Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)
1993-04-07 / 8446. szám
Göncz Árpád és Thomas Klestil sajtóértekezlete Illemkódex a kisebbségek kezelésére MH-tudósitás — A Közép-európai Kezdeményezés, amelynek Magyarország a soros elnöke, fontos szerepet tölthet be a térség stabilizálásában, a népek közeledésében — mondotta Göncz Árpád államfő tegnapi, osztrák kollégájával közösen tartott sajtóértekezletén. A magyar elnök bevezetőjében utalt arra is, hogy az EK-tagságra pályázva számítunk Ausztria támogatására. Lényegesnek mondta a tartományok, megyék közötti együttműködést, a tiszteletbeli konzulok kinevezését a régióban. Göncz Árpád megköszönte az osztrák vendégnek, hogy a bécsi magyaroknak' megadták a népcsoporti státust. A közútifuvarengcdélyck számának bővítésében kompromisszumos megoldás várható. A két államfő eszmét cserélt a délszláv válságról és az oroszországi fejleményekről is: Mint Göncz Árpád rámutatott, magyar megítélés szerint a légtérzárlat érvényesítéséről hozott BT-határozat az erősödő nemzetközi nyomásgyakorlás jele, de hosszú távon megoldást csak a népcsoportok jogainak, a kisebbségi identitás megőrzésének garantálása jelenthet. Göncz elnök bízik abban, hogy Oroszországban folytatódik a demokratizálódás és a gazdasági reform, Érre reményt ad a szabadon választott orosz elnök személye. Thomas Klestil a sajtóértekezleten is megerősítette, országa szeretné az EK-val minél gyorsabban befejezni a csatlakozásról folytatott tárgyalásokat. Ausztria a közösség tagjaként még többet tehet azért, hogy, Közép-Európa gazdaságilag és politikailag stabil térség legyen. Az etnikai, kisebbségkonfliktusok kétségtelenül napjaink súlyos problémáihoz tartoznak — mondotta az osztrák elnök. Az Európa Tanácsban a két ország már eddig is együttműködött ebben a témában, s Klestil szerint a KEK-ben is lenne erre lehetőség. A nemzetiségikonfliktusok megelőzéséről, kezeléséről két nemzetközi értekezleten is szó lesz, amelyeknek Ausztria ad otthont: Bécsben tartja csúcsértekezletét az Európa Tanács, továbbá júniusban az ENSZ rendez emberi jogi világkonferenciát. Klestil bízik abban, hogy ha már nem sikerült kisebbségvédelmi konvenciót elfogadtatni a tagországokkal, ezen az. értekezleten jóváhagynak egy , jó magaviseleti kódexet”. vagyis meghatározzák, hogyan kell kezelni a kisebbségeket. A Magyar Hírlap az osztrák elnöknek a regionális együttműködés jelentőségét hangsúlyozó szavaira utalva megkérdezte: elképzelhetőnek tartja-c, hogy Ausztria segíthet enyhíteni Magyarország és Szlovákia feszült viszonyát? Thomas Klestil mindenekelőtt kijelentette, nem feladata annak megítélése, mennyire feszült a két ország viszonya. Ausztria valamennyi szomszédjával baráti viszonyt igyekszik ápolni — mondotta. Az említett illemkódex véleménye szerint hozzájárulhat a konfliktusok megszüntetéséhez, illetve meg is akadályozhatja keletkezésüket. A mágyar államfő hozzátette, dramatizálásnak tartja a magyar —szlovák viszony egészére a „feszült" jelző használatát. A kapcsolatokat két probléma terheli: a hősi vízlépcső, illetve a szlovákiai magyar kisebbség helyzete, de „ezeket biztosan megoldjuk” — mondotta, utalva az. egymás mellett élt évszázadokra, a hosszú közös határra, a hasonló gondolkodásmódra. Göncz Árpád megemlítette azt is, hogy a magyar parlament a közeljövőben remélhetően mintaszerű nemz.ctiségitörvényt fogad el. A Die Presse munkatársa az úgynevezett környezetvédelmi Marshall-tervről kérdezett. Klestil rámutatott, eddig konkrétan Csehszlovákiával, majd a föderáció szétválása után Csehországgal tárgyalt Ausztria a barnaszéntüzelésű erőművek „méregtelenítéséről". Ehhez Ausztria know-how-t kínál, illetve felajánlotta, hogy kidolgozza az eljárás finanszírozásának módját. A kezdeményezést Magyarország is jónak tartja — mondta Göncz Árpád — „hiszen egy levegőt szívunk a térségben", s ha ez az együttműködés megvalósul, példaként szolgálhat a térségbeli kooperáció erősítésére. Ausztria semlegességére vonatkozó kérdésre az osztrák államfő kifejtette, hogy az tizenkcttckkel folytatott felvételi megbeszéléseken nincs napirenden az ország státusa. Ausztria viszont ott akar lenni, amikor az Európai Közösség 1995-ben, illetve 1996-ban meghatározza jövendő biztonsági politikáját. A magyar elnök úgy vélte, a katonai értelemben vett semlegességet aktív scmlcgcsségi politika váltja fel, és Ausztria EK-tagállamként is képes lesz ápolni kelet-európai szomszédaival kialakított viszonyát. / Mindkét államfő bízik abban. hogy az olasz politikai élet viharai nem veszélyeztetik Itália részvételét a Közép-európai Kezdeményezésben. A közös kulturális alap, a geopolitikai realitás, az országok mentalitása nem változik — indokolta optimizmusát Göncz. Árpád. Arra a kérdésre, milyen szerepet tölthetnek be az elnökök abban az. időszakban, amikor sokan kiábrándultak pártokból, politikusokból, az osztrák államfő a megmerevedett struktúrák fellazítására utalt, míg magyar kollégája kifejtette: az elnökök hidat alkothatnak a politikai pártok és a társadalom között. Előfordul, hogy „szakadékon kell átkiabálniuk”. Közvetítésükre talán azért is van szükség, mert nem a parlamenti nyelvezetet használják, és nem felülről beszélnek a társadalommal. Az osztrák államfő tegnap a kora délutáni órákban elutazott Budapestről. • K. K. i ti 'l Magyar Hírlap, 1993.áor.2.
