Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)
1993-04-01 / 8443. szám
Népszabadság, 1993.márc.29 23 ELIT ÉS KÖZÉPMEZŐNY Téves kapcsolás Megjegyzések Lévai Júlia A megszállás első fejezete című írásához Valódi drámához illően, amúgy a történet közepébe vág bele Lévai Júlia A megszállás első fejezete című cikkében (Népszabadság, 1993. március 10.) Még szerencse, hogy alcímet is ad írásának - Esettanulmány a Rádióban történtekről -, mert enélkül sokáig elveszve érezné magát, aki nem bennfentes. Az olvasó, ha bírja türelemmel, már a cikk felének elolvasása előtt megjutalmaztatik, hiszen értékes információhoz jut: a Magyar Rádiót sötét erők elfoglalták, s hogy ez igy történt, azért bizony elsősorban az önző rádiós elit hibáztatható. És rögvest jön a második tétel: „Magyarországon a sajtó ugyan szabad, de az újságírók nem lehetnek függetlenek. És ezáltal az értelmiségiek sem.” E két „igazság” mentén indulok el magam is, bemutatni a rádióban történteket, ahogy én látom, s egyben igazolni a régi közhely találó voltát, az ugyanaz - nem ugyanaz. * * A Magyar Rádió szervezeti és működési szabályzatáról már annyit beszéltek és írtak, hogy azt józan ésszel csak akkor lehet megérteni, ha tudjuk, ez esetben is egészen másról van szó, mint amiről szó van. Magam csak azért térek ki erre, mert Lévai Júlia szerint a Magyar Rádió Csúcs László által jegyzett szervezeti és működési szabályzatának, illetve e szabályzat tervezetének nyilvánosságra kerülése a bűnbeesés pillanata, a Magyar Rádió „önfeladásának” kezdete. Általában egy szervezeti és működési szabályzat semmi egyéb, mint egy vezetéstechnikai eszköz, amely rögzíti az intézmény formális szerkezetét, alá- és fölérendeltségi viszonyait. A Magyar Rádió - és tegyük hozzá: a Magyar Televízió - „eszemesze” azért vált szinte betűszóvá és a viták középpontjává, mert egy. az átkosból - 1974-ből - itt maradt, s azóta babusgatott, többször módosított jogszabály szerint az MR és az MTV szervezeti és működési szabályzatót a kormány hagyja jóvá. Ez a kormányrendelet, amint az Alkotmánybíróság tavaly megállapította, alkotmányellenes ugyan, de az alkotmánynak megfelelő szabályozás életbelépéséig hatályos (vö Hasek Svejkjében a szexuális zaklatási mániában szenvedő postás vénkisasszony történetével, akiről az elmeszakértő megállapította, hogy hülye ugyan, de bármiféle állami szolgálatra alkalmas). Nos, a kormányzati jóváhagvás szükségessége az, ami felértékelte ezt a külvilágot egyébként egyáltalán nem érdeklő dokumentumot. Amikor a kormánykoalíció bizalma megrendült a Magyar Rádió elnökében (történt ez már 1991 tavaszán), akkor húzta elő valamelyik találékony jogász ezt az SZMSZ- szabályt, s ekkor határozta el a kormány, hogy Gombár Csaba nem tud olyan szervezeti és működési szabályzatot benyújtani, ami a felsöbbségnek meg fog felelni. Szakmailag nevetséges. sót nem túlzás, primitív „vezetéstudományi’' halandzsák sorát irta alá lazán a miniszterelnök az újabb és újabb változatokra jövő elutasító levelében, s amikor Gombár Csaba ezt elunva 1992 nyarán azt kérte Antall Józseftől, hogy adja ki a Magyar Rádió szervezeti és működési szabályzatának újfent benyújtott tervezetét független szakértőknek véleményezésre, erre már választ sem kapott. Nem véletlenül. Tökéletesen mindegy, hogyan fogadta a rádiós elit és a középmezőny az alelnök tervezetét január elején, illetve magát a benyújtásra szánt változatot egy hónappal később. A kérdés ekkor már rég eldőlt, a koalíció jogalkotói munkája és politikai nyomása ekkorra már beérett: sikerült a különböző törvényekkel, politikai kampányokkal. az ominózus kormányrendelet fenntartásával, valamint a rádióról es a televízióról szóló törvény megbuktatásával olyan helyzetbe hozni a Magyar Rádió elnökét, hogy pestiesen szólva, neki már csak a szegven maradt volna, autonóm intézkedési lehetőség nem. Ezt pedig éppen az intézmény és a saját maga autonómiáját mindig is hangoztató Gombár Csaba nem vállalhatta. Nem is vállalta, januárban felmentését kérte, függetlenül attól, hogy miként alakult a rádión belül az elit és a középmezőny viszonya, ami Lévai Júliánál az eseményeket befolyásoló központi, helyzetmeghatározó elem. Az elit szerepe egy szervezetben mindig is különböző érzelmekre ad okot. Tárgyszerű, leíró elemzések persze nem moralizálnak, s rendre kimutatják. hogy a szervezetekben az elit a maga javára csoportosít át döntési jogköröket, és nagyobb szeletet hasit ki magának a közös tortából, mint ami , formálisan megilletné. Ami a Magyar Rádiót illeti, az az elit, amiről Lévai Júlia beszél és amit kárhoztat, az a szerkesztő-riporteri elit. Többségüket a nagyközönség nagyon jól ismeri, de van, mindig is volt egy olyan része ennek az j elitnek, amelyik megelégedett 1 a szakújságírói szereppel, rétegműsorok készítésével - ők inkább csak a szakma belső értékrendje szerint számítódnak az elitbe. Az elit másik rétege a menedzsment, a mindenkori főnökség. A harmadik réteg a nem újságírói munkát végzők - zenészek, mérnökök, gazdaságiak, szervezők stb._- elitje, i őket ismeri a legkevésbé a nagyközönség. Az elit éppen annyira megosztott, mint bármelyik más csoport, mondjuk a középmezőny, s már ezért is sematikus az elit-középmezónv Lévai Júlia fölállította ellentéte, ami létezik ugyan, de semmiképpen nem magyarázója, oka a rádióban történteknek A menedzsmenten belüli megosztottság a munkamegosztás természetes következménye. A gazdaságiak, műszakiak, szervezők azért felelősek, hogy szóljon a rádió abból a pénzből, ami rendelkezésre áll. de hogy mi szól benne, ahhoz semmi közük. Ha kiéleződik a rádió müsorpolitikája körüli feszültség, úgy a fő békéltetők a menedzsmenten belül éppen a rádió üzemszerű működésé’ ért felelős főnökök, hisz ők a bolton semmit nem nyerhetnek - a dicsőség, ha úgy alakul, s ez a konfliktus vége, a műsorkészítőké - de sokat veszthetnek. A szerkesztő-riporteri eliten belül is feszültség keletkezett az új műsorrend és az ennek megfelelő szervezet létrehozásakor. A két nagy tábor - a „Bródy Sándor utcaiak” és a „Pollack Mihály tériek” - közül mindig is az előbbiek voltak erősebb pozícióban, hisz náluk volt a hírszerkesztés, s a Kossuth rádió összes lényeges politikai műsora Az 1992 elején életbe léptetett új műsorrend alapján a Bródy Sándor utcaiak vették £ a hatalmat a Pollack Mihály téren is. legalábbis a ténylegesen lezajlott változásokat - ókkal, ok nélkül, elemzésünk szempontjából mindegy - sokan igy élték meg. Csak mindezek után jött a kő-