Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)

1993-04-06 / 8445. szám

<4 KGST nagyszabású járműipari programján elvirágzott Ika­­rus-Csrprl Autó-Rába hármas sorsa megpecsételődött a rend­szerváltás után. A reménytelennek látszó privatizáción átesett Ikarus, a kitaszított és magára hagyott Csepel mellett a Rába helyzete tant a legígéretesebbnek. Az átszervezési cs privatizá­ciós temeket szöi'ögető vállalat sorsát azonban tovább nehezítet­te a szovjet birodalom széthullása. Az 1991 októberében, amikor államigazgatási felügyelet alá vonták, a Rába-adósság 8,9 milli­árd forintos volt. Mára, az állami válságkezelő program belépé­sének idejére az adósság a felére apadt, s tavaly - sokéves vesz­teség után - szerény, 74,4 millió forintos nyereséget könyvelhe­tett el a cég. A vállalati biztosból a Rába 1992 eleji részvénytársasággá alakulása után vezérigazgatóvá lett Zalán Barnabás szerint a múltra csak egy újabb eredmé­nyes esztendő boríthat fátylat. Ezzel párhuzamosan már meg­kezdődhet a háromévesre ter­vezett konszolidáció. Fellendü­lés azonban 1997 előtt nem várható. Az eddigi, kényszerből alkalmazott kézi vezérlés las­san visszaszorulhat, 1993-ban az egyes üzletágak - a futómű­vek, a motorok és a haszonjár­müvek gyártói - teljesen önel­számolókká válnak, ami meg­könnyítheti a külső töke bevo­nását, a privatizációt. Ez a fo­lyamat már megkezdődött. A mostanáig megalakult hat ve­gyes vállalat fontos, de nem meghatározó a cég életében - állítja a részvénytársaság irá­nyítója. A Rábának még való­színűleg sokat kell talpalnia a világban azért, hogy megfelelő partnereket, hosszú távú szö­vetségeseket találjon Pluszok és mínuszok A még mindig működőképes­ségének fenntartására ügyelő, a világ első öt futóműgyártója között szereplő Rábának 1990- ben 2,7 milliárdos, 1991-ben pedig 773 milliós vesztesége volt A világpiaci recesszió kö­zepette elért szerény tavalyi nyereség ezért látszik hizlaló­nak A belső válságkezelést az idén az állami egészíti ki: a Iér­vek szerint átütemezik a kisebb összegű kölcsönöket, és a mi­nisztériumok segítséget nyújta­­.nak a befagyott külföldi kinn­levőségek behajtásában A pia­ci esélyek, persze, ettől nem lesznek rózsásabbak. A vezér­­igazgató úgy látja, hogy pél­dául a hagyományosnak számí­tó észak-amerikai piacon - ahol tavaly 67 millió dollár ér­tékű terméket adtak el - lassú fellendülés várható-. Rossz a helyzet a nehéz traktoroknál, valamivel jobbak viszont a ki­látások a nehéz teherautóknál. Nyugat-Európában a fölösleges kapacitásokkal birkózó közúti­­jármü-gyárak nem a külső tár­sak, hanem egymás kegyeit ke­resik, véd- és dacszövetségben integrálódnak. Az állami válságkezelési program megfogalmazói a Rá­ba erényei közé sorolták, hogy az 1896-tól nemzetközileg is bejegyzett cég jól képzett szak­embergárdával, a keleti piaco­kon kiépített, szervizhálózattal, bevezetett termékekkel és mű­szaki tartalékokkal rendelke­zik Sebezhetőnek látták vi­szont a győriek marketingmun­káját, hiányosnak tartották a műszaki fejlesztést és magas­nak a termelés, fenntartás költ­ségeit. A Ráha válságkezelésé­ről szóló ipari koncepció elké­szülte előtt, tavaly ősszel tar­tott társasági közgyűlés ugyan­ezeket a problémákat emelte ki a sürgősen megoldandó felada­tok közül. Keleti offon/íva A közgyűlés megállapította, hogy a kelet-európai térségben az elmúlt években a helyzet alig változott. A hatvanas évek második felében indult autó­buszgyártási program 1990-ig a Kába-bevételek 80 százalékát adta. A gazdasági, fizetési ne­hézségek miatt ez az arány ala­posan összezsugorodott. A kis KGST-országok szinte eltűntek a vásárlók köréből. Egyedül a FÁK-államokban sikerült ta­valy r>r> millió dollárnyi termé­ket eladni úgy, hogy az alkal­mazott pénzügyi konstrukciók 40 százalékát a Rábának kel­lett felkutatnia. Mindenhol változatlanul nagy az alkat­rész- és föegységhiány, de a ha­talmasra duzzadt kívánságlis­ták mögött nincs elegendő pénz. A nyolcadára-kilencedére visszaesett lengyel forgalmat konszignációs raktárak létre­hozásával igyekeznek mozgás­ba lendíteni. A vezérigazgató nemrégiben évi 500 ezer német márka forgalmat megcélzó megállapodási kötött erről. A gondokon valamelyest envhit majd a március elsejétől életbe lépett szabadkereskedelmi megállapodás is, bár a lengye­leknél például a vámok csak 15 százalékos felárat jelentettek. Erre rakódik még a magyar áfához hasonló belső adó, ame­lyet továbbra sem térítenek vissza. A termékekre eddig összesen 50-60 százalékos teher rakódott. Romániában a pénztelenség miatt egyelőre csak külföldi közvetítőkkel lehet előrelépni. A Rába közös vállalatok létre­hozásával igyekszik kihasznál­ni a hadiipar visszafejlesztésé­vel felszabaduló óriási kapaci­tásokat a FÁK-államokban - főként Oroszországban, Ukraj­nában és Belaruszban. A licencátadással és technológiai transzferrel megteremtett bázi­sokon a futóművek mellett a győriek saját fejlesztésű, kör­nyezetkímélő D10-es motorjait állítják majd elő. (A korszerű főegységek iránt a volt KGST- államokban is élénk az érdeklő­dés.) A Rába nem mond le a nyugati versenytársak jelenléte miatt nehézzé vált kínai piacról sem. A részvénytársaság minden­hol bővíteni kívánja képviseleti hálózatát. Ezen keresztül is­mertetik meg a régi és az új ve­vőkkel a fejlesztéssel szélesí­tett termékválasztékot. A mo­torok teljesítményét a korábbi 150-320 lóerős tartományról 100-450-esre, a teherautók ed­digi 12-16 tonnás kategória­­skáláját pedig 5-22 tonnásra terjesztik ki. A piaci igények­hez alkalmazkodva távolsági buszokhoz önjáró alvázat is gyártanak. Az idén a vállalat vala­mennyi termékénél bevezetik az ISO 9000-es minőségbiztosí­tási rendszert, s az év végére sor kerülhet az egész Rába mi­nősítésére. Ez biztosabb érté­kesítési lehetőségeket nyit majd az egységesülő Nyugat- Európában. Az eddigi mérleg egyébként nem rossz: a Rába egy tutómütípusból kizárólagos szállítója lett a Volvónak. A német Audi pedig hamarosan beköltözteti motorgyártását a Rába korábban félbehagyott 100 ezer négyzetméteres üzem­csarnokába. Költségkimclő akciók A költségeket 800 millió fo­rinttal tervezik csökkenteni 1993-ban. A zömmel rövid lejá­ratú forinthiteleket hosszabb lejáratú devizahitelekre cserél­ték az év elején. Az olcsóbb ka­matokból és az árfolyamválto­zásokból származó nyereség önmagában 300 millió forint költségcsökkentést eredménye­zett. Az idén várhatóan ötszáz­zal csökkentik a dolgozók lét­számát, amely így kilencezer­nél kevesebb lesz az év végére. Ezzel párhuzamosan növelik a termelés hatékonyságát, és a fölösleges tevékenységektől igyekeznek megszabadulni. A Rába tavaly sokat vesztett azon, hogy a neki szállító ma­gyar háttéripar gyakorlatilag összeomlott. A fő partnere, az eredménytelenül privatizált Dimag, megbízhatatlanná vált. A szállítóik az esetek nagy ré­szében előleget kértek a Rábá­tól (tavaly átlagosan 300-400 millió forintot) folyó költségeik fedezésére. A versenyhelyzet­ben lévő Rába ezért a környező államoktól Törökországig, í?ra­­zíliáig is elment, hogy új part­nereket találjon. Az akció sike­res volt: a külföldről beszerzett alapanyagok, hengerelt áruk a megnövekedett szállítási költ­ségek ellenére sem jelentenek ma többletterhet. A kormánygaranciával fel­vett kétmilliárd forintos hitel tehát már nem a lyukak folto­zására, hanem a fejlesztés, szervezetátalakitás és a pri­vatizáció folytatására fordít­ható. #cn N 25 Oiw DK í1 vo KOOJ CD Regös Zsuzsa Nagyobb fordulatra kapcsolt a Rába Folytatódhat a privatizáció

Next

/
Thumbnails
Contents