Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)

1993-04-07 / 8446. szám

Pesti Hírlap, 1993.ápr.3.

ul azokat U igényeket melyekkel még tökéletesebbé akartuk tenni a hazai magyar iskolarendszert, a kulturális fletet. 1984-ben, amikor a szlovák parlament jóvá akart hagyni egy olyan oktatási törvényt, amely lehetővé tette volna a szlovákiai magyar ist kolarendszer megszüntetését, épp a CSEMADOK országos vezetése volt az mások, így például Durtzj Miklásék mellett, amely nyíltan kimondta, j az akkori oktatásügyi vezetésnek, hogy ez ellentmond a nemzetiségi alkotmánytörvénynek. Elértük azt, hogy a szlovák parlament akkori vezetősége visszavonta a már paragrafáll változatban szétküldött törvényjavaslatot, elnapolták a szlovák parlament összejövetelét és az új törvény, amelyet azután elfogadtak, már megfelelt dképzelé- , seinknek. Tehát annak ellenére, hogy nem voltunk politikai szervezet, azért számos politikai tett fűződik nevünkhöz.

Azzal kapcsolatban, hogy tagságunk miként reagált az egyes politikai eseményekre, elmondok egy példát. 1956- ban, amikor Csehszlovákia ; politikai vezetése ellenforra- j dalomnak nevezte a magyar- I országi eseményeket, és a CSEMADOK akkori vezetősége hasonlóképpen nyilatkozott, nagyon sok tag visszaadta igazolványát, kilépett a szövetségből. Ezt követően több, mint 15 év kellett ahhoz, hogy taglétszámunk elélje az 1955-ös létszámot. Mi ez, ha nem egyfajta politikai reagálás az akkori vezetés megnyilvánulásaira, illetve Csehszlovákia külpolitikájára? Tehát arra a kérdésre, hogy szükség van-e a CSEMADOK-ra vagy .sem, azt.válaszolom, amíg nem alakul egy jobb társadalmi szervezet, amely még jobban összefogja a szlovákiai * magyarságot s még többet tesz édes anyanyelvűnk védelme, kultúránk ápolása érdekfl>en, addig igenis szükség van rá.

— Moil, a megváltozott hő• rülmények között változni fog-e a szövetség élete, munkája f Sokan azt tartják, az elnevezésen ti változtatni kellene.

— Egy egész sor dolog változott meg, hiszen Európa legfiatalabb köztársaságában élünk január elsejétől, új feltételek között. Ez maga után vonja azt is, hogy el kell gondolkodnunk a szövetség nevén, amely 1949-től Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Közössége, ebből lett a CSEMADOK mozaikszó. 1989 után a szervezet neve Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetségére változott, a mozaiknév meghagyása mellett. Érdekes, hogy tagságunk továbbra is ragaszkodik ehhez a névhez. Eddig ez mozaikszóként szerepelt a pontos megnevezés előtt. A legtöbb helyen azt javasolják, hogy a CSEMADOK szó védjegyként maradjon meg, és a szervezet pontos elnevezése tükrözze majd az új politikai elrendezést. Tehát a neve lehet akár Szlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége, de ragaszkodnak ahhoz, hogy a CSEMADOK mint védjegy fennmaradjon. Persze nem ez a legfontosabb. Az országos közgyűlés majd jóváhagyja az új programot és új alapszabályát. Mindkét dokumentum meghatározó jelentőségű. Az új programban szeretnénk előremutatni, az idei évre, de hosszabb távra is megfogalmazni mindazt, amit a joggal igényelt kulturális önrendelkezés megkövetel. Továbbra is egyik fő feladatunknak tartjuk a nemzeti önazonosságtudat megtartását, az anyanyelv ápolását. Nem zárkózunk el a Szlovákiában működő többi nemzetiségi kulturális szervezettől sem, mindenképpen együtt kívánunk működni a rutének, ukránok, romák, németek szlovákiai szervezeteivel. Ezenkívül természetesen a kárpátaljai, az erdélyi, a vajdasági, a horvátországi, a szlovéniai, a burgenlandi magyar kulturális szervezetekkel és természetesen simagyarországiakkal, valamin! a Magyarok Világszövetségével és Európa és a világ más tájain működő magyar szervezetekkel.

— Ha már a külföldi magyar szervezeteknél tartunk, mi a helyzet a mára már külfölddé lett Csehországban élé wiagyarokkal?

— Látja, a csehországiakat kihagytam. Szinte még nem tudatosítom, hogy az más ország. 1960-ig a CSEMADOK- nak Csehországban is voltak alapszervezetei, később ezt

nem tette lehetővé az akkor jóváhagyott alapszabályzat, amely a politikai hatalom kifogásai miatt változott meg. Csak 1990-től működik ott egy új szervezet, a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége, amellyel természetesen azonnal felvettük a kapcsolatot, és amennyire csak erőnkből telt, támogattuk tevékenységüket. Visszatérve a múlthoz, a háború után Benes köztársasági elnök dekrétumai érteim äsen munkakölelezettséget róttak azokra, akiktől a kassai kormányprogramban kimondott kollektív vétség alapján megvonták az álampolgárságot. Ekkor mintegy 40 000 magyart kényszerítettek a mintegy hárommilliónyi kitoloncolt német helyére a Szudéta-vidékre és más csehországi területekre. Ezek közül az ötvenes évek elejétől mintegy húszezren fokozatosan visszatértek. A többiek ottmaradtak, néhányan még ezután telepedtek oda, mert Ostravában, Brünnben vagy Prágában találtak munkalehetőséget. Jelenleg mintegy húszezren lehetnek. Az ottani szervezet tevékenysége természetesen sokban különbözik a mi munkánktól, hiszen szórványmagyarságról van szó, így sokkal nehezebb feltételek között dolgoznak, mint a CSEMADOK.

— Ami a feltételek anyagi részét illeti, mennyiben biztosított a CSEMADOK miködése erre az évre f

— Szervezetünk a szlovák parlament által kulturális célokra szánt összegből kap némi támogatást. Ez tavaly tízmillió korona volt a nemzetiségi kultúra támogatására fordított 140 millióból. Ebben az esztendőben szintén tízmillió körüli összeg jut nekünk, de saját bevételünk is van a különböző rendezvényeinkből és egyéb forrásainkból. Mindenképpen úgy kell gazdálkodnunk, hogy minden országos rendezvényt megvalósíthassunk. Amennyiben lehetséges, bár a . vállalkozók nem döngetik a kapunkat, meg kell keresnünk azokat, akik hajlandóak és képesek támogatni a szlovákiai magyar kultúrát. Helyi szinten ez már megvalósult. Országos

szinten ,ez nehezebb, hiszen könnyebben talál szponzorra az, aki otthon kér. De a tavalyi tapasztalatok azt mutatják, akadnak támogatóink, akik anyagilag is tenni akarnak anyanyelvi kultúránkért.