Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)
1993-04-07 / 8446. szám
A NAP INTERJÚJA Volker Rühe német védelmi miniszterrel Nyílik-e a nyugati biztonsági rendszer ajtaja? Hétfőn Für Lajos honvédelmi miniszter meghívására hivatalos látogatásra Magyarországra érkezik Volker Rühe német védelmi miniszter, aki tegnap délután exkluzív inter jút adott a Magyar Hírlap főmunkatársának. A német védelmi miniszter szerint a visegrádi csoport államainak társulása az Európai Közösséghez mindenképpen megnyitja az érintett országok számára a nyugat-európai védelmi közösségbe vezető utat. Volker Rühe feltette a kérdést: nem kell-e a nyugati biztonsági rendszer ajtaját már egy korábbi időpontban megnyitni? A német védelmi miniszter az oroszországi helyzet elemzése során megjegyezte: „Borisz Jelcin bukása politikailag mindannyiunknak nagyon sokba kerülne'’, s a Nyugatnak átfogó politikai és gazdasági segítséggel kell az orosz elnök reformpolitikájának megsegítésére sietni. — Európa biztonságára vonatkozóan milyen következtetéseket lehet levonni a volt Jugoszlávia területén zajló harci eseményekből? — A kelet-nyugati konfrontáció megszűnése után megértük, hogy visszatért Európába a háború. A NATO számára ez azt jelenti, hogy tovább kell fejlesztenie politikaistratégiai terveit. Az. Észak-atlanti Szövetség az európai biztonság meghatározó alapja marad. Most a megváltozott kihívásokra kell berendezkednie. A legvalószínűtlenebb esetre, a nagyméretű támadásra történő védelmi előkészületek csak stratégiai luxust jelentenének, s ezt már senki sem engedheti meg magának. A NATO-tagállamok határain kívül fellelhető krízisveszély a szövetséget arra kényszeríti, hogy Európában rugalmasabban oldja meg a regionális válságokat és konfliktusokat. A politikai válságkezelés megelőző intézkedései mellett szükség van a fennálló többnemzetiségű parancsnoki és hadcrőstruktúrákra. Ezeknek az erőknek együtt kell működniük a NATO-tagsággal nem rendelkezőkkel. — Ön milyennek ítéli a Magyar Köztársaság délszláv konfliktussal összefüggő magatartását? — A magyar politikát ebben a kérdésben nagy realitásérzék és körültekintő magatartás jellemzi. Ezt mutatja, hogy Magyarország az ENSZ minden olyan kezdeményezését tevékenyen támogatja, amely a konfliktus megszűnésének elérését célozza. Ezzel függ össze az is, hogy Magyarország megnyitotta légterét és felajánlotta magyar repülőterek igénybevételét az AWACS felderítőgépek számára. — A német kormány milyen lépéseket tart szükségesnek a balkáni térség békéjének megteremtése érdekében? — Az ENSZ által képviselt békefolyamatnak nincs alternatívája. Fontos lenne elérni, hogy a térség békéjének megteremtésére irányuló Vance—Owen-tervet a konfliktusban érintett minden fél elfogadja. Eddig ezt csak a boszniai muzulmánok és a horvátok tették meg. A boszniai szerbeknek nem szabad elutasítani a békés megoldást, ellenkező esetben a népek közösségének nagy nyomásával kell számolniuk. Ezért döntő jelentőségű az ENSZ Biztonsági Tanácsának múlt szerdán megszavazott határozata, amely szerint a Bosznia-Hércegovina fölött elrendelt repülési tilalmat katonai eszközökkel érvényesíteni lehet. — Európa és a világ biztonságára Németország szerint mennyire veszélyesek az oroszországi belpolitikái fejlemények? — Oroszországot jelenleg megrázkódtatják a belpolitikai viszályok. Ha külpolitikai tevékenységét elsősorban a belpolitikai számítások befolyásolják, Oroszország a nemzetközi életben bizony nehéz partner lesz. Sok nemzetközi válság megoldásához elkerülhetetlen Oroszország politikai egyetértése. A nyugati államoknak átfogó politikai és gazdasági segítséget kell mozgósítaniuk Borisz Jelcin reformpolitikájának megsegítésére. Jelcin bukása politikailag mindannyiunknak nagyon sokba kerülne. Nem szabad azonban emiatt a Független Államok Közösségének többi államáról — mindenekelőtt Ukrajnáról — megfeledkeznünk. Az egész térség stabilitásáról van szó. Olyan súlyú feladatról, amely mindnyájunk együttes fellépését igényli. Mindez pedig nem lehet egyedül a # németek dolga. Eddig a Független Államok Közösségének nyújtott segítség több mint ötven százalékát a Németországi Szövetségi Köztársaság bocsátotta rendelkezésre. — A Magyar Köztársaság biztonsága fenntartásáért milyen folyamatos garanciák látszanak szükségesnek a nyugat-európai államok, közöttük Németország részéről? — A visegrádi csoport, Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia biztonságának garanciája és NATO-tagságának kérdése valószínűleg hamarosan napirendre kerül, hiszen Európa stratégiai egysége keleti szomszédaink nélkül nem lenne teljes. így hát nem szabad szomszédainkat kizárni az euro-atlanli biztonsági rendszerből. Mindezek miatt olyan politikai tervre van szükség, amely megfelel az érintett államok jogos biztonsági igényeinek, s amely a kibővített tagságú nyugati biztonsági rendszer geopolitikai hatásait is figyelembe veszi. Mindenekelőtt Oroszországot kell meggyőznünk arról, hogy egy ilyen lépés az ő érdekét, s az európai térség további stabilizálását is szolgálja. — Egyidejűleg természetesen Oroszországot be kell vonni az európai biztonsági rendszerbe, s az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet keretében ki kell építeni két- és többoldalú együttműködését a NATO államaival és az Európai Közösséggel. — Lát-e esélyt arra, hogy Magyarország már a közeljövőben a NATO tagja lehet? — A visegrádi csoport államainak társulása az Európai Közösséghez hosszú távon mindenképpen megnyitja a nyugat-európai védelmi közösségbe vezető utat. Felvetődik hát a kérdés, hogy nem kcll-e a nyugati biztonsági rendszer ajtaját — legyen szó a Nyugat-európai Unióról vagy a NATO-ról — már egy korábbi időpontban megnyitnunk. — Milyen együttműködés képzelhető el a magyar és a német hadsereg között? *— Amióta 1990-ben a hivatalos katonapolitikai kapcsolatokat felvettük, országaink hadseregei között az együttműködés jó irányban fejlődött. így több magyar tiszt részt vett a Bundeswehr tanfolyamain, néhányan pedig a Bundeswehr egyetemein végzik tanulmányaikat. Látogatásom alkalmából magyar kollégámmal kapcsolataink elmélyítéséről és kiszélesítéséről szóló egyezményt írunk majd alá. — Miniszter úr hétfőn kezdődő magyarországi látogatásának ezen kívül melyek a legfontosabb céljai? — Remélem, látogatásommal hozzájárulhatok az országaink között kialakult jó kapcsolatok kiszélesítéséhez. A Magyarország és Németország között levő kétoldalú együttműködés kérdésein kívül magyar tárgyalófeleimmel az európai biztonsági rendszer továbbfejlesztéséről. valamint a dél- és dél-kclctcurópai válságövezetben kialakult helyzetről fogunk tárgyalni. • Pintér Dezső CD CT? Magyar Hírlap, 1993.ápr.2.
