Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)

1993-04-01 / 8443. szám

Népszabadság, 1993.márc.29 23 ELIT ÉS KÖZÉPMEZŐNY Téves kapcsolás Megjegyzések Lévai Júlia A megszállás első fejezete című írásához Valódi drámához illően, amúgy a történet közepébe vág bele Lévai Júlia A megszállás első fejezete című cikkében (Népszabadság, 1993. március 10.) Még szerencse, hogy alcí­met is ad írásának - Esettanul­mány a Rádióban történtekről -, mert enélkül sokáig elveszve érezné magát, aki nem benn­fentes. Az olvasó, ha bírja türe­lemmel, már a cikk felének elolvasása előtt megjutalmaz­­tatik, hiszen értékes informáci­óhoz jut: a Magyar Rádiót sötét erők elfoglalták, s hogy ez igy történt, azért bizony elsősorban az önző rádiós elit hibáztatha­tó. És rögvest jön a második té­tel: „Magyarországon a sajtó ugyan szabad, de az újságírók nem lehetnek függetlenek. És ezáltal az értelmiségiek sem.” E két „igazság” mentén in­dulok el magam is, bemutatni a rádióban történteket, ahogy én látom, s egyben igazolni a régi közhely találó voltát, az ugyanaz - nem ugyanaz. * * A Magyar Rádió szervezeti és működési szabályzatáról már annyit beszéltek és írtak, hogy azt józan ésszel csak ak­kor lehet megérteni, ha tudjuk, ez esetben is egészen másról van szó, mint amiről szó van. Magam csak azért térek ki er­re, mert Lévai Júlia szerint a Magyar Rádió Csúcs László ál­tal jegyzett szervezeti és műkö­dési szabályzatának, illetve e szabályzat tervezetének nyil­vánosságra kerülése a bűnbe­esés pillanata, a Magyar Rádió „önfeladásának” kezdete. Ál­talában egy szervezeti és mű­ködési szabályzat semmi egyéb, mint egy vezetéstechni­kai eszköz, amely rögzíti az in­tézmény formális szerkezetét, alá- és fölérendeltségi viszo­nyait. A Magyar Rádió - és te­gyük hozzá: a Magyar Televí­zió - „eszemesze” azért vált szinte betűszóvá és a viták kö­zéppontjává, mert egy. az át­­kosból - 1974-ből - itt maradt, s azóta babusgatott, többször módosított jogszabály szerint az MR és az MTV szervezeti és működési szabályzatót a kor­mány hagyja jóvá. Ez a kor­mányrendelet, amint az Alkot­mánybíróság tavaly megállapí­totta, alkotmányellenes ugyan, de az alkotmánynak megfelelő szabályozás életbelépéséig ha­tályos (vö Hasek Svejkjében a szexuális zaklatási mániában szenvedő postás vénkisasszony történetével, akiről az elme­­szakértő megállapította, hogy hülye ugyan, de bármiféle álla­mi szolgálatra alkalmas). Nos, a kormányzati jóváhagvás szükségessége az, ami felérté­kelte ezt a külvilágot egyéb­ként egyáltalán nem érdeklő dokumentumot. Amikor a kor­mánykoalíció bizalma megren­dült a Magyar Rádió elnökében (történt ez már 1991 tavaszán), akkor húzta elő valamelyik ta­lálékony jogász ezt az SZMSZ- szabályt, s ekkor határozta el a kormány, hogy Gombár Csaba nem tud olyan szervezeti és működési szabályzatot benyúj­tani, ami a felsöbbségnek meg fog felelni. Szakmailag nevet­séges. sót nem túlzás, primitív „vezetéstudományi’' halan­dzsák sorát irta alá lazán a mi­niszterelnök az újabb és újabb változatokra jövő elutasító le­velében, s amikor Gombár Csaba ezt elunva 1992 nyarán azt kérte Antall Józseftől, hogy adja ki a Magyar Rádió szerve­zeti és működési szabályzatá­nak újfent benyújtott terveze­tét független szakértőknek vé­leményezésre, erre már választ sem kapott. Nem véletlenül. Tökéletesen mindegy, hogyan fogadta a rádiós elit és a kö­zépmezőny az alelnök terveze­tét január elején, illetve magát a benyújtásra szánt változatot egy hónappal később. A kérdés ekkor már rég eldőlt, a koalíció jogalkotói munkája és politikai nyomása ekkorra már beérett: sikerült a különböző törvé­nyekkel, politikai kampányok­kal. az ominózus kormányren­delet fenntartásával, valamint a rádióról es a televízióról szóló törvény megbuktatásával olyan helyzetbe hozni a Magyar Rá­dió elnökét, hogy pestiesen szólva, neki már csak a szegven maradt volna, autonóm intéz­kedési lehetőség nem. Ezt pedig éppen az intézmény és a saját maga autonómiáját mindig is hangoztató Gombár Csaba nem vállalhatta. Nem is vállalta, ja­nuárban felmentését kérte, füg­getlenül attól, hogy miként ala­kult a rádión belül az elit és a középmezőny viszonya, ami Lévai Júliánál az eseményeket befolyásoló központi, helyzet­meghatározó elem. Az elit szerepe egy szervezet­ben mindig is különböző érzel­mekre ad okot. Tárgyszerű, le­író elemzések persze nem mo­ralizálnak, s rendre kimutat­ják. hogy a szervezetekben az elit a maga javára csoportosít át döntési jogköröket, és na­gyobb szeletet hasit ki magá­nak a közös tortából, mint ami , formálisan megilletné. Ami a Magyar Rádiót illeti, az az elit, amiről Lévai Júlia beszél és amit kárhoztat, az a szerkesztő-riporteri elit. Több­ségüket a nagyközönség na­gyon jól ismeri, de van, mindig is volt egy olyan része ennek az j elitnek, amelyik megelégedett 1 a szakújságírói szereppel, ré­­tegműsorok készítésével - ők inkább csak a szakma belső ér­tékrendje szerint számítódnak az elitbe. Az elit másik rétege a menedzsment, a mindenkori főnökség. A harmadik réteg a nem újságírói munkát végzők - zenészek, mérnökök, gazdasá­giak, szervezők stb._- elitje, i őket ismeri a legkevésbé a nagyközönség. Az elit éppen annyira megosztott, mint bár­melyik más csoport, mondjuk a középmezőny, s már ezért is sematikus az elit-középmezónv Lévai Júlia fölállította ellenté­te, ami létezik ugyan, de sem­miképpen nem magyarázója, oka a rádióban történteknek A menedzsmenten belüli megosztottság a munkameg­osztás természetes következ­ménye. A gazdaságiak, műsza­kiak, szervezők azért felelősek, hogy szóljon a rádió abból a pénzből, ami rendelkezésre áll. de hogy mi szól benne, ahhoz semmi közük. Ha kiéleződik a rádió müsorpolitikája körüli feszültség, úgy a fő békéltetők a menedzsmenten belül éppen a rádió üzemszerű működésé­­’ ért felelős főnökök, hisz ők a bolton semmit nem nyerhetnek - a dicsőség, ha úgy alakul, s ez a konfliktus vége, a műsorké­szítőké - de sokat veszthetnek. A szerkesztő-riporteri eliten belül is feszültség keletkezett az új műsorrend és az ennek megfelelő szervezet létrehozá­sakor. A két nagy tábor - a „Bródy Sándor utcaiak” és a „Pollack Mihály tériek” - kö­zül mindig is az előbbiek vol­tak erősebb pozícióban, hisz náluk volt a hírszerkesztés, s a Kossuth rádió összes lényeges politikai műsora Az 1992 ele­jén életbe léptetett új műsor­rend alapján a Bródy Sándor utcaiak vették £ a hatalmat a Pollack Mihály téren is. leg­alábbis a ténylegesen lezajlott változásokat - ókkal, ok nél­kül, elemzésünk szempontjából mindegy - sokan igy élték meg. Csak mindezek után jött a kő-

Next

/
Thumbnails
Contents