Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)
1993-04-01 / 8443. szám
Népszabadság, 1993.márc.29 28 Andrew Sarlós derűlátó A Budapesten 1931-ben született és 3956 óta Torontóban élő Andrew Sarlós az első fecskék között tx>lt: már 1989-ben megszervezte a 80 millió dolláros Első Magyar Befektetési Alapot, s később más jelentős invesztíciókat is kezdeményezett szülőhazájában. Létrehozta a Central European Investment Corporationt (CIC), majd 1991-ben Az újjászületett Magyarország címen nagyszabású magyar művészeti fesztivált szervezett Torontóban. Most ennek a rendezvénynek a viszonzására, Kanada kulturális bemutatkozására érkezett Budapestre, itt nyilatkozott a Népszabadság munkatársának.- Ön a múlt héten tucatnyi verető magyar politikussal is találkozott. Ha nem titok, árulja el, hogy kikkel és milyen célból?- Mivel érdekeltségeim vannak Magyarországon, fontos számomra, hogy ismerjem a gazdasági és a politikai helyzetet. Az elmúlt néhány napban találkoztam Göncz Árpáddal, Pozsgay Imrével, Szabó Ivánnal, Bőd Péter Ákossal, Surján Lászlóval, Orbán Viktorral, Horn Gyulával, Magyar Bálinttal, Tardos Mártonnal, akik a gazdasági és politikai élet meglehetősen széles spektrumát képviselik.- Közvetlenül az 1990-es választások után úgy nyilatkozott, hogy az MDF közelebb áll önhöz, mint az SZDSZ. Ez ma is igv van?- Az SZÍ >SZ ma sem áll különösebben közel hozzám, a legerősebb rokonszenvet a Fidesz kelti benném. Az MDF nagy hibája, hogy nem határolja el magát a szélsőjobbtól.- Ezt épp most mondja, amikor Csurka kizarasa is felmerült?- Nem tudom, hogy vajon Csurka-e az egyetlen szélsőséges ember. És kérdés, hogy az elhatárolódás azért történt-e meg. mert Csurka Antalira támadt, vagy azért, mert nézeteik eltérőek. Ez nagy különbség.- Végül is kellő politikai stabilitást észlel ahhoz, hogy további befektetéseket kezdeményezzen, vagy beéri a meglévők fenntartásával?- Derülátó vagyok a magyar fejlődést illetően. Az ország politikai vezetői nem szélsőségesek, és tudják, hogy a jövőt a középosztály, a tízezrével induló magánvállalkozások jelentik. Ennyi egyelőre elég nekem ahhoz, hogy további magyarországi befektetéseken dolgozzam. Az Első Magyar Alap vezetésében már nem veszek részt, de mint alapító és mint igazgatósági tag tájékozott vagyok és van befolyásom a döntésekre. A CIC holdingnak. amelyet Demján Sándor barátom vezet, elnöke, részvényese és igazgatósági tagja vagyok. Jelenleg ez a legnagyobb magyarországi befektetésem. (Folytatás a 5. oldalon) (Folytatás az 1. oldalról)- Ennek a holdingnak az a sajátossága. hogy Keletre orientálódik, i miközben a magyar külgazdaság - abban a hitben, hogy a szovjet utódállamok nem fizetőképesek - a nyugati kapcsolatokat építi. A CIC hozzájut oroszországi követeléseihez?- Természetesen. Évi 150 millió dolláros forgalmat csinálunk Oroszországgal, közelebbről Baskíriával és Tatárfölddel, ami érdeke a magyar mezőgazdaságnak es iparnak. Mindössze két terméket, olajat és földgázt importálunk, és magyar élelmiszereket, valamint koreai, japán árukat exportálunk. A kanadai és magyar magánszemélyek tulajdonában lévő holding a kereskedelem mellett még két másfajta tevékenységet is folytat. Mintegy harminc emberünk dolgozik Oroszországban vállalatok átalakításán pénzügyi tanácsadóként, könyvszakértőként. Harmadik aktivitási területünk a magyar sajtó. A Népsportban, a 168 órában és egy falusi lapban, a Kakasban van érdekeltségünk. Nem vitás, hogy a Népszabadság a legjobb magyar lap, de a 168 óra is a kiválóak közé tartozik; remélem, a Rádió megtartja ezt a műsort, és megtartja az időpontját is.- Igaz. hogy a CIC holding a Népszava megvásárlásáról tárgy al?- Pénteken adtuk be erre vonatkozó javaslatunkat.- Politikai vagy gazdasági indíttatásból pályáznák az egykor szociáldemokrata, ma szakszervezeti lapra?- Semmit sem teszünk pusztán politikai megfontolásból. A magyar szakszervezetek sokat fognak változni; nemcsak szociáldemokrata, hanem például keresztényszocialista szakszervezet is elképzelhető. Semmiképpen sem szeretnénk párthoz kötődő újságot. Magyarországon 26 napüap jelenik meg; a lakosság számához képest lényegesen több. mint Nyugaton. Az a négy-öt, amelyik túléli a sajtó konszolidációját, kifizetődő lesz. A Népszabadság kivételével a lapok bevételének csekély hányada származik hirdetésekből, holott Nyugaton az újságok kétszer-háromszor akkora terjedelemben közölnek hirdetéseket, mint cikkeket. Ahogy nő a megmaradó magyar napilapok példányszáma, olvasottsága, úgy emelkedik majd a hirdetési bevétel. A Népszavának sok az előfizetője, és ha egy olyan profi ,újságirógárdat alakítunk ott ki, mint amilyen a Népszabadság stábja, és ha a Népszava a kisemberekhez fog szólni, az ő érdekeiket fogja kifejezni, akkor a második legjobb napilap lehet Magyarországon. De erről még korai beszélni.- Aligha korai viszont a Szabadság téri irodaházról, amely nek létrehozását ön kérek két éve jelentette be lapunkban. Megépül valaha, vagy már letett erről a szándékáról?- Két és fél évig tartott, amig megkaptuk az építési engedélyt. Most már van műszaki terv, és a ház egyharmadát el is adtuk egy banknak, amely odaköltözik. A projektben hárman vagyunk érdekeltek: rajtam kívül. aki átvettem Reichlmannék részét, egy francia és egy magyar tulajdonos. A finanszírozáshoz jelzálogkölcsönt kell felvenni, s ha minden jól megy, áprilisban r megkezdődhet az építkezés:--’ —- Most viszont ön a Welcome Canada rendezvényére jött Budapestre. Abban is van érdekeltsége?- A Budapest Kongresszusi Központban kirobbanó sikert aratott kanadai rockzenészek, valamint az énekesek és a táncosok mellett még két csoport jött most Magyarországra. Az egyik a Magyar Nemzeti Bankban tartott bankárkonferenciára érkezett, a másik azért, hogy magyar üzletemberekkel találkozzon. Ebben az én szerepem inkább csak szervező jellegű, de van érdekeltségem a kultúrában is. Tárgyalok egy koprodukciós film elkészítéséről, amelynek forgatókönyvét egv kanadai magyar, John Jones, azaz Jónás János irta. A magyarországi forgatáshoz keresek partnereket. Gál Zsuzsa