Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)

1993-04-07 / 8446. szám

Pesti Hírlap, 1993.ápr.3.

35

VÁLTOZÁSOK A SZLOVÁKIAI MAGYAR KULTURÁLIS SZERVEZETBEN

A CSEMADOK, mint márkanév, marad

INTERJÚ SIDÓ ZOLTÁN LEKÖSZÖNŐ FŐTITKÁRRAL

Ma kezdődik Dunaszerdahelycp a Ciehszlovákial Magyarok Demokratikus Szövetsége, közismertebb nevén a CSEMADOK országos közgyűlése.'Ebből az alkalomból beszélgettünk Sidó Zoltánnal, aki ezen az ülésen leköszön főtitkári posztjáról, melyet 12 éven keresztül töltött be. Sidó Zoltán februártól a Komáromi Városi Egyetem igazgatója lesz. Nemcsak a mostani közgyűlésről, hanem a szövetség múltjáról, eddigi tevékenységéről is szól ez a beszélgetés.

866 LÁSZLÓ

— Minden kötgyiUt állandó programpontja az elnöki beszámoló, az elmúlt év munkájának értékeiéit. Arra kérném, hogy elöljáróban röviden foglalja össze azt, ami majd ebben a vonatkozásban elhangzik a gyűlésen.

— Ez a beszámoló kicsit különbözik majd az eddigiektől, ugyanis írásban előre átadtuk a küldötteknek, hogy felkészülhessenek. Ehhez csak egy bevezetői tart majd Bauer Győző elnök. Az anyag három fő részre tagolható: belső szervezeti életünk, közművelődésünk és az amatőr kulturális mozgalmak működésének értékelése. Mivel társadalmi szervezel -vagyunk, belső szervezeti életünk nagyon fontos, hiszen 500-nál több alapszervezetünk működik, mint önállójogi személy. F.zek igényeik és lehetőségeik alapján valósítják meg mindazt, amit a legutóbbi országos közgyűlésen elfogadott programunkból fontosnak tartanak helyi viszonylatban. A belső szervezeti élet szerves része a vezetőség szervező, irányító munkája, a helyi csoportokkal való kapcsolattartás, s nem utolsó sorban a tagsággal való törődés, többek között a tagtoborzás is.

— A magyar nyehi közmdvelődéi szí mák iái bástyája a CSEMADOK. Milyen évet zártak ezen a területen t

— A lehetőségekhez képest ereményeset. A gazdasági nehézségek ellenére sikerűit megvalósítanunk az öszszes regionális és országos kulturális rendezvényünket, melyeket tervbe vettünk. Gondolok itt az országos prózamondó és szavalóversenyre, a komáromi Jókai-napokra, a felnőtt színjátszók országos fesztiváljára, a Duna menti Tavaszra, ami a gyermek színjátszó és bábcsoportok országos fesztiválja, Kassán a Kazinczy nyelvművelő napok,

.valamint a Fábry Zoltán irodalmi és kulturális napokat,

hogy csak a legnagyobb rendezvényeket soroljam fel. Regionális programjaink közül mindenképpen ki kell emelnem a Röpülj, páva! mintájára beindított és az ugyancsak Vas Iuijos álul szorgalmazott „Tavaszi szél vizet áraszt...” versenyt, melyben hagyományőrző folklórcsoportjaink vetélkednek egymással.

Hasonlóan \ sikeresnek mondható tevékenységünk az alapszervezetek szintjén is. Ha csak a rendezvények gazdaság oldalát nézem, a galántai alapszervezet például uvaly mintegy 700 000 koronát forgatott meg, amely nem kevés pénz. Emellett olyan kulturális megmozdulásokkal gazdagflotu a város és a felvidéki magyarság éleiét, mint az anyanyelv hete, továbbá a Kodály Zoltán-napok, a kórusok nemzetközi ulálkozója, amelyre Erdélyből, Magyarországról és Németországból iis érkeztek vendégkórusok.

| Továbbá író-olvasó találkozók egész sora valósult meg. A közművelődési munkában I fontosak azok az összejövetelek is, amelyeken az érdeklődőkkel szakembereink ismertetik az időközben életbe léptetett gazdasági törvények közül a közérdeklődésre számoturtókat. Ilyen például a kárpótlási, vagy a szövetkezetek átalakulásáról szóló törvény. F.z azért fontos, nehogy valamilyen kár érje őket, vagy lemaradjanak a kárpótlásról a törvény nem ismerete miatt.

— Valaha a CSEMADOK volt az egyetlen hivatalos szervezete a csehszlovákiai magyarságnak. Mára egy sor más nemzetiségi szervezet is fakult, köztük jánékány politikai is. Ezek megjelenése milyen hatással volt a CSEMADOK-ra, például a taglétszámukra f

—Jelenleg 80 000 Ugunk van. 1989-et követően, ’90- ben és ’91-ben is bizonyos csökkenés mutatkozott a létszámunkban, amely szerintem egyenes következménye volt annak, hogy magyar politikai csoportosulások alakuluk, és Ugságunk bizzonyos része „átigazolt” a politikai mozgalmakba és pártokba, most azokban tevékenykednek. Természetesen ez nem zátja ki a kulturális szövetségi Ugságot és munkát, de sajnos, az idő behatárolt, és több tevékenységre párhuzamosan nemigen jut idő. Tehát egyfaju lemorzsolódás muutkozott Uvaly és UvalyelőtL ’92- re stabilizálódott a Ugságunk, és elmondhatom, hogy eredményes munkát végzett.

— Említette, hogy a politizálni vágyók egy része távozott az időközben megalakult politikai mozgalmakba. De, ha jól tudom, ez nem ment simán, Egyesek az egész CSEMADOK- ot szerették volna politikai mozgalommá alakítani.

— Igen, az 1989-es változás után sokan éppen a CSEMADOK-struktúra kiépítésére hivatkozva megfogalmazták azt, hogy a jövőben mint politikai mozgalom, vagy esetleg mint párt fejtse ki tevékenységét. Úgy érzem, jól döntötl akkor az országos vezetőség, amikor elhatároztuk, ebben az országban kell egy olyan szervezetnek is működnie, amely pártállásra való tekintet nélkül tömöríti mindazokat, akik egyetértenek programjával, anyanyelvi kultúránk ápolásával, fejlesztésével. így hát nem váltunk politikai szervezetté, de ez nem volt olyan egyszerű döntés. A politikai pártok akarvaa kar a liánul megosztást eredményeznek. Ez természetes, hiszen a haulomért való küzdelem vagy a haulomban való részvétel eleve megosztja az embereket, így a szlovákiai magyarságot is, ezért létezik négy politikád mozgalom. A CSEMADOK próbálja ezt a megosztottságot valahogy semlegesíteni, legalábbis ami a kulturális tevékenységet illeti.

' . — Amikor nem sikerült a szövetséget politikai mozgalommá alakítani, akkor azok, akik ezt sehogy sem tudták megemészteni, megkérdőjelezték a szövetség létjogosultságát. Sokan tették fel a kérdést: egyáltalán szükség van-e továbbra is a CSEMADOK-ra f — Tagságunk, illetve a szlovákiai magyarság túlnyomó többsége számára ez nem kérdéses. 1989-ben és azt követően különböző politikai indítutásból elhangzott, és a Szlovákia magyar sajtóban is Olvashattuk, hogy a CSF.MADOK-ra ezután rúna szükség, helyébe majd egy új szervezet lép, amely az ország demokratikus feltételei között egészen másfaju munkát fog végezni. Az ilyen vélemények megfogalmazói abból indul- Uk ki, hogy a CSEMADOK 1949-ben alakult, s egyálulán nem mondható demokratikusnak az a mód, ahogy a kezdet kezdetén engedélyt kapott a működéshez. Hiszen ugyanúgy, mint a Csehszlovákiában működő többi szervezetben, 1948 februárja után ebben is érvényesítették a pártnómenklatúrát. F.z azt jelentette, hogy a CSF.MADOK-stervezetek különböző szintű vezetőit az illetékes pártszerv vagy jóváhagyta, vagy tudomásul vette, de mindenképpen meghatározó véleményt mondott a leendő vezetőségről és tevékenységéről. Az ’50-es években szinte elő is írták, mit tehet és mit nem a CSEMADOK. Ebből fakadt az a vélemény, hogy ezután már nem lesz rá szükség. Csakhogy egyet nem vettek figyelembe ezeknek a gondolatoknak a megfogalmazói. A szlovákiai magyarság ugyanis nem azért lépett be a CSF.MADOK-ba, mert egy sztálinisu szervezet jött létre. Egyszerűen azért, mert ez volt az egyetlen olyan szervezet, amely egyálulán felvállalu a szlovákiai magyar kultúra ápolását. A kezdeti nehézségektől és a botladozásoktól eltekintve elmondható, hogy ezt egész sikeresen tette, főleg a 60-as évektől kezdve.

— Milyen bírálatok érték a szervezetet ebben az időszakban t

— Mivel ez volt az egyetlen magyar szervezet, az évzárókon, konferenciákon, országos közgyűléseken élhangzot- Uk olyan igények, melyek még gazdagabbá kívánták tenni az itteni kulturális-társadalmi életet. Ezeken az összejöveteleken vetődtek fd azok a jogos bírálatok, amelyeket a poliúkai gyakorlat szorításai miatt fogalmazuk meg. Megfogalmazták példá-