Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)
1993-04-13 / 8448. szám
Kritika 1993/4 14 Az a szemlélet, hogy mi művészfilmeket sugárzunk, hatott az MTV szerkesztőire is.- Amikor a nyolcvanas évek vége felé az MTV két csatornája különvált, én a Televíziónál dolgoztam. Bereczky Gyulának valamikor nyáron jutott az eszébe, hogy előálljon a két külön csatorna tervével. Sebtiben kinevezte az igazgatókat, és azt mondta, hogy na, akkor ugye januárban kezdődik az új műsorstruktúra.'A felkészülésre néhány hónap maradt csupán. Akkoriban, ha külföldi kollégáknak meséltük, hogy nálunk ám mostantól nem egy, hanem két tévé lesz, mindenki igen nagyon megörült, és megkérdezte, hogy ugye valamikor két év múlva? Próbálom udvariasan feltenni a kérdésemet, de attól tartok, nem sikerül elég árnyaltan fogalmaznom: vajon nem a dilettánsok vakmerősége volt az, hogy egy ilyen hirtelen, magyaros nekibuzdulással indítottátok be a Duna TV adását? Olyan szakmai felkészületlenségre vall, ahogy ez a tévé létrejött és sugározni kezdett, hogy az ember csak kapkodja a fejét. A Duna TV-nek az a legnagyobb baja, hogy nem tévé. Az biztos, hogy a filmek között sok a jó, de hát ezeket, ahogy a Hócipő írta, a sarki videotékában is össze lehet válogatni... Nem lehet összeválogatni a sarki videotékában. Bár lehetne! Röviden azt tudom válaszolni, hogy igen, ez a dilettánsok bátorsága volt. Az is igaz, hogy vajúdnak a hegyek és egeret szülnek, de manapság ahhoz, hogy egerek szülessenek, hegyeknek kell vajúdniuk. Ahhoz, hogy ez a tévé megmaradhasson, az anyagi feltételeket kell biztosítani. Nem a szakmai hozzáértés hiánya lesz az oka, ha nem marad meg. Ebbe bele lehet tanulni, mint ahogy 1956 után is beletanultak a tévések. Föl lehet nőni a feladathoz. Ha van az embernek koncepciója és akarása, a többi meg tud jönni. De pénz, az nem tud jönni.- De hiszen szerencsére van... Az a kétmilliárd, ami rendelkezésre áll, kevés. Az MTV 17, vagy más állítások szerint 20 milliárdból működik. Ebből a szempontból az az elvont egymilliárd, amelyről oly sok szó esik, jelentéktelen tétel. A kétmilliárd a Duna TV-nek sem lehet elég. Ami a szakmai szempontokat illeti, mi szakembereket keresünk. Főszerkesztőink szakemberek lesznek. Egyik jelöltünk, aki most az MTV-nél dolgozik, azt mondta, hogy az ő részlegénél jó, ha négyen értenek ahhoz, amit csinálnak. A több mint háromezer főt foglalkoztató Magyar Televíziónál lehet vagy kétszáz jó szakember. A szakmát igenis meg kell tanulni. Persze, hogy a hályogkovácsok bátorsága a miénk, hiszen Nyugaton például legalább egy év szükséges egy új tévé beindításához. Amikor a János vitézt megrendeztem, rövid szakmai múlt állt mögöttem, és soha korábban nem rendeztem játékfilmet. Ezenkívül mindmáig csak gimnáziumi érettségim van. De ezzel is meg lehet tanulni a dolgokat, csak ambíció kell hozzá, és szorgalom. Az, hogy mi tiszta lappal indulunk, talán segít elkerülni azokat a problémákat, amelyeket a nagy televíziónál beidegződött rossz gyakorlat okoz. Mi ezeket a hibalehetőségeket eleve kiszűtjük. Hadd mondjak egy példát. Mi a megrendelő szerkesztőket és a műsorkészítőket különválasztjuk, így akadályozzuk meg, hogy a szerkesztők egymástól rendeljenek meg műsorokat. Ez a rendszer lehetetlenné teszi a korrupciót.- Az előbb a tiszta lapot említetted, gondolom, ez a káderkiválasztásnál is döntő szempont. Milyen feltételeknek kell megfelelnie annak, aki a Duna TV-nél szeretne dolgozni? Nagy kínálatból válogatunk, olyan emberek ajánlkoznak, akik rendszeresen láthatók a tévé képernyőjén. A válogatás alapja politikai is, aki már túl sok szerepet eljátszott eddigi pályája során, azt nem kívánjuk alkalmazni. De nem ez az egyetlen szempont. Egy ilyen új dologhoz fiatal emberekre van szükség, akik esetleg nem rendelkeznek még a megfelelő szakmai gyakorlattal. Egy másik szempontunk az, hogy sok határon kívüli magyart szeretnénk dolgoztatni, mivel maga a tévé is elsősorban a határon kívül élő magyarságnak szól. Bemondói garnitúránkat sok kritika éri, van köztük kiváló és gyengécske, ők nagyrészt határon kívüli magyarok.- Ha majd egyszer tényleg televízióként kezd sugározni a Duna TV, milyen lesz a műsorstruktúrája? Erre vonatkozóan a legkülönbözőbb tervek születtek már, amatőr lelkesedésből többen elkészítettük már a magunk tervezetét. Ezek ebben a formában még nem komolyak, de irányelvként használhatók. Ezek alapján dolgozza majd ki az ezzel megbízott csapat a műsorszerkezetet. Nyilván, mint minden műholdas adásnak, ennek is figyelembe kell vennie a nézői megszokásokat és a megcélzott közönség életkörülményeit. Azért kezdődik például az esti film hétkor, mert Erdélyben, ahol a legtöbb potenciális nézőnk él, akkor már nyolc óra van. Nyilván a közönség kell hogy megszabja a Duna TV műsorát, úgy kell különböznünk egy nyugati műholdas adástól, ahogy egy kolozsvári töltött káposzta különbözik a milánói makarónitól. A hírszolgálatról beszélgetve nagy vitákat folytattunk arról, hogy miképpen tudjuk mi felhasználni a nagy hírügynökségek anyagát. Ha a CNN híradóját nézzük, akkor hiába hasz\ nálnak fel benne a világ minden részén készülő tudósításokat, attól az még nagyon Amerika-centrikus. Számunkra kevésbé fontos, hogy mi történik New Yorkban, nekünk az a lényeges, hogy mi történik Székelykocsárdon. Nálunk valószínűleg lesznek nyugati szemmel nézve szokatlan dolgok, megpróbálunk önismeretet tanítani a nézőknek, meg kell tanítani az embereket szeretni önmagunkat. Ehhez szükség van egy televízióra. Az interjút készítette: J. GYŐRI LÁSZLÓ
