Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)

1993-04-14 / 8449. szám

Népszabadság 1993.ápr.8.

Volt kormányhatározat a Duna TV-ről

10_______________

A január 21-i kormányülésen valóban foglalkoztak a Duna TV' helyzetével, de nem hoztak konkrét, az állami vagyonból nyújtandó meghatározott öszszegü támogatásáról döntést - mondta lapunknak szerdán Katona Tamás miniszterelnökségi államtitkár. Lapunk más értesülései is ugyanezt erősítik meg. A szóban forgó kormányülésen a résztvevők olyan elvi döntést hoztak, hogy a vagyonpolitikai irányelvek alapján, alapítványi vagyonjuttatásként biztosítsák e televízió idei működtetéséhez a pótlólagos forrásokat. Ezek meghatározását a privatizációs miniszter feladatává tették.

Mint már jelentettük, ellentmondó értesülések láttak napvilágot tegnap arról, hogy valóban van-e titkos kormányhatározat arra vonatkozóan, hogy a Hungária TV Alapítványon keresztül állami pénzzel támogassák a Duna Televíziót. Szerdai lapszámunkban Katona Tamás és más magas rangú kormányzati tisztségviselők cáfolták, hogy lenne ilyen kormányhatározat, másrészt sem ők, sem az ügyben érintett más személyek nem vonták kétségbe, hogy esetleg folyik olyan munka, amelynek célja éppen az, hogy ily módon teremtsék meg a Duna TV anyagi bázisát.

Munkatársunk szerdai infor- j mációi szerint az Állami Va- j gvonügynökségnél valóban aktív munka folyik olyan portfolió, tulajdoni csomag kialakítására, amely különböző állami vállalatok, részvénytársaságok, kft.-k részvényeiből, illetve tulajdonrészeiből áll. Ezt kívánnák átadni a Hungária TV Alapítványnak. Ezt nem tekintik rendkívüli munkának, mert az Állami Vagyonügynökségnek felhatalmazása van rá: ahol lehetőség nyílik,1 hogy az állami költségvetési támogatást ilyen módon váltsák ki, privatizációs bevétellel helyettesítsék, ott ezt megtehetik, sőt ezt meg kell tenni.

Azzal kapcsolatban, hogy a Világgazdaság című lap első tudósításában említett néhány cég vezetője nem tud arról, hogy részvényeikkel kapcsolatban ilyen tervek lennének, munkatársunknak azt mondották, hogy ez önmagában nem 1 rendkívüli. A cég bármely tisztségviselője, még a vezérigazgató is csak alkalmazott - 1 ilyen ügyben a részvények tulajdonosainak kell dönteniük, márpedig a tulajdonos a magyar állam.

Munkatársunk szerdán telefonbeszélgetést folytatott Katona Tamással, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárával, aki emlékeztetett az ügy előtörténetére, arra, hogy a kormány miként hozta létre 1992. szeptember 10-én a Duna TV-t; e műholdas televízió célja a Duna-tájon élő magyarság politikamentes tájékoztatása, nyelvének, kultúrájának megőrzése. Katona rámutatott, hogy eltérő felfogások lehetnek a kormányon belül arra vonatkozóan, hogy a működéshez majdan szükséges összeget a költségvetésből biztosítsák-e vagy pedig a vagyonpolitikai irányelvek alapján az ÁVÜ, illetve ÄV Rt. kezelésében levő vagyon átadásával. Ha az utóbbira vonatkozóan születik döntés, akkor ezt ki kell dolgozni, az Országgyűlés ugyanis még nem hagyta jóvá a ’93-as vagyonpolitikai irányelveket, a parlament megkerülése tehát mindenképpen elképzelhetetlen.

Arra a kérdésre, hogy a január 21-iki kormányülésen ez a kérdés szóba került-e (a Világgazdaság nyomán lapunk is tudósított erről), válaszul az államtitkár elmondotta: ezen a napon a kormányülés napirendje után, tehát napirenden kívül áttekintették a Duna TV kérdését, foglalkoztak egyrészt a kétmilliárd forintos inditóösszeggel, másrészt határoztak: meg kell vizsgálni, hogy a vagyonpolitikai irányelvek szellemében miképpen lehet költségvetésen kívüli eszközökkel segítséget nyújtani az új műholdas csatorna működtetéséhez. (A határozatban ezzel kapcsolatban összeg egyáltalán nem szerepelt.) Amikor ez a felmérés befejeződött, a kormány elé kerül, és a kormány a maga indítványát a ’93-as vagvonpoli-1 tikai irányelvekkel együtt az; Országgyűlés elé viszi - tudtuk meg a politikai államtitkártól.