Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)

1993-04-07 / 8446. szám

Pesti Hírlap, 1993.ápr.2. 37 Az dmúlt időszakban, ami az 1992-es nyári válasz* titoktól számítható, elég jelentős lakossági félreveze­tésre került sor. A kormányt alakító Demokratikus Szlová­kiáért Mozgalom és a Szlovák Nemzeti Párt természetesen nem, de a többi párt és moz­galom sem tett szinte semmit annak érdekében, hogy ez folyamat megfelelő nyilvá­nosságot kapjon. A szlovák polgárok tehát be lettek csap­va. Ami a magyar nemzetisé­gőeket illeti, mi a magunk részéről megpróbáltuk reáli­san felvázolni a gazdasági helyzetet. A szlovák politikai mozgalmak”jelentős "ÜÉsíé; akár hallgatólagosan is, de támogatta az önállósulási tö­rekvéseket, ezért megpróbál­ták a kettéválás gazdasági kö­vetkezményeit bagatellizálni. Sőt, létezik egy jelentős cso­port, a Szlovákiai Közgazdá­szok Független Szövetsége — elnöke, Hvezdon Koctúch, költ­ségvetési és nemzetgazdasági bizottság vezetője is egyben —, amely sok, kvázi tudo­mányos anyagában azt pró­bálta bizonyítani, hogy az együttélésből egyenesen a cseh gazdaság profitált, s a szlovák fizetett rá. Ezt külön­féle pénzügyi szerződésekkel látták bizonyítottnak, melyek alapján Csehország «állítólag jelentős tőkekivonásokat fo­ganatosított Szlovákia kárára. Ezen közgazdászok végkövet­keztetése az volt, hogy az el­szakadás után, az önálló gaz­daságpolitika bevezetésével a köztársaság elkerülheti a Szlovákiára, mint fejletlenebb részre kétségkívül megerőlte­tő módon nehezedő, s a Vác­lav Klaus cseh miniszterelnök nevéhez fűződő átalakítási .programot. A szétválást köve­tően, január 1-től azonban látványosan felgyorsult a gaz­dasági visszaesés, csökkent az életszínvonal. Az idei évre el­fogadott költségvetés bevételi oldalán mintegy 30—50 mil­liárd szlovák korona hiányzik ahhoz, hogy az államháztar­tást a tavalyi szinten lehessen működtetni. A helyzet sok te­rületen szinte követhetetle­nül felemás. Bár az egész­ségügyi és szociális kiadásuk fedezésére például létrehoz­tak egy úgynevezett Nemzeti Biztosítót, ebben az évben a bevételeket még a költségve­tésen keresztül fedezték. Rendkívüli módon hiányzik az az összeg, amely ezidáig a szövetségi költségvetésből Szlovákiába áramlott. A vé­delmi és külügyi kiadásokat teljes egészében a prágai köz­pont folyósította Pozsonyba, ezen kívül szociális, mezőgaz­dasági és bizonyos regionális fejlesztési téren is több mint jelentős összeg érkezett. Ez most mind elveszett. A KALANDORTŐKE IS SEGÍTENE — A hasai alapok hiányá­ban fokozottan nagyobb szük­ség van a hilf öld Iá mega tájá­ra. Ennek gyorsabb ét hatéko­nyabb elérése érdekében Szlo­vákiának nyilván érdeke, hogy ne szakadjon le a Visegrádi csoport szekeréről. Mi történik azonban akkor, ka Csehország, Lengyelország és Magyaror­szág intenzívebb fejlődésével el­hagyja Szlovákiát, amely így letérhet az Európai Közösség felé vezető útrólf — A Cseh és a Szlovák Köztársaság fejlettségi szintje között, a nemzeti jövedelme­ket figyelembe véve, mintegy 25-30 százalékos teljesítmény­különbség van. Ez a társadalmi munka termelékenység, szintjéből, magyarán a terme­lési kultúrából és az előnyte­len gazdasági szerkezetből adódik. Ez meghatározza azo­kat a forrásokat, amelyek Szlovákia rendelkezésére áll­nak. Szlovák szakemberek azt állítják, hogy a két ország kö­zötti fejlettségi szintkülönb­ség 10 százalék alatt van. Nos, a szlovák statisztikai hivatal adatai szerint 1991-ben az egy főre eső bruttó termelés 1768 dollár, szövetségi szin­ten 2126 dollár volt. Ez pedig húsZ százalékos különbség, s akkor a Csehországra vonat­kozó adatot még nem is vet­tem figyelembe. Az Osztrák- Magyar Monarchia szétesése után, 1918-ban, Csehszlová­kia a birodalom iparának 70 százalékát örökölte. A szövet­ségi államon belül a szlovák gazdaságot egyoldalúan fej­lesztették, ezért alapvető ter­melési ágazatok hiányoznak. —■ Mi a legfontosabb, awii hiányzik t — Minden ország megter­mel bizonyos alapvető dolgo­kat, Szlovákiában viszont sok tekintetben nem ez a helyzet. Nagyon leegyszerűsítve nem gyártalak például órát, láz­­mérőt, kerékpárt, egy sor fontos fogyasztási cikket. Más­részt ha vafi is valamiféle ter­melés, választék már nincs. Ez az ország nem volt felkészülve arra, hogy önálló államként működjön. Ami a meglévő ágazatokat illeti, azok szintén elmaradottak, még a hadiipar is. A modernizálás, illetve új struktúrák megteremtése vi­szont tőkét igényel* Az idei évre vonatkozó költségvetés­ben ugyanakkor az egéz gaz­dasági szféra finanszírozására írd és mondd 2,8 milliárd ko­ronát utaltak ki. A községi pénzeket leszámítva a költ­ségvetés egésze 158 milliárd koronára rúg, ebből 2,8 milli­árd a gazdaságra siralmasan kevés! A kormány nem rejtet­te véka alá, hogy csak a kül­földi befektetőkre támaszko­dik. A tőkebeáramlás alapve­tő feltétele azonban a belpoli­tikai stabilitás, valamint a kül­politikai orientáció világos megfogalmazása. Ezek a té­nyezők pedig jelenleg hiá­nyoznak. A hatalmon lévő szlovák kormánynak mind­máig nincsen gazdaságpoliti­kai programja. Az elfogadott kormányprogram valójában csak egy célrendszer, amely evidenciákat mond ki, mint például a szociális piacgazda­ság megteremtése, a munka­nélküliség leszorítása, az in­fláció megfékezése, de hogy mindezt miként, milyen sor­rendben valósítsák meg, ezzel kapcsolatban egyáltalán rún­áén hivatalos dokumentum. Olyan volumenű külföldi tő­kére lenne szükség, ami irreá­lisnak tűnik. A kormány meg­fogalmazása szerint Szlováki­ának a struktúraváltáshoz 2000-ig 516 milliárd koroná­ra lenne szüksége. Ennek előteremtése a legszerényebb megfogalmazás szerint is kincstári optimizmus. — Magyarországról azt tartják, hogy külpolitikája, külgazdasága elsősorban Né­' melország felé orientálódik. Szlovákia szárúira melyik or­szág nyújthat segítő kezetl — Arról nem tudok, hogy a szlovák kormány egy or­szágra összpontosítana, egye­lőre a puhatolózás időszaka zajlik, annak felmérése, egyáltalán honnan várható anyagi támogatás. A köztár­saság napjainkra olyan hely­zetbe került, hogy majdnem mindegy, hogy honnan, csak legyen pénz. Voltak olyan ki­jelentések is, hogy a tőke származása teljesen mind­egy, s még az úgynevezett kalandortőkét is hajlandóak elfogadni. MEZŐGAZDASÁG ÉS IDEGENFORGALOM — Nézzük meg a mérleg másik serpenyőjét! Amellett, hogy hi­ányoznak az alapok, fejletlen az ipar, az erősnek tűnő hadi­ipar sincs a legmodernebb szinten?jelen van viszont egy viszonylag fejlett mezőgazda­ság, és az idegenforgalom, ami Szlovákiában mindig is húzó-BESZÉLGETÉS HARNA ISTVÁNNAL, AZ EGYÜTTÉLÉS GAZDASÁGI SZAKÉRTŐJÉVEL Szlovákia a csőd szélén AVAGY A FÉLREVEZETÉS TAKTIKÁJA A KfIt4”“14*fc"V “ ®*TMdlt időszakban napvilágot Utó« — természetesen nem a Meclar-kormány has kö­r,li*’10 ~ szerint at alapok b hiányosnak ahhoz, hogy meg lehessen állítani a gazdasági vbszaesést. A ■zakértdk egyetértenek abban, hogy a Csehországtól való elszakadás est a folyamatot méginkább meggyorsította, torzóvá változtatva a szövetségi kötelékben a fejlettebb nyugati országréiztól kbzolgált keletit. Ha ez így ran, a a helyzet valóban ennyire súlyos, vajon ezzel tisztában vannak-e a szlovák állampolgárok, vagy a Meciar-korreánv ellenpropaganda-gépezete jól működik? Többek között erre is választ adott a Pesti Hírlapnak adott interjúban Hama István, az Együttélés Politikai Mozgalom gazdasági szakértője, a szlovák parlament képviselője.

Next

/
Thumbnails
Contents