Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)
1993-04-23 / 8454. szám
Pesti Hírlap, 1993.ápr.19. 4 AZ ALÁVETÉSI NYILATKOZATOKAT MÁR ALÁÍRTÁK ... A szlovák jogsértés nyilvánvaló Magyarországon mindenki fokozott'várakozással tekint a hágai nemzetközi bíróság Bőssel kapcsolatos döntése elé. Miután az alávetési nyilatkozatot mind hazánk, mind Szlovákia aláírta, most az érdemi tárgyalásoknak kell következniük. A peres felek három kérdésben fordulnak a nemzetközi bírósághoz. Az első: jogszerű volt-e, hogy Magyarország felfüggesztette, majd megszüntette a bős— nagymarosi építkezéseket? A második: jogszerű volt-e, hogy a szlovák fél új mederbe terelte a Dunát? A harmadik: jogérvényes volt-e az 1977-es szerződést megszüntető magyar nyilatkozat? Mit mond a tárgyalások vezető jogi szakértője, ár. Valki László a hágai döntés lehetséges magyarországi következményeiről? — Nem volna bölcs dolog, ha a hágai tárgyalások kezdete előtt a magyar tárgyaló fél nemzetközi jogászaként megelőlegezném, mi minden következhetne abból, ha a bíróság így vagy úgy dönt, s ez a véleményem időnek előtte napvilágot látna. Szinte bizonyos, hogyha erről beszélnék, azt Szlovákiában is olvasnák. Ugyan miért rontanám a saját tárgyalási esélyeinket? — Ezeket hallván az embereknek esetleg olyan rossz érzésük támadhat,hogy a politikusok a fejük felett döntenek? ......... — Minden nemzetközijogi tárgyalás, miként ez is, a közvélemény kizárásával folyik. Ellenkező esetben a két szembenálló fél médiái közt sajtóháború bontakozna ki, s ez megint csak a megállapodás esáyrit rontaná. A Duna eltereléséről a bíróság semmilyen körülmények között nem mondhatja ki, hogy jogszerű volt, annyira egyértelmű a jogsértés. Viszont erősen tartok attól — s ezt már egy másik újságnak is kifejtettem —, hogy a szlovákok arra törekszenek, a vízgazdálkodással kapcsolatban ne jöjjön létre megállapodás, ezért csak a nemzetközi közvélemény erejében bízhatunk.“ — Kell-e olyan új határozatot hoznia a magyar parlamentnek, amely a korábbinál tágabb tárgyalási keretet teremt a magyar félnek 1 — Nem kdl, viszont mivel a határozatban foglaltakkal szoros összefüggésben áll a hágai bíróság majdan esedékes ítáöe — amely hazánk számára természetesen kötelező lesz —, ezért a magyar külügyminisztérium is szükségesnek tartotta, hogy az úgynevezett különmegállapodás szövegéta parlament ratifikálja. A ratifikációval kifejezheti annak szükségét, hogy elismeri egy harmadik, pártatlan intézményjoghatóságát.
