Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)
1993-04-14 / 8449. szám
Népszabadság 1993.ápr.8. A Duna TV a határokon túl Néhány hónap múltán megkíséreltünk utánajárni, hogy a szomszédos országok magyarok lakta területein hányán nézik a Duna TV műsorát és miként vélekednek róla. Pontos adatok, felmérések nélkül is tanulságos lebet az alábbi ósszeállítás. SZLOVÁKIA: A többség még vár Szlovákiában a Magyar Televízió vétele nem tartozott a tilalmas dolgok közé, a budapesti rádió- és tévéműsorokat a felvidéki magyar nyelvű lapok a pártállami időkben is közölték (ellentétben Romániával). A műsor vételét az is előnyösen befolyásolja, hogy a szlovákiai magyarság által legsűrűbben lakott vidékek a határ menti területek és a csallóközi síkság, ahol egyszerű tetőantennával lehet fogni Budapestet vagy valamelyik átjátszó adót. Összegezve: a magyarországi tévéműsorok itt nem tartoztak sem a tiltott, sem a ritka gyümölcs kategóriájába. A fentiekből is következik, hogy az érdeklődés a Duna TV vételéhez szükséges technikai eszközök beszerzése iránt meglehetősen lagymatagnak mondható. Egy érsekújvári antennaszerelö mester lapunknak elmondta, hogy az a magáncég, amelynek, dolgozik, Pozsonytól Rimaszombatig teljesít ilyen irányú megrendeléseket, de a Duna TV műsorát szóró mesterséges holdra irányított berendezésre csupán néhány tucat igény futott be eddig hozzájuk. Tapasztalatai szerint ebben nem elsősorban a készülékek ára játszik szerepet, a nyugati programok vételéhez ugyanis viszonylag nagy számban vásárolnak a tehetősebbek antennát. A mester tapasztalatai szerint a magyar ürmúsor összetétele és korlátozott időtartama is szerepet játszik abban, hogy a potenciális megrendelők egyelőre kivárnak. Igaz, akadt olyan érdeklődő is, aki éppen a régi magyar filmek kedvéért szánta rá magát a vásárlásra, ám a többség az előbb említett kategóriába tartozik, vágyás azok közé, akik - úgymond - várnak még. amíg érdekesebb, változatosabb, hosszabb lesz a műsor. (A legolcsóbb ilyen „dupla tányéros” antennarendszer felszerelése egyébként az említett cégnél 12 800 szlovák koronába kerül.) A kivárást, mint jelenséget, illetve a kisszámú vevőberendezés-tulajdonos miatt a tetszési index reális felmérésének nehézségeit szlovákiai magyar politikai és újságírókörökben egyaránt megerősítették. Farkas József György’ KÁRPÁTALJA: Drága mulatság A megyei napilap, a Kárpáti Igaz Szó jóvoltából a Duna TV müsorajánlata már eljut Kárpátaljára. Magából a műsorból azonban még igen-igen kevesen kaphatnak ízelítőt. E sorok írója és kollégái legalábbis még nem találkoztak olyan személlyel, aki láthatta volna az említett tévé adásait. Mindennek egyrészt anyagi okai vannak. Az öt-tiz dollárnak megfelelő havi átlagfizetés mellett ma még igen kevesen engedhetik meg maguknak, hogy több száz dollárt adjanak ki egy-egy parabolaantennáért. Másrészt viszont az a kevés antennatulajdonos sem igen a Duna TV adásait nézi, lévén, hogy - miként az ungvári tévés kollégák elmondták - a menő adókat, így a Super Channelt, az RTL-t, az Eurosportot stb. az Astra műholdon át közvetítik. A Duna TV az Eutelsat II. műhold révén fogható, s ehhez három fokkal el kellene fordítani az antennákat. Ahhoz, hogy fogható legyen a Duna TV, a sík vidéken minimum másfél méteres tükörátméröjü parabolára lenne szükség. A hegyvidéki, így a rahói járásban viszont ez is kevés: az antennának legalább 1,8 méter átmérőjűnek kellene lennie. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség még az indulásnál felhívta a fenti nehézségekre a Duna TV figyelmét. Akkor azt a. választ kapták: be kell indítani az adót, akkor majd lesz rá igény, és mindenki igyekezni fog megteremteni magának a feltételeket. Egyelőre a fenti elképzelések nem váltak valóra. Megjegyzendő: sem az ungvári televízió magyar szerkesztősége, sem a KMKSZ központi irodája nem rendelkezik a vételhez szükséges feltételekkel. Az ideális megoldás sokak véleménye szerint nem az lenne, hogy’ mindenki maga igyekezzen beszerezni a parabolaantennákat, hanem ha közösségeknek biztosítanának megfelelő feltételeket. Megoldásnak ígérkezne különböző alapítványok megpályázása. A Magyar Műveltség Szolgálat állítólag ígéretet tett arra, hogy gyűjtést szervez közösségi antennák megvásárlására, ám ebből a kárpátaljai tévénézők egyelőre egy fillért sem láttak. Kőszeghy Elemér ERDÉLY: Növekvő érdeklődés A Duna TV vétele iránti érdeklődés növekvőben van Erdély-szerte. Ennek fő oka, hogy a román televízió magyar nyelvű adását a bukaresti hatalom igencsak lerövidítette, s a Kossuth rádió műsorát sem lehet mindenhol élvezhető minőségben venni, Székelyíöldön például csak elektronikus „hullámcsapda” segítségével. Az erdélyi magyarnak pedig szinte mindegy, mit sugároznak, csak magyarul legyen. Molnos Lajos, a kolozsvári RMDSZ társadalomszervezési és művelődési alelnöke nyilatkozott a Népszabadságnak a Duna TV erdélyi elterjedéséről és az adás visszhangjáról:- Az RMDSZ különböző helyi szervezetei nagy súlyt helyeztek a Duna TV műsorai megismertetésére. Kolozsváron például, ahol a nacionalista helyhatóság miatt a kábeltelevíziós magántársaságok - a betiltástól félve - nem vették be ezt az adást műsoraik közé, a helyi RMDSZ- szervezet a különböző műsorokat videokazettára vette és igy terjesztettük. Nem csupán Kolozsváron, hanem vidéken is.- Hogyan alakult ez más városokban, például ahol RMDSZ-es polgármester futott be?- Konkrét adataink vannak Gvergyószentmiklósról, ahol a négy’ műsort közvetítő kábeltévé-hálózat egyik adása éppen a Duna TV. A hálózathoz a csatlakozás 26 000 lejbe kerül, ez egyhavi átlagfizetésnek felel meg, s ezen felül havonta 200 lejt kell a kábelrendszert működtető magántársaságnak fizetni. Az ilyen hálózatok a Székelyföld legtöbb városában már megkezdték működésüket.- És a kisebb településeken?- Ott is mozognak az emberek, mert mindenki érdekelt abban, hogy magy’ar nyelvű tévéadást láthasson. Korondon, amely egy közepes nagyságú község, szintén kábeltévés hálózatot létesítettek. Itt már 12 adást fognak, 28 000 lejbe kerül a beszerelés és családonként havi 400-ba a működtetés. A kisebb településeken viszont csak a parabolaantenna marad az egyedüli lehetőség, amely azonban elég drága, 180-200 ezer lejbe kerül, s nem mindenki tudja ezt a kiadást megengedni magának.- Mi á vélemény a műsorokról?- A vétel minőségére nincs panasz. Egész Erdély területén jól vehető az adás. Ami a műsor minőségét illeti, azzal egyelőre mindenki elégedett. Már az is sokat jelent az embereknek, hogy magyarul szólnak hozzájuk a képernyőről. Tibori Szabó Zoltán
