Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)
1993-04-01 / 8443. szám
* Népszabadság, 1993.márc.10. 22 védték. így sikerült megőrizniük legszebb nemzeti hagyományainkat: egységes ellenállás helyett „hősök” és „árulók" születtek.)- Hogy miért nincs bennük ellenállás, azt részben azzal magyarázták, hogy felelősek az egész intézményért. (Azokért is, akikkel nem ültek le egyeztető tárgyalásokra.) Részben pedig azzal, hogy így aránytalan herolzmutuml védenének olyan műsorokat, amelyekért senki se menne az utcára, és személyeket, akik bármikor pótolhatók. Tehát saját szakmájukban és saját súlyukban sem bíznak. Mindazonáltal mindenáron ragaszkodnak műsoraikhoz.- És végül: egyáltalán nem bíznak a nyilvánosságban, abban. hogy onnan segítséget kaphatnak - de végtelenül bíznak azokban a magánalkukban, amiket annak érdekében lehet megkötni, hogy ők maguk a nyilvánosság szereplői maradhassanak. Az alelnöknok tehát a legkritikusabb időpontban sikerült lefejeznie a Rádiót (ólma döre: elit mindig keletkezik). Az elit izolációját maga a ,,koncepció" is erősítette, hiszen tényekre lebontható elképzelések a műsortervben egyedül a főként hozzájuk kötődő politikai- és közéleti műsorokkal kapcsolatban voltak. Az egész megszállásnak ugyanis ez a célja: megszüntetni a Rádió kordokumentáló-társadalomelemzö funkcióját, pluralista hírközlését, és megváltoztatni magának a hímek a fogalmát. (Nem hír az. ami hatalmon lévőket irritáló tényekkel áll kapcsolatban.) A koncepció minden egyébről annyit tud elmondani, amennyi az azóta eltüntetett bevezetőben megfogalmazott: a hallgatóknak semmiféle kulturális, ízlésbeli, társadalmi vagy’ csoportkötődéseit nem szabad figyelembe venni, kizárólag a nemzethez való kötődésük mérvadó. Tekintettel arra, hogy nemzeti identitásra egyedül ünnepi műsorrendek épülhetnek, a terv kivitelezése nekik sem sikerülhetett. A .fel-» adatot ezért kénytelenek voltak másokra hárítani. Az amúgy is kiszolgáltatott műsorkészítők zöme így abba a tűrhetetlen helyzetbe került, hogy’ sorozatosan tisztázatlan szerepű és beosztású megbízottakkal kellett tárgyalnia. S ezek a megbízottak azt közölték vele, hogy’ az ő (megszüntetett) elgondolásainak helyébe lépő koncepciókat ugyan a megbízottak fogják végrehajtani, de azt a műsorkészítőknek kell kitalálniuk a számukra! Ez a helyzet bizonyítja, Magyarországon a sajtó ugyan szabad, de'az újságírók nem lehetnek függetlenek. És ezáltal nem lehetnek értelmiségiek sem. Ugyanis a legalapvetőbb kérdésben: önmeghatározásukban vannak megtámadva. Igaz, hogy azt írnak, amit akarnak, de nem igaz, hogy önmaguk besorolását elvégezhetik külsőleges szempontoktól függetlenül. Egy újságíró az éppen hatalmon lévők megítélése alapján vagy kormánypártinak vagy ellenzékinek minősül. Semmi szín alatt sem lehet független szabadelvű, független szocialista, független keresztény vagy független humanista. Netán egyszerűen független riporter. Ébben a csapdában vergődnek most a rádiósok is. S csak nagy nehézségek árán tudják megvédeni azt az álláspontjukat, amely szerint független értelmiségi mivoltuk a status quo, ellenzékiségük vagy kormánypártiságuk az attitűd lehetne csupán. Mert ha elfogadják az erőszempontú kategorizálást, akkor hivatásukról lemondva olyan hivatalnokokká kell válniuk, akik szabadok, ha ezt felülről biztosítják nekik, de szabadságtalanok, ha nem. És felszabadítóikra hálával tekintenek. Mindazonáltal a Rádió alelnöke elégedett. Csapata ugyan semmi újat nem hozott létre, de hatalomhoz jutott, és elvégzett néhány leszámolást. „Hadseregét" ezért megjutalmazta. A pár napja hivatalukba lépett új vezetők máris 50 ezer forintos jutalmakat kaptak. Két, máig meghatározatlan szerepű politikai biztos pedig 90-100 ezret. Folytatása következik Lévai Júlia
