Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)

1993-04-08 / 8447. szám

HVG, 1993.ápr.3.

A2 állami költaégvetésből úgynevezett kisebbségi célra adott, Illetve szánt összegek (millió forint)

Cím (kóteógvwlM 1891. 1992. 1992. 1993.

Mny trv »irható terv

Nsmrrt is rtr*a ktoótaógl

Eifvazetek. tómogitóu (Ogy) 2003 220,0 220,0 220.0

Namzat ét E(nfc8 lOaaOOtigl '

Hivatal (MeH) 423 453 51,7 48,6

Magyararszigl Namzaí is Önkii *

KjMMaégeKífl AiapUviny (MaH) 50.0 10.0 87.7 100,0

KtetttaAgl lapok támogatósa (MaH) 70.0 90,0 87,7 100,0

tOsatöségi törvényből adódó hivatal ' »■- .

kiadásokra (MaH) ■ - 10,0* " ' - ‘ -Nanaataégl, aWkaí oktatásra (BM) 892.8 1203.0 1203.0 1597.01

Nemzetiségi ét amikéi Óvodai

autósra (BM) 893 135,0 136,0 1743

A Tolna megy* Onkorminyzatnak

a Német Színház támogatósára (BM) . M3 . — : ~ ' 243

Nemzetiség, atnkal ‘V’.

oktatásra nem ónKorményzal

skolakdar (MKM) 6,0 6.0

ÚJ TÉTELEK AZ 1993-AS KÖLTSÉGVETÉSI ÉVTŐL (miHó fotóit): 8- aaObsegí intervenciós keret (MeH) - 23,0: Kisebbségi ónkormanyzalok támogatása (MeH) - 100,0: Kisebbség kulturális autonómiára (MeH) - 185.0, Kisebbségek országos önkormányzatainak megalakítására (MeH) - 4.8; Magyarországi nemzetiségi, etnkai. kisebbségi leiadatokra (MKM) - 220,0: Nemzetiségi, etnikai kisebbségi anyanyelvű Irodalmi müvek támogatása (MKM) - 10,0: Gandhi Alapítvány (MKM) - 80.0.

•1992-1993-ra a tényleges (elhasználás alaptán elosztva; az 1992-es felhasználásról a MeH-nek runes adató BM ■ Belügyminisztérium, Ogy • Országgyűlés MeH « Miniszterembe, Hrvatól. MKM • Művelődési ét Közoktatásügyi Misztérium Forrás Nemzet és Etnikai Kisebbségi hivatal

megállapodást fogadtak el, amelyet ígéretűk szerint április elejére részletesen kidolgoznak, s módosító javaslatként megfogalmaznak. Megállapodtak abban is, hogy egyik párt sem támogat majd olyan egyéni módosító indítványokat, amelyek e megállapodás koncepcióját megváltoztatnák.

A politikai megállapodásról a múlt héten hivatalosan tájékoztatták a kisebbségi szervezeteket, illetve a Kisebbségi Kerekasztalt. (Az egyes kisebbségi szervezeteket külön-külón is meghívták, a hatpárti bizottság szerint azért, mert tudomásuk szerint ellentétek merültek fel e szervezetek és a Kerékasztal között.) A kisebbségek - együtt és külónkülön - leginkább azt ellenezték, ahogy a törvénytervezet a kisebbségi ónkormányzatok.kialakításának módját és jogosítványait, valamint a kisebbségi intézmények finanszírozását megoldaná, illetve éppenhogy megoldadanul hagyni.

és Wekler Ferenc (SZDSZ) - egy ilyen döntés veszélyeire hívták fel a figyelmet. Mint mondták, egy-egy településen etnikai konfliktusok bontakozhatnak ki a többségi kisebbség és a kisebbségbe került magyarok között, illetve a kisebbségek olyan településfejlesztési gondokat vennének a nyakukba, amelyek mellett nem tudnának saját kisebbségi problémáik megoldására koncentrálni. E megközelítés szerint sokkal jobban járnának a kisebbségek, ha saját ügyeikben autonómiát és megfelelő hatáskört kapnának. Bizonyos - a helyi ónkormányzatok által létrehozandó kisebbségi önkormányzati csoportot és településrészi önkormányzatot megillető -jogosítványokat a mostani hatpárti megállapodás szerint a törvényben is rögzítenének.

Az országos kisebbségi önkormányzatok választására kidolgozott hatpárti javaslattal a kisebbségi szervezetek nagyjából elégedettek. Eszerint minden kisebbség egy országos önkormányzatot választhatna, elektorok révén. Elektor lenne minden települési kisebbségi önkormányzati képviselő, illetve ha ilyen nincs, akkor településenként és kisebbségenként választani kellene egyet. Ez azonban nem megoldás arra, hogy a nagyvárosokban szórványban élő akár több száz kisebbségi ugyanúgy egy elektort választhatna, mint egy kis falu mondjuk 30 lakosa.

A kisebbségi ónkormányzatok létrehozásánál a hatpárti egyezség szerint is maradna az a lehetőség, hogy az a helyi önkormányzat nyilváníthatná magát kisebbségi települési önkormányzatnak, ahol a képviselők több mint fele egy kisebbséghez tartozik. A parlamentben többen - például Papp Sándor (MDF)

Arról nem is beszélve, hogy korántsem világos, ki milyen alapon lenne jogosult a választásra, hiszen a kisebbségek számára nincs külön választási névjegyzék, magyarán többnyire nem tudni, ki számít kisebbséginek.

A kisebbségi szervezetek finanszírozását tekintve a kormány kötelezettséget vállalt, hogy a helyi önkormányzatok állal a kisebbségi önkormányzatoknak átadott vagyont ellentételezi, amire 1 milliárd forintot különít el az állami költségvetésből. A baj csak az, hogv ez először a következő önkormányzati választások után, 1994-ben vagy 1995-ben lenne esedékes - vagyis mindenképpen a parlamenti választások után...

A hatpárti bizottság beemelné a törvénybe a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Alap szabályozását és a kuratórium felállításának módját. A kuratórium - amelyben minden kisebbség és parlamenti párt egy-egy helyet kapna, illetve 4 kormánytisztviselő ülne - döntene majd az alapban rendelkezésre álló összegről, amelyből az elképzelések szerint nem szervezeteket finanszíroznának, hanem bizonyos funkciók ellátását. Doncsev Toso, a Kisebbségi Kerékasztal elnöke szerint, ha már funkciókat finanszíroznak, akkor ezt jó lenne normamák alapján tenni, nem pedig pályázati formában. Alapfunkciókat ellátó intézményeket ugyanis nem lenne szabad kitenni annak, hogv költségvetésük egy része évről évre bizonytalan legyen.

A hatpárti megállapodás szerint az átmeneti rendelkezések - amelyek az 1994-es választásokig biztosítottak volna egyes jogokat a kisebbségeknek - kikerülnének a törvényből. Ez is azt erősítené azonban, hogv a törvény csak a következő helyi önkormányzati választások után kapna értelmet. Megoldatlan maradna a kisebbségek parlamenti képviselete is, hiszen a választójogi törvény tervezett módosítása szerint a kisebbségek országos önkormányzatai kapnák a jogot képviselőjelöltek állítására - de a parlamenti választások mindenképpen megelőzik majd az önkormányzatit...

A parlamenti pártoknak érzékelhetően sürgős, hogy hosszú idő után végre tető alá hozzanak egy újabb kétharmados törvényt. Doncsev Toso szerint viszont, ha már eddig elhúzódott a törvénykészítés, most már igazán nem kellene sietni: az 1994-es - pláne esetleg későbbi - önkormányzati választásokig van még idő egy jó törvény kidolgozására. RIBA ISTVÁN