe­dig a Fidesz a ’94-es választá­sok megnyerésére törekszik. Az Orbán Viktor által ed­dig betöltött frakcióvezetői posztra Kövér Lánlú a legesé­lyesebb jelölt, megválasztásá­ra még a bélen lehel számítani. (ÖiszeáUitái-UTik a 6. oldaton) 338 igen Vasárnap délután került sor a tiszt újításra. Orbán Viktor lett a Fidesz első elnöke a 411 küldött 338 támogató szava­zatával. 13 érvénytelen szavazócédula is az urnákba került. F.z annak tudható be, hogy az egy etlen elnökjelöltre csakis igen szavazatot lehetett leadni, a nem és a tartózkodás pedig érvénytelennek számított. A Fidesz alelnőkei lettek: FodorGábor (310 szavazattal), Ader Jáncs (303), Tirts Tamás (279), Rockenbauer Zoltán (229), Deutsch Tamás (265), Németh Zsolt (229), Molnár Péter (208), Trombitás Zoltán (207). Az elnökség póttagjai: Seimeczi Gabriella és Medgyesy Balázs. Vállalnák a kormányzás felelősségét 1988. március 30-án Budapesten harminchét egyetemista és főiskolai hallgató meg­alapította a Fiatal Demokraták Szövetségét azzal a szándékkal, hogy az ifjúság aktív, radikális és reformokat óhajtó csoportjait összefogó, új, önálló ifjúsági szervezetet hozzon létre a hivatalos KISZ alternatívájaként. A hatalom akkor még csupán áprilisi tréfának, kamikaze-akciónak tekintette a Fidesz megalakulását, de ’89 márciusában már alapító tagja az Ellenzéki Kerékasztalnak, ugyanezen év októberében bejelenti: pártként indul az 1990. évi választásokon, A szabad magyar országgyűlési választáso­kon a Fidesz a területi listákra leadott, országosan összesített adatok szerint 439 649 szavazatot kapott, s ezzel 22 mandátumot szerzett a parlamentben. A kormány meg­alakulása után pedig bejelentette: „konstruktív, de kíméletlenül kritikus” ellenzéki szerepre készül. 1993 tavaszán a közvélemény-kutatások szerint a legnépszerűbb parlamenti párt, V. kongresszusa bejelenti: a Fidesz a következő választás után vállal­ja a kormányzás felelősségét. ELTÖRÖLTÉK A FELSŐ KORHATÁRT Védőfal a baloldal ellen A felső 35 éves korhatár eltö­rölve, a továbbiakban 14 év helyett 16 éves kortól válhat­nak a magyar állampolgárok a Fidesz tagjává — szögezi le a fiatal demokraták szombat hajnalra megszületett alap­szabálya. Kövér IAsiU országgyűlési képviselő, az új szervezési és működési szabályzat egyik megalkotója lapunk kérdésé­re válaszolva elmondta: az alapszabályhoz több mint 500 módosító indítvány érkezett, i elfogadott változata hosszú távon határozza meg a Fidesz működését. Az országos ta­nács helyére az 55 tagú vá­lasztmány lép, amelybe a fő­városiak 8, a vidéki szerveze­tek 46 főt delegálnak, és a mindenkori pártelnök auto­matikusan tagja a testület­nek. Az országos választ­mány egy 11 tagú elnökség­gé alakul, amely a 8 alelnö­kit, a frakcióvezetőt, a párt­elnököt és az országos vá­lasztmány elnökét integrál­ja. A Fidesz valamennyi he­lyi, megyei és országos szer­vezete elnököt és alelnököt választ, hasonlóan más pártok felépítéséhez. Az országos vá­lasztmány felhatalmazást ka­pott, hogy a Középiskolások Országos Szervezetével mint politikai szervezetid megálla­podást kössön. Az egyik leg­fontosabb változás, hogy egy önkormányzati területen csú­fján egyetlen Fidesz-aoport alakulhat. F.rre azért volt szükség — mondotta Kövér László, mert a személyes am­bíciók és a politikai nézetd­­térések ellenére egységes ké­pet és véleményt akarunk hangoztatni, dlentétben más magyar politikai erőkkel. Az egyéni és területi listá­kon induló országgyűlési képvisdők jelöléséről az oszá­­gos vezetés és a helyi szerve­zetek egyeztetése alapján az országos választmány dönt.

Next

/
Thumbnails
Contents