Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)
1993-04-01 / 8443. szám
Magyar Hírlap, 1993.marc.25. 27 Van-e magyar kivándorlás Izraelbe? „Magyarország jó úton jár” Egy ideje sokan találgatják, van-e magyar kivándorlás Izraelbe s milyen mértékű. A napokban egy TIB- közlemény foglalkozott a kérdéssel. E szerint »Jelenleg hazánkban a zsidóság a kelet-közép-európai térségben egyedülállóan kedvező helyzetben van... mindezeket igazolja, hogy Magyarországról lényegében nincs Izraelbe történő kivándorlás.” Az alábbi interjúban Fried Pétert, a Jewish Agency for Israel budapesti emigrációs irodájának vezetőjét kérdeztük a tény ekről és magyarországi tapasztalatairól. — Hogyan alakul a magyarországi zsidók kivándorlása az elmúlt években? — 1989 előtt csak Bécsen keresztül bonyolódhatott az itteniek kivándorlása. Azokban az években 15-20 ember kérte innen segítségünket. 1990-ben nyolcvannégyen, tavalyelőtt százhatan, a múlt évben százegyen vándoroltak ki Magyarországról Izraelbe. Ebben az évben, március közepéig negyvenötén. Kis számokról van tehát szó, bár az igazsághoz tartozik, hogy az elmúlt fél évben több százan érdeklődtek a kivándorlás módjáról, feltételeiről. — Felfedezhető-e valamféle tendencia a: indítékok között? — Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy immár három éve tartózkodom itt. Láthattam még '90 elején azt a felszabadultságot a zsidók között, aminek következményeként tele lettek a templomok ünnepekkor, nőtt az igény a zsidóoktatás iránt, egyáltalán. az emberek büszkék voltak zsidóságukra. Ez tartott fél évvel ezelőttig. Ekkor észrevehető volt a változás, valószínűleg Csurka úr szónoklatai és írásai következtében. Nem nevezném ezt a pszichológiai változást pániknak, inkább félelemnek, főként az idősebb generáció körében, azoknál, akik megélték és túlélték a második világháborút, a gettót. — Tapasztalatai szerint tartósult ez az állapot? — A magyar zsidóság a magyar nép részének tekinti magát. És ez így is van jól. Ezt az érzést billentették meg Csurka úr, valamint parlamenten belüli és kívüli hívei nyilatkozataikkal. Talán nem is félelemről kellene beszélni a magyar zsidóság részéről, mint inkább arról az érzésről, hogy egyesek nem ide tartozónak vélik őket. Pedig asszimiláció szempontjából itt tartanak legelőrébb Európában. — Bár Landeszman úr nyilatkozata nem ebbe az irányba mulat... — Ezt a nyilatkozatot azon magyarországi zsidók nagy része, akikkel az utóbbi időben beszéltem, nem helyeselte. De ők ugyanakkor tudják, hogy Landeszman úr eddigi tevékenységében nagyon sok pozitívum is van. Én magam is többször hallottam őt beszélni, s mondhatom, tragikus nyilatkozatának szelleme nagyon nem jellemző rá. Ne felejtsük, azóta már bocsánatot kért. — Nemzetközi összehasonlításban hogy értékelhető a magyar kivándorlási arány? — Lényegében illeszkedik a nyugat-európai átlaghoz. Lehet, hogy ebben az évben kicsivel több lesz. Ez sok mindentől függ. Nagyon remélem és hiszem, hogy nem lesz ok pánikszerű menekülésre Magyarországról. Ha lenne, az nagyon rosszat jelentene. Járom az országot, és zsidó fiatalokkal beszélgetve vettem észre, hogy ők elsősorban nem saját zsidóságuk miatt aggódnak az antiszemita megnyilvánulásoktól, hanem a magyar demokráciát féltik. Az ugyanis nyilvánvaló, hogy a rasszizmus térnyerése nemcsak egyes fajokat, népcsoportokat veszélyeztet, hanem minden humánus, liberális, szociális elvet, gyakorlatot. Magát a demokráciát. Megítélésem szerint Magyarország jó úton jár. Ha itt stabil politikai helyzet lesz, minden esélyük megvan arra, hogy Európa részeként a térség kulcsországa legyenek. • R. G.
