Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)
1993-04-14 / 8449. szám
Népszabadság 1993.ápr.7. Miből finanszírozzák a Duna TV-t? Kőhalmi szerint indiszkréció történt Indiszkréció folytán kerülhetett nyilvánosságra a Duna TV finanszírozásával kapcsolatban a Népszabadságban is megjelent hír - mondta tegnap munkatársunknak Kőhalmi Ferenc, a Hungária Televízió Alapítvány kuratóriumának szóvivője, aki azt megerősítette, hogy e témában folynak előkészítő munkálatok. C Munkatársainktól) Kőhalmi Ferenc véleményét azzal kapcsolatban kérdeztük, hogy keddi lapunk budapesti kiadásában a Világgazdaság című lap hírére és az azt összefoglaló Esti Egyenlegre hivatkozva közöltük: az Állami Vagyonügynökség és az Állami Vagyonkezelő Rt. bizonyos cégek vagyonából 10-15 milliárdot kíván átadni a Duna TV finanszírozására. A híradás szerint erre kormánydöntés van. s ezt a vagyonpolitikai irányelvek lehetővé teszik, mivel megengedik alapítványok támogatását. A szóban forgó összeg például a Hungária TV Alapítvány útján jutna el a műsorkészítőkhöz. A jelentés szerint a Paksi Atomerőmű és a MÓL szerepelne az adakozók között. Csépi Lajos az értesülést nem erősítette meg, s nem is cáfolta. Mint ismeretes, a Duna TV idei működésére a kormány kétmilliárdot szán. Ebből - a Hungária Televízió kuratóriuma szóvivőjének tájékoztatása szerint - mintegy 800 milliót stúdióépítésre és televíziós berendezések vásárlására fordítanak. A gazdasági terv szerint az idén összesen 4-4,5 milliárdra lenne szükség az új műholdas csatorna működtetéséhez. Az ebben az évben hiányzó 2-2,5 milliárd, továbbá a következő években szükséges működési költségek előteremtéséről próbál gondoskodni az alapítvány és a kormány. Információink szerint a Duna TV finanszírozásában komoly szerepet szánnak a reklámnak is Nagyobb reklámozó cégek azonban csak akkor hajlandók szerződni a Duna TV-vei, ha olyan műsorstruktúrát alakit ki, amelybe megfelelően illeszthető a reklám, továbbá, ha felmérési adatokkal bizonyíthatóan egy-két milliós nézőtabort vonz. A reklámbevételek megszerzéséhez tehát valódi televíziós műsorra, az utóbbihoz pedig szakembergárdára és műszaki felszerelésre van szükség. Szó van olyan vagyonhányad átadásáról a Duna TV részére, amelvnek jövedelme - a majdani reklámbevételekkel együtt - képes lenne eltartani a televíziót - közölte Kőhalmi Ferenc, de hozzátette: tudomása szerint koránt sincs eldöntve, melyik ez a vagyonhányad, s az sem, hogy ingatlanban vagy értékpapírban legyen-e. Megjegyezte: figyelembe véve a jelenlegi jövedelmezőségi rátákat, a sajtóhírben szereplő 10-15 milliárdos érték nem látszik soknak a szükséges összeg hozadék formájában történő megszerzéséhez. Katona Tamás miniszterelnökségi politikai államtitkár azt kategorikusan cáfolta, hogy kormánydöntés alapján az Állami Vagyonügynökség 10-15 milliárd forintot tervezne átutalni a Duna TV támogatására. Az államtitkár szerint az erről szóló híradások reális kérdéseken alapuló találgatások. A Duna TV műsorának kialakításához ugyanis sok pénz kell, jóval több, mint amennyi a televíziót működtető alapítvány rendelkezésére áll. Kérdésünkre, miszerint igaz-e, hogy a Duna TV csődbe jutott s már a bemutatott filmek után járó jogdijakat sem tudja fizetni, Katona azt felelte: a Duna TV gazdasági helyzetéről nincsenek pontos ismeretei, nem tudja, fizetik-e a jogdijakat, mint ahogy azt sem, hogy a Magyar Televízió fizet-e jogdijakat. Arra az ellenzéki felvetésre válaszolva, mely szerint a kormány magánalapítványokba menti a közpénzeket, Katona emlékeztetett arra, hogy a kultúra finanszírozására a jelenlegi helyzetben nincs más megoldás. Nem véletlen, érvelt az államtitkár, hogy sorra dönt a parlament a különböző elkülönített pénzalapokról. Katona emlékeztetett továbbá, hogy a felhasználható pénzek alapítványokba „mentését” még Glatz Ferenc, a Németh-kormány művelődési minisztere kezdte el. A kormány rendszeresen beszámol a közpénzek felhasználásáról, mondta Katona, mintegy' magyarázatul arra is, hogy ! miért utasította el a koalíció azt a szocialista indítványt, amely az Országgyűlés évenkénti tájékoztatására kötelezte volna az Antall-kabinetet az államilag támogatott alapítványokról. Az államtitkár végezetül elmondta: a kormány azzal a tervvel indította útjára a Duna TV-t, hogy hirdetési bevételekből belátható időn belül sikerül fokozatosan csökkenteni az állami támogatást. Ehhez azonban előbb ki kell alakítani egy olyan vonzó műsorpolitikát, mely érdekeltté teszi a hirdetőket, hogy megrendeléseket adjanak fel a Duna TV-nek. Katona mindehhez hozzátette: nincs tudomása arról, hogy a kormány a közeli jövőben tárgyalna a Duna Televízió jövőjéről. A kormány alapítványcsomagjának hozadéka egyébként - szögezte le az államtitkár egy másik, későbbi beszélgetésben - minden szóbeszéd ellenére sem mérhető milliárdokban. Ekkora vagyontömegről kormánydöntés nélkül semmiféle alapítvány nem köthet megállapodást. Abban az esetben viszont, ha a kormány mégis hozzájárulna egy ilyen nagyságrendű megállapodáshoz, akkor azt időben nyilvánosságra fogja hozni - hangsúlyozta Katona Tamás. Az állam tartós tulajdonú vagyonával gazdálkodó Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság nem támogatja az ingyenes vagyonátadási törekvéseket - tudtuk meg a szuperholding szakértőitől -, így a Duna TV- nek szánt 10-15 milliárdos adományozással sem értenek egyet. * I A Népszabadság információja szerint Teleki Pál, az ÁV Rt. elnök-vezérigazgatója már több alkalommal kifejtette a miniszterelnöknek, hogy az állami vagyonból akkor jogszerű alapítványok finanszírozása, ha erről > közalapítványi törvény külön j rendelkezik. Hogy ennek elleí nére van-e kormánydöntés a | Hungária Alapítvány közbeik-I tatásával a Duna TV közvagyonból történő támogatására, erről az ÁV Rt.-ben is csak most tájékozódnak. Ami egyébként az ÁV Rt. mai és jövőben lehetséges helyzetet illeti, megfigyelők szerint jogilag kettős helyzet alakulhat ki. Az ÁV Rt. működését
